Erős Vár, 2004 (74. évfolyam, 1-6. szám)
2004-04-01 / 2. szám
6. oldal világon a hitüket, csak kb. 2000 keresztyén misszionárius munkálkodik közöttük. Miért fordít az egyház ilyen kis erőt egy ilyen nagy missziói mezőre? Először is, a keresztyének szíve általában elég érzéketlen a mohamedánok iránt. Ugyanakkor az is igaz, hogy sok mohamedán nem fogékony az evangélium iránt. Mert az iszlám több nekik, mint vallás: az számukra a kulturális örökségük összefoglalása. Úgy érzik, hogy ha keresztyénné lesznek, akkor ezzel megtagadják az örökségüket és országuk árulójává lesznek. Sok esetben, ha egy mohamedán keresztyénné lesz, akkor családja és barátai teljesen elfordulnak tőle és kitagadják. Ezt nem könnyű elviselni, különösképpen is, ha nincs egy gyülekezet, amely az ennek nyomán fakadó űrt betölthetné. A legtöbb mohamedán úgy érzi, hogy a keresztyénség semmit sem kínál neki. Ha viszszatekintenek a történelmükre, úgy látják, hogy a keresztyénség gyakran csak rossz hírt jelentett számukra. A keresztesháborúkban azt látják, hogy a mohamedánok tízezrei haltak meg, amikor a keresztyének igyekeztek elfoglalni a Szentföldet. A közelmúltban is a kolonialista erők könyörtelen hatalmát látják maguk mögött. Aztán mi van a mai úgynevezett "keresztyén országokkal"? Egy mohamedán ezt a kérdést tette föl: Ha Amerika keresztyén nemzet, akkor miért árad innen a legpiszkosabb szenny az egész világba? (Nem említve a volt Szovjetunió politikai, ideológiai, és erőszakbeli tevékenységét.) Az evangélium iránti ilyen ellenállás miatt az egyház missziói lelkülete lelohadt a mohamedán világ iránt. Szívesebben használjuk föl eszközeinket ott, ahol az előrehaladás könynyebb és az eredmény nagyobb hatásfokú. A nyugati világ olyannyira eredmény-orientálttá vált, hogy nem akarja erejét és idejét olyan dolgokba befektetni, amelyeknél az eredmény esetleg csak hosszú évek után jelenik meg. Az ún. keresztyén nyugatnak ki kell törnie ebből a bénultságból. A mohamedánok 80 %a sosem hallotta az evangéliumot. S valóban, ez kemény missziói mező. Tényleg sokszor testi bántalmazásnak lehetnek kitéve a keresztyének mohamedán területen. De mindig magunk előtt kell látni azt a tényt, hogy a mohamedánoknak ugyanúgy szükségük van Jézusra, mint nekünk, és Jézus értük is ugyanúgy meghalt, mint értünk. Bízzunk abban, hogy Isten végtelenül nagyobb, mint bármely probléma vagy nehézség, amellyel szembe kell néznünk, amikor el akaijuk érni az iszlám világot. Végezni kell hűségesen a magvetést, és az eredmény módját, mennyiségét és idejét az Úrra kell bízni. Sosem fölösleges a missziói munka. Még ha nemigen látjuk is az eredményét. Imádkoznunk kell Istenhez a mohamedán világért. És kérnünk kell, hogy adjon több munkást a mohamedán területen. Olyan munkásokra van szükség, akik tapasztalják saját életükben Isten természetfölötti erejét és az Ő hatalmára alapozzák szolgálatukat. A mi missziónk Egy nálunk járt amerikai lelkész, teológiai tanár a következőkről számolt be: A szeptember 11-i események első évfordulóján ERŐS VÁR New York-ban közös emlékünnepet tartottak a különböző vallások képviselői: keresztyének, zsidók, mohamedánok, buddhisták. S ezen az alkalmon a keresztyén lelkészek imáikban gondosan kerülték Jézus megszólítását. A többiekre való tekintettel, míg mindenki más a maga módján imádkozott. Szomorú kérdés: Hol van itt a misszió? A missziói lelkűiét és buzgóság. A lelkek mentéséért érzett felelősség. Hogy Jézus nélkül elvész a világ! S ennek a buzgóságnak saját hazánkban, Magyarországon kell kezdődnie. Tudjuk, sok a névleges keresztyén. Az ismert, névlegesen kétszázezer evangélikusból elég kevesen járnak a gyülekezetbe; s közülük még kevesebb az odaszánt életű hívő. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint pedig 300 ezren vallották magukat evangélikusnak. Hogyan találjuk meg ezeket a "rejtőzködő keresztyéneket"? És, szintén a népszámlálási adatok szerint, a lakosság egy negyede nem tartja magát vallásosnak. Ez a több, mint kétmillió lélek pedig direkt missziói terület kellene, hogy legyen. Megőrizni akaijuk erőtlenedé gyülekezeteinket, "megmenteni" pusztuló szórványainkat, vagy a missziói parancs szerint menni, széles e hazába és embereket Krisztushoz vezetni: új életre és üdvösségre?! S akkor majd nyernek elhívatást sokan a külmisszióra, benne az iszlám népek közti miszszióra is. Mert őket is szeretjük Krisztus szeretetével. Kihívás a keresztyének számára Mivel már Európában is köztünk élnek a mohamedánok és végzik térítő munkájukat, mi sem maradhatunk némák. Semmiképpen sem magánügy a keresztyénség, hanem meg kell vallanunk az Ő kijelentett igénye alapján, hogy egyedül Ő az Út, a Megoldás. 