Erős Vár, 2003 (73. évfolyam, 1-6. szám)

2003-02-01 / 1. szám

73. ÉVFOLYAM EROS® VÁR 7. oldal AZ EGYHÁZ HÍREI OTTHONRÓL • Kölesén Lábossá László lelkész 40 éves helyi szolgálatát ünnepelte meg az ev. gyülekezet. • Kiskőrösön huszonöt regiszteres, két ma­­nuálos felújított orgonáját, Pestszenterzsé­­beten a felújított lelkészlakást vette ünne­pélyesen használatba az ev. gyülekezet. • Alsóságon a templomszentelés 140., Pit­varoson a 120., Pestszentlőrincen a 70., Csabacsüdön az 50., Kecskeméten fennál­lása 210., Gyulán alakulása 95. és temp­lomépítésének 75. évfordulóját ünnepelte az ev. gyülekezet. • Meghalt Mezősi György ny. csepeli ev. lelkész, Csapó Margit kiskőrösi ev. diako­nisszatestvér. • A pápai ev. gyülekezet hittanosai biblia­ismereteket D. Brachna Gábor: “Útmutató a Biblia olvasásához” c. könyvéből tanul­nak. A könyvet 87 példányban az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia ajándé­kozta a gyülekezetnek. • Január 11-én iktatták be tisztébe dr. Erdő Pétert, az Esztergom-Budapest R.k. Fő­egyházmegye érsekét, Magyarország prí­mását. Az ünnepi aktuson a Magyarországi Evangélikus Egyházat D. dr. Flarmati Béla püspök képviselte. (A Magyar Televízió, MTV, az érseki beiktatás ünnepségét nem közvetítette.) Az új érsek 50 éves, 2000. január 6-án szentelték püspökké, legutóbb a Pázmány Péter Hittudományi Egyetem rektora volt. • Csepelen Zólyomi Mátyás az ev. gyüle­kezet új lelkésze. • 435 éve, az 1568. január 6-13 között tartott tordai országgyűlésen mondták ki a világon első ízben, hogy mindenki azt a vallást gyakorolhatja, mely felfogásával is lelkiismeretével egyezik — vonatkoztatva a római katolikus, a református, az evan­gélikus, és az unitárius hitgyakorlatra. Az unitárius egyház innen számítja keletke­zését. • Az ökumenikus imahét —január 19-26 — országos megnyitó Istentiszteletét Bu­dapesten a Szent István bazilikában tartot­ták. Ezen dr. Erdő Péter prímás, eszter­­gom-budapesti érsek és Ittzés János ev. püspök végezte az igehirdetés szolgálatát. • A 68. évfolyamátjelző országos evan­gélikus hetilap, az “Evangélikus Élet” az addigi 8 helyett januártól 12 nagyméretű oldalon jelenik meg, s a világhálón is ol­vasható <www.evelet.hu> címen. • A kassai r.k. főegyházmegyében a ma­gyar-tót vegyeslakosságú esperesi kerüle­tekhez (Nagykapos, Szepsi, Kassa-város, Kassa-vidék) és így a magyar hivek szol­gálatára Pásztor Zoltán kassai lelkészt ne­vezték ki püspöki helynöknek. • D. Szebik Imre, az ev. egyház elnök-püs­pöke találkozott a Magyarországi Baptista Egyház vezetőivel — dr. Mészáros Kál­mán egyházi elnökkel, Mészáros Koméi főtitkárral, s Papp János missziói titkárral —, hogy kötetlen beszélgetés keretében tájékozódjék a baptista egyház vezetőinek az aktuális közös ügyekről alkotott véle­ményéről. •Bobán leégett az ev. papiak. A nagy épü­letrongálódás mellett különös veszteség a lelkészi irattár pusztulása. Hála Istennek, emberéletben semmilyen kár sem esett. • A nagyváradi ev. parókia alagsorában lé­tesítették és szentelték fel a németországi eredetű Gusztáv Adolf Egyesület helyi iro­dáját. • A Déli Ev. Egyházkerületben püspök­választásra készülnek, mivel a jelenlegi, 1987 óta szolgálatban álló püspök, D. dr. Harmati Béla márciusra nyugalomba vo­nul. Lapzártáig nem került nyilvánosságra a püspökjelöltek neve. •Köves Slomó személyében — több mint félévszázada — ismét ortodox rabbit avat­tak Budapesten. A szertartást Mordechaj Elijáhu izraeli főrabbi vezette. • “Segítség” címen