Erős Vár, 2005 (75. évfolyam, 1-6. szám)
2005-02-01 / 1. szám
75. évfolyam___________________________ERŐS VÁR_______________________________3. oldal 25 ÉVE NYÍILT MEG BUDAPESTEN AZ EVANGÉLIKUS MÚZEUM Kevesen tudják, hogy reformációtörténeti háttere is van a budapesti evangélikus múzeum születésének. Az Országos Presbitérium harminc év előtt hozott egyhangú határozatának—melynek értelmében egyházunk 1973. január 1-i hatállyal megszervezte az Evangélikus Országos Múzeumot — érdekes előzménye volt. Már 1971-ben határozat született arról, hogy két régen működő gyűjteményi ágazatunkat, az országos evangélikus levéltárat és könyvtárat ki kellene egészíteni egyháztörténeti vonatkozású muzeális gyűjteménnyel. Az akkori egyházi vezetőség ennek megszervezésével engem, az Egyháztörténeti Tanszék tanárát bízott meg. Anyagi fedezet híján — megbízatásom sem járt díjazással — kapcsolatot kerestem a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályával, amely azután az egyházi műtárgyak megbízott felelőséhez, dr. Dávid Katalin művészettörténészhez irányított. Anyagi segítséget ő sem tudott adni, de számos szaktanáccsal látott el és baráti készségéről biztosított. Az egyházi gyűjtemények felmérésének ügyét és egy esetleges múzeum létesítésének lehetőségét rajtam kívül Teológiai A- kadémiánk több hallgatója is lelkes örömmel fogadta. Többen közülük késznek mutatkoztak arra, hogy segítsenek a terv megvalósításában. Az 1971/72-es év folyamán az akkori országos főtitkár hivatalán keresztül felkértem az ország gyülekezeteit, hogy a tulajdonukat képező műtárgyakról küldjenek jelentést az országos irodának. Ezek birtokában sikerült nagyjából feltérképezni azt az állományt, amely alapját képezheti majd egy állandó múzeumi kiállításnak. Ezzel párhuzamosan Teológiai Akadémiánkon megszerveztem az Egyháztörténeti Szakcsoportot. Történeti érdeklődésű lelkészkollégáimmal rendszeres kutatómunkába kezdtünk, hogy ezzel is elősegítsük a létesítendő új gyűjteményi ág hiteles egyháztörténeti arculatának kialakítását. A szolgálatra kész teológusok kis csapatával pedig országos körutakra vállalkoztunk, hogy több fontos gyülekezetben személyesen is meggyőződhessünk a számításbajöhető tárgyak minőségéről, illetve azok restaurálásának szükségességéről. Egyházunk akkori vezetősége, D. Káldy Zoltán püspök és dr. Fekete Zoltán felügyelő átlátta az ügy fontosságát és igyekezett az állami szervek támogatását is megnyerni. Abban a korban komoly nehézségekbe ütközött új egyházi intézmény engedélyezése, nem is szólva annak anyagi vonzatáról. Ekkor jött ügyünk segítségére egy hazai egyháztörténeti jubileum. Felhívtam egyházi vezetőségünk figyelmét arra, hogy 450 évvel azelőtt, 1523-ban mondta ki a budai országgyűlés a lutheránusok fej- és jószágvesztésének törvényét. Azt javasoltam, hogy erről országosan megemlékezve, adjuk látható jelét annak, hogy "élnek még a magyar lutheránusok", és ennek emlékére mondja ki az Országos Presbitérium az Evangélikus Országos Múzeum megszervezését. Az állami szervek kénytelenek voltak tudomásul venni az evangélikus egyház legfelső grémiumának a határozatát. Sem anyagi fedezetről, sem kiállításra alkalmas helyről nem volt azonban semmiféle döntés. Az ügy iránti felelősség és a hit reménysége viszont sorra győzte le az akadályokat Első lépésként Vető Béla levéltári és Papp Ivánné könyvtári vezetőkkel szorosan együttműködve sikerült megalakítanunk az Evangélikus Gyűjteményi Tanácsot és az egyházmegyei gyűjteményi előadók munkatársi gárdáját. Feladatuk egyeztetésére egyházkerületi előadókként felkértük Keveházi László pilisi, illetve Németh Tibor vanyolai lelkészt. A szervezésben nekik is sokat köszönhettünk. Az