Erős Vár, 2003 (73. évfolyam, 1-6. szám)

2003-02-01 / 1. szám

73. ÉVFOLYAM EROS® VÁR 5. oldal Böjti határátlépési kísérletek Olvasd: IMózes 3:1-13. Fel lehet tennünk az egyházi esztendő böjti időszakában a kérdést: Mit kezdhet ma a hitét komolyan élni akaró evangéli­kus ember a böjtnek azzal a vonásával, mely bizonyos korlátok közé szorítja a test táplálását és határt szab egyes ételek fo­gyasztásánál Lehet válaszolni erre úgy is, hogy Jézus szavaira hivatkozunk és nem helyezünk súlyt a testi böjtölésre, mond­ván: Ő mondta, hogy amíg a Vőlegény jelen van, nem bőjtöl a násznép. Majd ha elvétetik, akkor jön el a böjt ideje - De nekünk viszont “visszaadott” Urunk van, Aki azt ígérte tanítványainak, hogy velük van mindennapon a világ végéig (Máté 28). Mégis vannak dolgok a földi életben, melyeknél a böjtölés vezethet megol­dáshoz. Például egy-egy műtétnél. Teoló­giai professzorom mondta egyik előadásán, miután hosszabb időt töltött kórházban: Most tapasztaltam igazán, milyen áldásos, ha böjtölésre kényszerül az ember; sokkal fogékonyabb a hit dolgaira. Testi gyógyítás lelki értékek felfogásához eszközzé válhat. Jézus szerint bizonyos betegségek eltávo­lításához nemcsak az imádság lehet áldott eszköz, hanem a böjtölés, testi táplálék megvonása is szerepet játszhat. Éppen ezen a vonalon lép be a sátán, aki az Isten adta és szabta határok átlépésére buzdítja az első emberpárt az Éden kert­jében: Nyugodtan egyenek mindenből. Ez a mai ember kísértése is, aki olyan akar lenni, mint Isten és beleesik a sátáni csa­pdába. Nemcsak azzal, hogy mindenevő­ként halálra eszi magát a saját maga mér­gezte természetben. Nemcsak úgy, hogy a külső látszatra gyullad lángra a kívánsága és az Isten számára fenntartott középre tör és vesz a középső fáról. A gyökérbajok az alábbi határátlépésekben rejlenek. Szóbaáll a kísértével. A sátán ugyanis minden alkalmat megragad, hogy kapcso­latot teremtsen az emberrel céljai elérésére. Ravaszsága nem ismer határt és mindená­ron szóra akarja bírni az Isten teremtmé­nyét. Megtörtént a határsértés és a sátán­nak nyert ügye van. Ha az ember azt mondta volna: Takarodj, mert hazugság atyja vagy (vő., János 8:44), a lavina meg­állt volna. Ma is így van, amikor szóbaál­­lunk a kísértővei. Elég erősnek érezzük magunkat, amikor elhúzza előttünk a “mé­zesmadzagot”, hogy nyaljuk meg, és nem vesszük észre, hogy ez a madzag hurokká lesz nyakunkon és vesztünket okozza. Bizalmatlanság ébred az ember szívében, elsősorban az Isten iránt. Most már átveszi a kísértő a szót és hazugsággal vádolja a Teremtőt. Lehet enni a középső fáról, mert így lehet különbséget tenni jó és rossz kö­zött. Itt rejlik a sátáni hazugság. Nem a fáról való evés tesz Istenhez hasonlóvá, ha­nem mert teremtményei vagyunk, képére és hasonlatosságára teremtettünk, vagyis szeretetközösségben élhetünk Vele, mint gyermekek Atyjukkal. Azt akarja a sátán, hogy ebből a közös­ségből lépjen ki az ember, függetlenítse magát, és semlegesen lépjen a középre É- denben, szerezzen tapasztalatot a jóról és a rosszról, hogy önállóan alakítsa ki véle­ményét a világról. Istent, mint Atyánkat, nem lehet megismerni semlegesen, senki­szigetén, “határon túl”, hanem csak “ha­táron innen”, a Vele való közösségben, “Éden kertjében”. így van ez az emberi kö­zösségben is. Megismerni a szülőt igazán a kisgyermeknek csak a szülő ölében, szív­­közeiben lehet. Amikor kiszakadnak a ki­csik a szülők közösségéből és egy-egy ott­honban “semleges szigetre” kerülnek, ahol lehet ugyan maximális az ellátás, de nem egyszer szólítják meg a kerítésen kívül me­nő felnőttet: Vigyél innen, légy az édes­apám!