Erős Vár, 2005 (75. évfolyam, 1-6. szám)
2005-08-01 / 4. szám
5. oldal ÜLÉSEZETT A MAGYAR EVANGÉLIKUSOK TANÁCSKOZÓ TESTÜLETÉ HATÁROKON ÁTÍVELŐ EGYHÁZI SZERVEZET LÉTREHOZÁSÁRÓL HATÁROZTAK 75. évfolyam___________________________EROS VAR Eddig a 2001 -ben alakult Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületé (METT) vállalta hivatalosan a világ magyar evangélikus gyülekezeteinek “összefogását”, a testvéri kapcsolatok ápolását. Az évenként tanácskozó testület képviselői legutóbb május 31 -e és június 2-a között találkoztak Budapesten. Az Északi Egyházkerület püspöki székházában június 1-én tartott ülésen a jelenlévők egyhangúlag elfogadták a Magyar Evangélikusok Konferenciája (MEK) létrehozására tett javaslatot. A METT-et is magába foglaló, de egyszersmind jogi státuszú ernyőszervezet tevékenysége a kárpátmedencei, a nyugateurópai, és a tengerentúli magyar evangélikusságra is kiterjed majd, legfőbb feladata pedig a magyar evangélikus gyülekezeti kapcsolatok erősítése, valamint a magyar evangélikusság hazai és nemzetközi képviselete lesz. SZÓLJUNK HOZZÁ ... Az ezen és a következő oldalon található írások az “Evangélikus Élet” c. budapesti hetilapban jelentek meg, ismertetve a Magyar Evangélikusok Tanácskozó Testületé (METT) 2005. évi gyűlését. Mivel a világon szétszóródott magyar evangélikusok jövője felől jelentős határozat született meg ezen a gyűlésen, fontos, hogy az északamerikai szórványban élő hittestvérek/olvasók gondosan elolvassák ezeket az írásokat, s kapcsolatosan véleményt formáljanak. Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia (AMEK) novemberben esedékes közgyűlésén szeretnénk figyelembe venni hittestvéreink/olvasóink véleményét és a cikkeken felül még majd ideérkező tájékoztatásokat is, hogy a tervezett, világot átölelő — jobb megnevezés híján — Magyar Evangélikus Konferencia kérdéséhez a megfelelő hozzáállást kidolgozhassuk. Különösen az ezen az oldalon közölt összefoglalásra vonatkoztatva kell hittestvéreinkkel/olvasóinkkal közölnünk, hogy a METT gyűlést hosszabb írásbeli beszámolóval köszöntöttük, mivel a személyes részvételt körülményeink folytán nem tudtuk megoldani. Az összefoglalóból nem tűnik ki sajnos, hogy az AMEK örömeivel és gondjaival, ha egyáltalán, milyen mértékben foglalkozott a METT gyűlés. Előre is köszönetét mondunk minden hozzászólásért. Szíveskedjenek hozzászólásukat “drótpostán” AMEvKo(ő)sbcglobal .net, vagy “csigapostán” Hungarian Conference (ELCA), 1467 Parkhaven Row, Lakewood OH 44107 címre elküldeni. Bernhardt Béla A határokon átívelő magyar evangélikus egyházszervezet létrehozását a Romániai [Erdélyi Magyar] Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Adorjáni Dezső Zoltán indítványozta. A konkrét javaslatra egyaránt igent mondtak a METT külföldön élő tagjai éppúgy, mint a Magyarországi Evangélikus Egyház jelen lévő vezetői, a három püspök és az országos felügyelő. Az egyháztörténeti jelentőségű ülés nyitányaként Ittzés János püspök áhítatát hallgathatták meg a résztvevők. A Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület lelkészi vezetője az Apostolok Cselekedetei 14:21-22 alapján tartott igemagyarázatában hangsúlyozta: Bármerre is vezessen életünk útja, az a reménységünk, hogy a végén bemehetünk Isten országába. Amíg azonban ez bekövetkezik, sok kísértésnek vagyunk kitéve, például annak, hogy relativizáljuk az Úr igéjét. “Kérjük Istent — mondotta Ittzés püspök —, hogy az élő Krisztusban megtestesült Ige számunkra ne csak egy legyen az igazságok közül, hanem ez maradjon az