Erős Vár, 2005 (75. évfolyam, 1-6. szám)

2005-02-01 / 1. szám

75. évfolyam___________________________ERŐS VÁR_______________________________3. oldal 25 ÉVE NYÍILT MEG BUDAPESTEN AZ EVANGÉLIKUS MÚZEUM Kevesen tudják, hogy reformációtörtén­eti háttere is van a budapesti evangélikus múzeum születésének. Az Országos Pres­bitérium harminc év előtt hozott egyhangú határozatának—melynek értelmében egy­házunk 1973. január 1-i hatállyal meg­szervezte az Evangélikus Országos Mú­zeumot — érdekes előzménye volt. Már 1971-ben határozat született arról, hogy két régen működő gyűjteményi ágaza­tunkat, az országos evangélikus levéltárat és könyvtárat ki kellene egészíteni egyház­történeti vonatkozású muzeális gyűjte­ménnyel. Az akkori egyházi vezetőség ennek megszervezésével engem, az Egy­háztörténeti Tanszék tanárát bízott meg. Anyagi fedezet híján — megbízatásom sem járt díjazással — kapcsolatot kerestem a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályával, amely azután az egyházi műtárgyak megbízott felelőséhez, dr. Dá­vid Katalin művészettörténészhez irányí­tott. Anyagi segítséget ő sem tudott adni, de számos szaktanáccsal látott el és baráti készségéről biztosított. Az egyházi gyűjtemények felmérésének ügyét és egy esetleges múzeum létesítésé­nek lehetőségét rajtam kívül Teológiai A- kadémiánk több hallgatója is lelkes öröm­mel fogadta. Többen közülük késznek mu­tatkoztak arra, hogy segítsenek a terv meg­valósításában. Az 1971/72-es év folyamán az akkori országos főtitkár hivatalán ke­resztül felkértem az ország gyülekezeteit, hogy a tulajdonukat képező műtárgyakról küldjenek jelentést az országos irodának. Ezek birtokában sikerült nagyjából feltér­képezni azt az állományt, amely alapját ké­pezheti majd egy állandó múzeumi kiál­lításnak. Ezzel párhuzamosan Teológiai Akadé­miánkon megszerveztem az Egyháztörté­neti Szakcsoportot. Történeti érdeklődésű lelkészkollégáimmal rendszeres kutató­munkába kezdtünk, hogy ezzel is elősegít­sük a létesítendő új gyűjteményi ág hiteles egyháztörténeti arculatának kialakítását. A szolgálatra kész teológusok kis csapatával pedig országos körutakra vállalkoztunk, hogy több fontos gyülekezetben személye­sen is meggyőződhessünk a számításbajö­­hető tárgyak minőségéről, illetve azok res­taurálásának szükségességéről. Egyházunk akkori vezetősége, D. Káldy Zoltán püspök és dr. Fekete Zoltán felü­gyelő átlátta az ügy fontosságát és igye­kezett az állami szervek támogatását is megnyerni. Abban a korban komoly ne­hézségekbe ütközött új egyházi intézmény engedélyezése, nem is szólva annak anyagi vonzatáról. Ekkor jött ügyünk segítségére egy hazai egyháztörténeti jubileum. Felhívtam egy­házi vezetőségünk figyelmét arra, hogy 450 évvel azelőtt, 1523-ban mondta ki a budai országgyűlés a lutheránusok fej- és jószágvesztésének törvényét. Azt javasol­tam, hogy erről országosan megemlékezve, adjuk látható jelét annak, hogy "élnek még a magyar lutheránusok", és ennek emléké­re mondja ki az Országos Presbitérium az Evangélikus Országos Múzeum megszer­vezését. Az állami szervek kénytelenek voltak tu­domásul venni az evangélikus egyház leg­felső grémiumának a határozatát. Sem anyagi fedezetről, sem kiállításra alkalmas helyről nem volt azonban semmiféle dön­tés. Az ügy iránti felelősség és a hit re­ménysége viszont sorra győzte le az aka­dályokat Első lépésként Vető Béla levéltári és Papp Ivánné könyvtári vezetőkkel szorosan együttműködve sikerült megala­kítanunk az Evangélikus Gyűjteményi Ta­nácsot és az egyházmegyei gyűjteményi előadók munkatársi gárdáját. Feladatuk egyeztetésére egyházkerületi előadókként felkértük Keveházi László pilisi, illetve Németh Tibor vanyolai lelkészt. A szerve­zésben nekik is sokat köszönhettünk. Az