Erős Vár, 2004 (74. évfolyam, 1-6. szám)
2004-12-01 / 6. szám
AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK. LAPJA 74. ÉVFOLYAM 2004 DECEMBER No. 6 (349), Vol. 74, December 2004, IJSPS 178-560 6. SZÁM MI A KARÁCSONY ÉRTELME? Az, hogy a hatalmas, láthatatlan teremtő Isten emberi alakban megjelenik a saját, teremtett világában, a saját képére és hasonlatosságára teremtett emberek társaságában. S ennek a megjelenésnek az egyetlen és hangsúlyos oka a tökéletesen önzetlen szeretet, sőt az alázat, amiképpen a mindenható Isten emberi formát vett magára, és mindenben hasonlóvá lett hozzánk. Hasonlóvá lett hozzánk elesettségünkben, kiszolgáltatottságunkban, magányunkban, meg nem értettségiinkben — vagyis mindenben az, Aki az egész világot egy szavával teremtette. A karácsony értelme, hogy Isten közénk jött, hozva szeretetét. Ennek a sápadt visszfénye, hogy — általában Isten nélkül — az ember is a szerétéiről motyog valamit, s mindezt az ajándékozás lázas görcsébe merevíti. Szinte ideges feszültséggel vívódik azon, hogy családtagjai, szerettei közül kinek mit is vásároljon karácsonyra, a szeretet ünnepére. Igaz, hogy a karácsony nem a szeretet ünnepe, de az ember makacsul hajtogatja, hogy az, és pénzével kísérletet tesz arra, hogy a szeretetét csökevényesen ki fej ezze. Csakhogy amikor az ügy az eredeti gyökerétől elszakad, akkor kiüresedik, megfonnyad, formátlanná válik, csak görcsös pénztárcaakarás lesz belőle. Nem is sikerül valami jól, legfeljebb az összeg nagysága adhat némi futó megnyugvást. Márpedig ha a karácsonyban nem látjuk a tiszta, eredeti bibliai tartalmat, ha nem ismerjük, nem fogjuk fel az eredeti történet részleteit és egészét, súlyát és fényét, akkor elszakadtunk a gyökértől, az első, az eredeti forrástól. Olyan lesz az ünneplésünk, mint annak a szép virágnak a sorsa, amelyiket leszakítottak a gyökeréről, s bár vázába és vízbe került, mégis csekély lesz az élettartalma. A gyökerétől leszakított virág hamar elfonnyad, elpusztul, s ha ráadásul a háziasszony még rendetlen is, a vázában a vízzel együtt bűzhödik meg az egész. Így képes a kiüresített, igazi tartalmától elszakított ünneplés megromlani, ízetlenné válni. A karácsony értelme, hogy a láthatatlan, hatalmas, teremtő Isten kilép az ember által felfoghatatlan valóságából és belép az ember földi valóságába, hogy láthatóvá, érthetővé, felfoghatóvá tegye magát — sőt megfoghatóvá. Hiszen a másik nagy üdvtörténeti ünnep — a nagyhét, a feltámadás ünnepével — éppen a megfoghatóságról és a megfeszíthetőségről beszél nekünk. A karácsony értelme az inkamáció: Az Ige testté lett, Isten közénk jött látható, hallható alakban. S közénk jövetele után így nevezzük: Jézus Krisztus! Mit is jelent ez? Azt, hogy Jézus a Messiás (héberül), a Krisztus (görögül), a Felkent (magyarul), Üdvözítő született ma, ✓ Aki az Ur Krisztus, a Dávid városában. Lukács 2:11 azaz a megváltás feladatára kiválasztott Isten egyszülött Fia, vagyis maga Isten. A karácsony értelme, hogy Isten közénk jött, s a mennyei világosságot hozta el nekünk, az üdvösség fényét, a mennyország szikrázó szépségét, és nekünk ezt szabad látnunk még földhözragadt helyzetünkben is. S ez szebb, sokkal szebb, mint éjjel a sötét égen csillogó messzi csillagok. Sokkal szebb, mert az éjszakai égbolt csillagai csak az elérhetetlennek látszó végtelen messzeségben csillognak, de karácsonykor az Isten világossága, a világ világossága a mi szívünkbe, életünkbe ragyoghat bele. A karácsony értelme, hogy Istentől eljött hozzánk a fény, az Istentől, hogy létünk múlandó és halálos sötétjébe beleragyogjon. S ebben a fényben megfürödve emelkedik fel a lelkünk, tisztul és békül az életünk, és lesz része egészségben, békében, örömben, harmóniában. A karácsony értelme Isten hozzánk való érkezése. Nem pusztán kirándult az unatkozó Isten, hanem közénk jött, és valami nagyon nagy ajándékot hozott nekünk: Az életet! A karácsony értelme az élet, az üdvösségre meghívott emberi élet! A bibliai elbeszélés nem objektív, semleges, tényszerű történet csupán — bár természetesen az is. Valamikor ez így történt: Amikor Betlehemben megszületett a Megváltó, eljöttek Őt köszönteni a napkeleti tudós bölcsek és az együgyű pásztorok, s álmélkodtak szívükben. Érdekes megfigyelni, hogy a tudós napkeleti bölcsek, a csillagok világának kitűnő ismerői saját értelmes tudományukkal ismerték fel a Megváltó megszületésének helyét, időpontját, a tudatlan pásztoroknak pedig angyalokjelentették ki a Messiás születésének tényét. A tudósok feladata az volt, hogy fejtsék meg, hogy mikor született a Megváltó és találják meg, hogy hol született. Értelmes és szívós erőfeszítésüknek köszönhetően megtalálták Őt. A pásztorok csak kinn tanyáztak a mezőn, s hirtelen, váratlanul mennyei, angyali kijelentést kaptak a Messiás megszületésének eseményéről. Mind a tudósok, mind a pásztorok felkeresték az Úr Jézust, és kifejezték hódolatukat, mert megértették a karácsony értelmét. A karácsony értelme, hogy Isten jött közénk emberi alakban. A földre hozta a menny csodáját, a szívekbe békét, örömöt, szeretetet, vi lágosságot hozott — m indazt, amitől fényesebbé, szebbé lehet az emberi élet. Boldog lesz, aki ezt felfedezi, de a kesergő szürkeségben, a “meló” és a “gürcölés” unalmában, a hétköznapi csaták sebző valóságában marad az, aki mindezt kizárja az életéből. A karácsony értelme Isten felénk forduló és hozzánk érkező szíve. Rettenetes és végzetes hiba lenne ezt nem felismerni és a hatalmas csoda mellett közömbösen baktatni a sötét halál felé. A karácsony értelme: Isten érkezik hozzánk, de úgy, hogy képesek legyünk szívünkbe fogadni megváltó szeretetét. Életünk megújul, megfrissül, megtisztul, megszépül, és célja lesz, örök célja — Ez a karácsony értelme. Ribár János ev. esperes (Orosháza) - e.é.