1. Éld meg a reményt! lPéterl:3: A hívő életében világos kell, hogy legyen az élő reménység. Az ABC fegyverek árnyékában sokat beszélünk ezekről a veszélyekről. De az élet Reménységéről is bizonyságot teszünk-e családunkban és barátaink között? Istentiszteleteink sugározzák-e Istenbe vetett bizodalmunkat? 2. Éli közösségben! Cselekedetek 4:32: Ez az igerész egy üldözött gyülekezetről ad tudósítást. Közösségük nagy hatással volt a kívülállókra is. Jézus gyülekezetében az egyénieskedésnek véget kell érnie. Kölcsönösen segitsük és buzdítsuk egymást. A másodrangú különbségeket pedig tegyük félre, hogy a hit központi kérdéseiben erősen megállhassunk. 3. Éli segítőkészen! Galata 6:10: Az emberek figyelnek bennünket. Cselekedeteinket akarják látni. Családi életünkben, a szomszédokkal való kapcsolatban. Nem várhatod el szomszédjaidtól, hogy érdeklődjenek hited iránt, ha téged nem érdekel az ő életük. 4. Adj számot a hitedről! "Mindenkor készek legyetek számot adni a bennetek lévő reménységről...” 1 Péter 3:15. Beszélj a Jézus Krisztusba vetett hitedről. El tudod mondani öt frappáns mondatban, hogy miért hiszel Jézusban? Mit válaszolsz, amikor az emberek a világban való szenvedés felől kérdeznek? Mit mondasz, amikor az emberek azt mondják, hogy valahogy minden vallás Istenhez vezet? Meg tudod-e úgy fogalmazni a válaszódat, hogy a másik oldal számára valóban segítség lehessen? Szeretetet sugározva. Nem csak arra van szükség, hogy a véleményedet elmondd, hanem hogy válaszod segítség legyen neki a hitre jutásban. Hallgasd meg, értsd meg az ő fölfogását és hitét is, akkor jobban tudsz válaszolni a benne fölvetődő kérdésekre. Végszó Az iszlám kidomborítja saját látása szerint a maga előnyeit. Ennek fényében különösképpen is követelmény számunkra, hogy a Jézus Krisztusba vetett hitünk nagyságáról és páratlanságáról bizonyságot tudjunk tenni. A mohamedán hívőnek szent a Korán és annak megkérdőjelezése számára a hitnek, Isten létének a megkérdőjelezése. Ha számunkra is mindenek fölötti tekintély a Biblia, a Szentírás és annak hirdetése és olvasása során mindig Jézushoz jutunk, mint bűneinkből Szabadítóhoz, akkor elvégeztük szolgálatunkat. S remélhetjük sokak, egyre több mohamedán megtérését Krisztushoz, itt MagyarOfSZágOn is. Széli Bulcsú, ev. lelkész (Budapest) _________________74. évfolyam KOMOLYTALAN JAVASLAT A történelmi egyházak képviselői komolytalannak, értelmezhetetlennek, illetőleg tévedésen alapulónak nevezték a Szabad Demokraták Szövetségének a bejelentését, amely szerint a párt javaslatot nyújt be az Országgyűléshez annak érdekében, hogy az egyházak hitéleti tevékenységét a jövőben ne közpénzből, hanem a hivők felajánlásaiból finanszírozzák. “A Magyarországi Evangélikus Egyház számára nem kérdéses az állam és az egyház teljes szétválasztásának elve, ezért mindig nyitott volt az egyházfinanszírozás mindkét fél számára elfogadható, végleges megoldásán való munkálkodásban. így felszabadultak vagyunk arra, hogy az optimális módszer megtalálásához többféle koncepciót végiggondoljunk” - közölte az egyház szóvivője. Hafenscher Károly írásban eljuttatott nyilatkozatában kiemelte, hogy érdeklődéssel fogadták Demszky Gábor mondatait, sajnálják ugyanakkor, hogy a főpolgármester “több ciklus óta gyakorolt tiszte alatt még nem folytatott - személyes találkozó fomiájában - párbeszédet az egyházak vezetőivel.” “Ez a jelen téma szempontjából is fontos lehetett volna, így előkészítetlen és megalapozatlan a felvetés” - tette hozzá Hafenscher Károly, aki levelében rámuatott arra, hogy az állam nem a hitéletet támogatja, hanem a közhasznú működést segíti elő. [Hasonló értelemben nyilatkozott Veres András püspök a Magyar Katolikus Egyház, dr. Bölcskei Gusztáv püspök a Magyarországi Református Egyház, és Zoltai Gusztáv a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének a részéről. - Sz.] Vö. a "Magánügy ” c. cikkel a 2. oldalon.
