Erős Vár, 2004 (74. évfolyam, 1-6. szám)

2004-12-01 / 6. szám

AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK. LAPJA 74. ÉVFOLYAM 2004 DECEMBER No. 6 (349), Vol. 74, December 2004, IJSPS 178-560 6. SZÁM MI A KARÁCSONY ÉRTELME? Az, hogy a hatalmas, láthatatlan teremtő Isten emberi alakban megjelenik a saját, teremtett világában, a saját képére és ha­sonlatosságára teremtett emberek társasá­gában. S ennek a megjelenésnek az egyet­len és hangsúlyos oka a tökéletesen önzet­len szeretet, sőt az alázat, amiképpen a mindenható Isten emberi formát vett ma­gára, és mindenben hasonlóvá lett hoz­zánk. Hasonlóvá lett hozzánk elesettsé­­günkben, kiszolgáltatottságunkban, magá­nyunkban, meg nem értettségiinkben — vagyis mindenben az, Aki az egész világot egy szavával teremtette. A karácsony ér­telme, hogy Isten közénk jött, hozva szere­­tetét. Ennek a sápadt visszfénye, hogy — álta­lában Isten nélkül — az ember is a szeré­téiről motyog valamit, s mindezt az aján­dékozás lázas görcsébe merevíti. Szinte ideges feszültséggel vívódik azon, hogy családtagjai, szerettei közül kinek mit is vásároljon karácsonyra, a szeretet ünnepé­re. Igaz, hogy a karácsony nem a szeretet ünnepe, de az ember makacsul hajtogatja, hogy az, és pénzével kísérletet tesz arra, hogy a szeretetét csökevényesen ki fej ezze. Csakhogy amikor az ügy az eredeti gyö­kerétől elszakad, akkor kiüresedik, meg­fonnyad, formátlanná válik, csak görcsös pénztárcaakarás lesz belőle. Nem is sikerül valami jól, legfeljebb az összeg nagysága adhat némi futó megnyugvást. Márpedig ha a karácsonyban nem látjuk a tiszta, eredeti bibliai tartalmat, ha nem is­merjük, nem fogjuk fel az eredeti történet részleteit és egészét, súlyát és fényét, ak­kor elszakadtunk a gyökértől, az első, az e­­redeti forrástól. Olyan lesz az ünneplé­sünk, mint annak a szép virágnak a sorsa, amelyiket leszakítottak a gyökeréről, s bár vázába és vízbe került, mégis csekély lesz az élettartalma. A gyökerétől leszakított virág hamar elfonnyad, elpusztul, s ha rá­adásul a háziasszony még rendetlen is, a vázában a vízzel együtt bűzhödik meg az egész. Így képes a kiüresített, igazi tartal­mától elszakított ünneplés megromlani, ízetlenné válni. A karácsony értelme, hogy a láthatatlan, hatalmas, teremtő Isten kilép az ember ál­tal felfoghatatlan valóságából és belép az ember földi valóságába, hogy láthatóvá, érthetővé, felfoghatóvá tegye magát — sőt megfoghatóvá. Hiszen a másik nagy üdv­történeti ünnep — a nagyhét, a feltámadás ünnepével — éppen a megfoghatóságról és a megfeszíthetőségről beszél nekünk. A karácsony értelme az inkamáció: Az Ige testté lett, Isten közénk jött látható, hall­ható alakban. S közénk jövetele után így nevezzük: Jézus Krisztus! Mit is jelent ez? Azt, hogy Jézus a Messiás (héberül), a Krisztus (görögül), a Felkent (magyarul), Üdvözítő született ma, ✓ Aki az Ur Krisztus, a Dávid városában. Lukács 2:11 azaz a megváltás feladatára kiválasztott Isten egyszülött Fia, vagyis maga Isten. A karácsony értelme, hogy Isten közénk jött, s a mennyei világosságot hozta el nekünk, az üdvösség fényét, a mennyország szikrá­zó szépségét, és nekünk ezt szabad látnunk még földhözragadt helyzetünkben is. S ez szebb, sokkal szebb, mint éjjel a sötét égen csillogó messzi csillagok. Sokkal szebb, mert az éjszakai égbolt csillagai csak az elérhetetlennek látszó végtelen messzeség­ben csillognak, de karácsonykor az Isten világossága, a világ világossága a mi szí­vünkbe, életünkbe ragyoghat bele. A karácsony értelme, hogy Istentől eljött hozzánk a fény, az Istentől, hogy létünk múlandó és halálos sötétjébe beleragyog­jon. S ebben a fényben megfürödve emel­kedik fel a lelkünk, tisztul és békül az éle­tünk, és lesz része egészségben, békében, örömben, harmóniában. A karácsony értel­me Isten hozzánk való érkezése. Nem pusztán kirándult az unatkozó Isten, ha­nem közénk jött, és valami nagyon nagy ajándékot hozott nekünk: Az életet! A karácsony értelme az élet, az üdvös­ségre meghívott emberi élet! A bibliai el­beszélés nem objektív, semleges, ténysze­rű történet csupán — bár természetesen az is. Valamikor ez így történt: Amikor Betle­hemben megszületett a Megváltó, eljöttek Őt köszönteni a napkeleti tudós bölcsek és az együgyű pásztorok, s álmélkodtak szí­vükben. Érdekes megfigyelni, hogy a tu­dós napkeleti bölcsek, a csillagok világá­nak kitűnő ismerői saját értelmes tudo­mányukkal ismerték fel a Megváltó meg­születésének helyét, időpontját, a tudatlan pásztoroknak pedig angyalokjelentették ki a Messiás születésének tényét. A tudósok feladata az volt, hogy fejtsék meg, hogy mikor született a Megváltó és találják meg, hogy hol született. Értelmes és szívós erő­feszítésüknek köszönhetően megtalálták Őt. A pásztorok csak kinn tanyáztak a me­zőn, s hirtelen, váratlanul mennyei, angya­li kijelentést kaptak a Messiás megszületé­sének eseményéről. Mind a tudósok, mind a pásztorok felkeresték az Úr Jézust, és kifejezték hódolatukat, mert megértették a karácsony értelmét. A karácsony értelme, hogy Isten jött kö­zénk emberi alakban. A földre hozta a menny csodáját, a szívekbe békét, örömöt, szeretetet, vi lágosságot hozott — m indazt, amitől fényesebbé, szebbé lehet az emberi élet. Boldog lesz, aki ezt felfedezi, de a ke­sergő szürkeségben, a “meló” és a “gür­cölés” unalmában, a hétköznapi csaták sebző valóságában marad az, aki mindezt kizárja az életéből. A karácsony értelme Isten felénk forduló és hozzánk érkező szí­ve. Rettenetes és végzetes hiba lenne ezt nem felismerni és a hatalmas csoda mellett közömbösen baktatni a sötét halál felé. A karácsony értelme: Isten érkezik hozzánk, de úgy, hogy képesek legyünk szívünkbe fogadni megváltó szeretetét. Életünk megújul, megfrissül, megtisztul, megszépül, és célja lesz, örök célja — Ez a karácsony értelme. Ribár János ev. esperes (Orosháza) - e.é.

Next

/
Thumbnails
Contents