- Nem vesszük hát észre, hogy mennyire hasonló a mai ember helyzete? Kiszakadt az atyai ház közösségéből, mert semlegesen akarja tudását gazdagítani a jóról és a rosszról. Csak egyről feled­kezik meg: A jó és a rossz tudása még nem elég, hogy a jót tegyük! A tudomány hitből fakadó etikai töltet nélkül rombol. Az utolsó évszázad atombombája és az új évezred nyitányaként a borzalmas terror­­támadás ennek az etikai töltetet nélkülöző tudásnak fájó jele. Félelem ébred a határátlépés bűne nyo­mán. Ezért elrejtőzik az ember. Elrejti ön­magát a másik elől, és az első emberpár Isten elöl akar elrejtőzni. Félnek egy­mástól, szégyellik magukat egymás előtt testileg is. Ennek az egymás előtti elrej­tőzésnek, titkolózásnak széles skálája van ma is, a házasságokban, a közösségi élet­ben. Az Isten előtti elrejtőzés, szava — igéje — semmibevevésének keserű gyü­mölcse ez. Pedig Jézus Krisztusban ez az Ige testté lett, hozzánk hasonlóvá lett, hogy kijöhessünk félelmeink elrejtettségéből és ne vesszünk el bűneinkben, hanem Vele és egymással boldog közösségben élhessük meg földi életünket. További figyelemre méltó vonása igénk­nek a felelősség áthárításának kísérlete. Nem elég, hogy a bűnös ember a másikat is magával rántja a bűnbe, hanem vádas­kodik, a másikat hibáztatja, ahelyett, hogy beismerné vétkét. Együtt elrejtőznek. Bűn­bánat nem születik meg bennük. Egymást vádolják. így válnak magánosokká. Ez az első emberpár első válási, közösséget meg­szakító határátlépési tette. Adám az asz­­szonyt hibáztatja, “akit mellém adtál”. S ezzel a felelősséget Istenre akarja áthárí­tani. Az ember kiadja, feladja a másikat, s bünvallás helyett a felebarátot és Istent hibáztatja a maga bűnéért. Mindaddig csak vádolni tudjuk egymást és “jogos érvekkel” próbáljuk alátámaszta­ni igazunkat, amíg rá nem döbbenünk arra a páratlan örömteli és felszabadító tényre, hogy Krisztus magára vállalta vádjaink sú­lyát, egymásra mutogató, felelősség-áthá­­rítási kísérleteinket. O az igével verte visz­­sza a sátán támadását, hogy ne akarjunk tő­le kenyeret kapni, hanem tudjunk nemcsak kényszerű böjtben élni betegség idején, hanem önkéntesen is csökkentsük a fo­gyasztást (az ilyen jellegű társadalomban), hogy nagyobb éhséggel éljünk Jézus Krisz­tus értünk való szenvedésének és halálának gyümölcséből! Szimon János [A böjti időszak idén március 5-től április 19-ig tart.] BATAK LUTHERÁNUSOK “Evangelical Lutheran Church in Ame­rica” egyházunkban az országos presbité­rium szabályrendeleti változatás javaslatát terjeszti az idei országos közgyűlés elé, miszerint vegyék fel a multikulturális ér­dekképviseleti szervezetek közé a Batak [Evangélikus] Konferenciát. A multikultu­rális ügyosztályhoz ezidőszerint az afro­­amerikai, bennszülött (indián/inuit), ázsiai, hispán, és arab evangélikus érdekképvise­leti konferenciák tartoznak. A dán, finn, magyar, és német konferenciákat nem te­kintik “multikulturálisnak” és ezért ezeket az ökumenikus ügyosztályhoz osztották be. * ÖKUMENIKUS EGYSÉG Május 29 és június 1 között rendezik meg a németországi katolikus és protestáns egyházak Berlinben együttes egyháznapju­kat, első alkalommal. Úgy vélik, hogy a kétféle egyházi hagyomány és gyakorlat el­lenére ennek az ökumenikus nagygyűlés­nek nem marad el a sikere, .u * WITTENBERGI GYÖKÉR A csílei Santiágóban tavaly október 31- én Luther-szobrot avattak fel, s azt a teret, ahol a szobor áll, Reformáció-terének ne­vezték el. A szoborállítást az ottani pün­kösdista egyház indítványozta, melynek e­­gyik delegációja korábban Wittenbergben járván megállapította: “Végre tudjuk, hogy honnan is származunk; gyökereink Witten­­bergbe nyúlnak vissza!”

Next

/
Thumbnails
Contents