egyházi vezetőség 1973 januárjában felkérte a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályát, hogy a szervezés alatt álló múzeumunk működését állami jóváhagyásban részesítse. A szakmai tá­mogatás ígéretének birtokában Káldy püs­pök a minisztériummal közölte a tervezett működésünkkel kapcsolatos adatokat. A múzeum jellegét március 15-én kelt leve­lében így határozta meg: "A Magyaror­szági Evangélikus Egyház gyülekezeteinek és egyházi intézményeinek tulajdonában lévő egyházi műtárgyak és műkincsek, to­vábbá egyházi műemlékek nyilvántartása, a műtárgyak és műkincsek feldolgozása és bemutatása". A gyűjtőtevékenység terüle­tét pedig így határolta be: "Evangélikus egyház-, iskola-, s gyülekezettörténet, egy­házi néprajz". A felügyeleti szerv: az egyház Gyűjteményi Tanácsa. A Múzeum elhelyezése az akkori terv szerint az Üllői úti székháznak abban a 11. emeleti ré­szében lett volna, ahonnan a Teológiai A- kadémia 1974 őszén a zuglói épületbe el­költözik. Harminc évvel ezelőtt ezekkel az első, csaknem tapogatózó lépésekkel indult el az Evangélikus Országos Múzeum élete. Hat dolgos év kellett még ahhoz, hogy az akkor marxista ideológiát képviselő állami szervek meggyőzése, és ugyanakkor a cél­tudatos belsőszervező munka végül is meghozza gyümölcsét. Csaknem csodával határos, hogy 1979 nyarán fővárosunk leg­központibb helyén, a Deák téren nyílhatott meg múzeumunk a nagyközönség számára. Sokan alig hitték, hogy a Pesti Egyház é­­pületének földszintjét bérlő állami szervek (köztük a Munkásőrség illetékesei!) haj­landónak mutatkozzanak a helyiségek kiü­rítésére és átadására. Hosszas tárgyalások egész sora, és a gyülekezet vezetőségének készsége elhárította az áthághatatlannak hitt akadályokat. Felejthetetlen nap volt, a­­mikor Weöres Sándor költőnk a zsúfolt templomudvari ünnepségen közvetlen sza­vakkal megnyitotta az első állandó kiállí­tásunkat: "Evangélikusság a magyar kultú­rában". Az 1973-ban született Múzeumnak ez a nap volt 1979-ben — 25 évvel ezelőtt — a konfirmációja. Dr. Fabiny Tibor, ny. teol. professzor KÉNYSZERMEGOLDÁS Az “Evangelical Lutheran Church in A- merica” egyházban a 2001. évi országos közgyűlés által kibocsátott különbizottság január közepén 32 oldalas kiadványban tette közzé aj ánlásait homoszekszuális pár­­kapcsolatok megáldását és homoszekszu­ális személyek lelkészi szolgálatát illetően. Az ajánlásokra egyének, csoportosulások, gyülekezetek, egyházmegyék, egyházkerü­letek, stb. reagálhatnak, s mindebből le­szűrve kerülnek az országos presbitérium javaslatai a nyári országos közgyűlés elé döntésre. A különbizottság három önálló ajánlásban fontosnak tartja a rendkívüli feszültség közepette az egyház egységének a megőrzését, s ezért mind az egynemű párkapcsolatokra, mind a homoszekszuális személyek lelkészi minősítésére nézve a jelenlegi — tiltó — szabályok érvényben tartását látja jónak, azzal a kiegészítéssel, hogy ahol netán szabálysértés történnék, tekintsenek el fegyelmi eljárástól. A bi­zottság arra törekedett, hogy egyensúlyban tartsa az egyház lelkigondozói és jogrendi elkötelezettségét. EV NYÁRI MAGYAR ISKOLA A Külföldi Magyar Cserkésszövetség idén is megrendezi hagyományos nyári is­kolatáborát a fíllmor(e)i regényes Sík Sán­dor Cserkészparkban. Az iskoiatábor ideje július 2-17. A délelőtti iskolaórákat délu­tánra szakköri foglalkozások, kirándulá­sok, fürdések, s egyéb vidámságok váltják fel. Érdeklődőknek szívesen nyújtanak fel­világosítást a 973-208-0450 telefonszá­mon, vagy levélben Külföldi Magyar Cser­készszövetség, 2850 State Route 23, New­foundland, NJ 07435-1443 címen, Ugyancsak itt, Fillmor(e)ban rendezik meg augusztusban a KMCSZ 60 éves jubi­leumi táborát. Érdeklődés, mint fent. n

Next

/
Thumbnails
Contents