jelent meg néhai dr. Kékén András deáktéri igazgatólelkész prédikációinak a gyűjteménye. A könyv, melyet nem sokkal halála előtt özv. dr. Ké­kén Andrásné jelentetett meg, néhai D. Dóka Zoltán hévízgyörki lelkész visszaem­lékezéseit is tartalmazza. • A Luther Kiadó (Ev. Sajtóosztály) által működtetett üllőiúti evangélikus könyves­bolttal összkapcsolt ikerhelyiségben “Ara­­rát” nevű ökó-bió boltot nyitottak meg. Eb­ben a különféle árúk eredete és előállítási módja megfelel az USA-ban az ún. “health store” üzletekben kapható organikus ké­szítményeknek. • A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Presbitériuma nyilatkozatot bo­csátott ki az emberi élet védelmében a do­hányzás, az alkohol- s drogfogyasztás hely­rehozhatatlan károkat okozó, pusztító ha­tásai leküzdésére. A nyilatkozat nemcsak szülőkhöz, pedagógusokhoz szól, hogy ve­gyék fel a harcot különösen az ifjúság ér­dekeit nézve, hanem a kormányzathoz és a törvényhozáshoz is. “A Magyarországi E- vangélikus Egyház nevében kifejezzük készségünket a kábítószer elleni küzdelem­ben a legszélesebb körű együttműködésre” - fejeződik be a nyilatkozat. eé/www Szentföld: Keresztyén palesztinok nélkül? (Jeruzsálem, 2002 december.) Palesztin szociológusok szerint húsz éven belül a ke­resztyén palesztinok kétszeresen is kisebb­ségi helyzetben lévő közössége lényegében eltűnik a Szentföldről. Közülük már 40 ez­ren költöztek Libanonba, Jordániába, és a Nyugatra. Bár a palesztin közösség aránya csökken a legnagyobb mértékben, eltűnő­­félben vannak Algéria, Tunézia, Líbia, Marokkó, és Törökország keresztyénéi is. Az 1922-es angol népszámlálás szerint a keresztyének Jeruzsálem lakosságának 51, a mai Izrael területén élő lakosságnak pe­dig 10 százalékát alkották. A keresztyén palesztinok a mai napig jómódúak és mű­veltebbek, mint a muzulmánok. Eredetileg főként Jeruzsálemben, Ramallahban, Jaf­­fában, és a Betlehem környéki városokban éltek. Közülük kerültek ki a kereskedők, tudósok, újságtulajdonosok, könyvkiadók, és a brit mandátum adminisztrációjában dolgozók is. Sabella Bemard, a betlehemi egyetem szociológusa szerint 1966-ra 13 százalékra, 1993-ra 2.1 százalékra, mos­tanra, a második intifáda óta pedig 1.6 szá­zalékra csökkent Gázában, Ciszjordániá­­ban, és Jeruzsálemben az arányuk. A ke­serű palesztin vicc szerint ma már több keresztyén palesztin él Sydneyben, mint Jeruzsálemben.- A nagybátyám családja Amerikában él, nemsokára én is utánuk megyek, és az e­­gyik ottani egyetemen fogok közgazdaság­­tant tanulni — mondja a 23 éves, keletjeru­­zsálemi Jasmine, egy gazdag kereskedő­­család nőtagja, majd hozzáteszi: “A betle­hemi egyetem pár éve teljesen rendszer­telenül működik, csak akkor vannak órák, ha ott épp nincs kijárási tilalom, és az is kérdéses, hogy van-e fűtés vagy áram.” Elmondja, hogy neki az átlagosnál jobb a helyzete, mert izraeli állampolgár, így sza­badabban utazhat. Unokatestvére, Maria azonban elpanaszolja: “Tavaly karácsony­kor se jutottunk el a templomunkba; az útlezárások miatt az idén is máshol ünne­pelünk”. A család egyébként öt nemzedék óta birtokol több ajándéküzletet a jeruzsá­­lemi Óvárosban. Jasmine szerint most az is baj, hogy nemcsak a zsidókkal vannak konfliktusaik, hanem a keresztyén turisták is bizalmatlanok. “Azt hiszik, hogy minden arab egyforma, mi is kiraboljuk vagy meg­késeljük őket. Pedig Jézus békét tanított és nem dzsihádot”, mondja. Margit Patrícia. In: Népszabadság.

Next

/
Thumbnails
Contents