egyházi vezetőség 1973 januárjában felkérte a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályát, hogy a szervezés alatt álló múzeumunk működését állami jóváhagyásban részesítse. A szakmai támogatás ígéretének birtokában Káldy püspök a minisztériummal közölte a tervezett működésünkkel kapcsolatos adatokat. A múzeum jellegét március 15-én kelt levelében így határozta meg: "A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezeteinek és egyházi intézményeinek tulajdonában lévő egyházi műtárgyak és műkincsek, továbbá egyházi műemlékek nyilvántartása, a műtárgyak és műkincsek feldolgozása és bemutatása". A gyűjtőtevékenység területét pedig így határolta be: "Evangélikus egyház-, iskola-, s gyülekezettörténet, egyházi néprajz". A felügyeleti szerv: az egyház Gyűjteményi Tanácsa. A Múzeum elhelyezése az akkori terv szerint az Üllői úti székháznak abban a 11. emeleti részében lett volna, ahonnan a Teológiai A- kadémia 1974 őszén a zuglói épületbe elköltözik. Harminc évvel ezelőtt ezekkel az első, csaknem tapogatózó lépésekkel indult el az Evangélikus Országos Múzeum élete. Hat dolgos év kellett még ahhoz, hogy az akkor marxista ideológiát képviselő állami szervek meggyőzése, és ugyanakkor a céltudatos belsőszervező munka végül is meghozza gyümölcsét. Csaknem csodával határos, hogy 1979 nyarán fővárosunk legközpontibb helyén, a Deák téren nyílhatott meg múzeumunk a nagyközönség számára. Sokan alig hitték, hogy a Pesti Egyház épületének földszintjét bérlő állami szervek (köztük a Munkásőrség illetékesei!) hajlandónak mutatkozzanak a helyiségek kiürítésére és átadására. Hosszas tárgyalások egész sora, és a gyülekezet vezetőségének készsége elhárította az áthághatatlannak hitt akadályokat. Felejthetetlen nap volt, amikor Weöres Sándor költőnk a zsúfolt templomudvari ünnepségen közvetlen szavakkal megnyitotta az első állandó kiállításunkat: "Evangélikusság a magyar kultúrában". Az 1973-ban született Múzeumnak ez a nap volt 1979-ben — 25 évvel ezelőtt — a konfirmációja. Dr. Fabiny Tibor, ny. teol. professzor KÉNYSZERMEGOLDÁS Az “Evangelical Lutheran Church in A- merica” egyházban a 2001. évi országos közgyűlés által kibocsátott különbizottság január közepén 32 oldalas kiadványban tette közzé aj ánlásait homoszekszuális párkapcsolatok megáldását és homoszekszuális személyek lelkészi szolgálatát illetően. Az ajánlásokra egyének, csoportosulások, gyülekezetek, egyházmegyék, egyházkerületek, stb. reagálhatnak, s mindebből leszűrve kerülnek az országos presbitérium javaslatai a nyári országos közgyűlés elé döntésre. A különbizottság három önálló ajánlásban fontosnak tartja a rendkívüli feszültség közepette az egyház egységének a megőrzését, s ezért mind az egynemű párkapcsolatokra, mind a homoszekszuális személyek lelkészi minősítésére nézve a jelenlegi — tiltó — szabályok érvényben tartását látja jónak, azzal a kiegészítéssel, hogy ahol netán szabálysértés történnék, tekintsenek el fegyelmi eljárástól. A bizottság arra törekedett, hogy egyensúlyban tartsa az egyház lelkigondozói és jogrendi elkötelezettségét. EV NYÁRI MAGYAR ISKOLA A Külföldi Magyar Cserkésszövetség idén is megrendezi hagyományos nyári iskolatáborát a fíllmor(e)i regényes Sík Sándor Cserkészparkban. Az iskoiatábor ideje július 2-17. A délelőtti iskolaórákat délutánra szakköri foglalkozások, kirándulások, fürdések, s egyéb vidámságok váltják fel. Érdeklődőknek szívesen nyújtanak felvilágosítást a 973-208-0450 telefonszámon, vagy levélben Külföldi Magyar Cserkészszövetség, 2850 State Route 23, Newfoundland, NJ 07435-1443 címen, Ugyancsak itt, Fillmor(e)ban rendezik meg augusztusban a KMCSZ 60 éves jubileumi táborát. Érdeklődés, mint fent. n