igazság. Ne pusztán az emberi utakat keressük, hanem — amíg Jézus vissza nem jön — az Isten által ránk bízott szolgálatot végezzük akkor is, ha ez nem mindenkinek tetszik. Az áhítat után elsőként D. Szebik Imre előadása következett. Mielőtt az elnökpüspök az ökumenikus kapcsolatok rövid történeti és elméleti áttekintését adta volna, kitért a 2004. december 5-i népszavazásra is. Hangsúlyozta, hogy ennek a történelmi szégyennek nem lett volna szabad bekövetkeznie. A püspök a továbbiakban a 30. német evangélikus egyházi napokon szerzett pozitív tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Az ezután következő METT-fórumon — amely az “Evangélikus Elet’' főszerkesztője, T. Pintér Károly moderálásával zajlott — elsőként Gémes Pál stuttgarti lelkész, a Nyugateurópai Magyar Protestáns Gyülekezetek Szövetségének társelnöke tartott előadást “Határontúli protestáns gyülekezetek lelkészutánpótlásának kérdése” címmel, a diaszpórában — elsősorban Nyugateurópában — működő magyar evangélikus, illetve protestáns gyülekezetek vonatkozásában. A főállásban német gyülekezetben szolgáló lelkész kiemelte, hogy ebben az anyanyelvet és hitet ápoló szolgálatban nagy szükség volna az anyaországi egyház támogatására. Ennek egyik módja lehetne, ha a MEE bizonyos időre külszolgálatra szabadítana fel lelkészeket, vagy szorgalmazná, hogy az adott ország evangélikus egyháza önálló egyházközségként ismerje el a magyar gyülekezeteket. (Eire eddig az egyetlen példa [?, Sz.] a bécsi székhelyű Ausztriai Magyar Evangélikus Gyülekezet, amelynek megválasztott lelkésze — a jelenleg ösztöndíjasként az osztrák fővárosban tanuló Solymár Mónika — szintén részt vett a tanácskozáson.) A nyugati magyar diaszpórában másutt is boldogan fogadnák azokat az ösztöndíjas teológushallgatókat — mondotta Gémes Pál —, akik szívesen besegítenének a szolgálatba. Nem csoda, hogy a legteljesebb mértékben egyetértett ezzel a következő felszólaló, a Svédországban élő, de a finn- és észtországi magyar protestánsokat is lelkigondozó Molnár-Veress Pál lelkipásztor, hiszen — mint referátumából kitűnt — az említett területeken mindmáig egymaga tevékenykedik. Ezután az erdélyi evangélikusok helyzetéről esett szó. Fehér Attila püspöki titkár ismertette az egyháznak az ifjúság körében, a diakónia területén, illetve a világi médiában végzett szolgálatát, valamint az egyházon belüli sajtómunkát. Végezetül Fabiny Tamás lelkész, televíziós szerkesztő rövid filmösszeállítást mutatott be a határontúli magyar gyülekezetek életéről. E film a tanácskozás résztvevőit megismertette olyan határontúli — felvidéki, vajdasági, burgenlandi, és muravidéki — magyar evangélikus közösségekkel is, amelyeknek a képviselői a mostani ülésen nem lehettek jelen. A lelkiekben és információkban gazdag ülés Fehér Attila áhítatával fejeződött be. A találkozó zárónapján a résztvevők közül néhányan látogatást tettek az Evangélikus Missziói Központban, valamint a Luther Kiadóban, illetve az “Evangélikus Élet” szerkesztőségében. A központban folyó munkáról Szeverényi János országos missziói lelkész nyújtott tájékoztatást, a kiadóban és a szerkesztőségben pedig Kendeh K. Péter igazgatóval és T. Pintér Károly főszerkesztővel vizsgálták meg az együttműködés lehetőségeit. A METT-találkozón — a Magyar Evangélikusok Konferenciájának megalapítása mellett — szó esett arról is, hogy a világ magyar evangélikusai közötti kapcsolat további erősödését szolgálná, ha a következő országos evangélikus találkozó egyetemes evangélikus találkozóvá bővülhetne... Gazdag Zsuzsanna