Erős Vár, 2002 (72. évfolyam, 1-6. szám)
2002-02-01 / 1. szám
4. oldal ERŐS® VÁR 72. ÉVFOLYAM Szenvedés és imádság “És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt” (Jakab 5:15). Nem mindig tudunk imádkozni betegségben. Csak sóhajok vannak. De a “sóhajok hídja”, bár nagyon gyengének tűnik, mégis elvezet Istenhez. A beteg ágya mellett is nehezen megy az imádság. Néha a körülmények is nehezítik, hiányzik a csend, orvos és ápolók szolgálata van folyamatban. Előttem van az orvos, aki belépve a betegszobába, látta, hogy folyik szolgálatom. Nem szakította félbe, hanem kiment és várt az úrvacsorái imádság befejezéséig. Jó, ha egymás szolgálatát tiszteletben tartjuk. Igazában mégsem a körülmények, a külső csend hiánya tömíti el az imádság forrását, hanem a hit hiánya. Gyakran a hitet és tudást szembeállítják egymással. Sokrates mondja: “Tudom, hogy semmit sem tudok:” Brecht szerint a filozófusnak így kellett volna folytatnia: “Mert nem tanultam semmit.” Nagy dolog a tudás ás a tanulás. Mégis, az életben döntőbb a meggyőződés. Ez olyan ismeret, amely nem marad a felületen, hanem a bizlomban mélyre hatol. A bizodalmas hitben mondott imádság abból a meggyőződésből fakad, hogy Isten Atyám, Aki szenvedéseimben nem hagy magamra, hanem megszabadít attól a fullánktól, mely teljes kétségbeesésbe akar vinni és lebénítani. Nincs emberi mérőeszközöm a hit hiányának a kimutatására, a hit fokának jelzésére sem, de ha a szenvendő mellett a Lélek imádságra indít — néha szavakba sem önthető sóhajokkal —, bizonyos lehetek, hogy meggyújtotta “hitem mécsvilágát”. Ha pedig a beteg csendes áment mond, vagy spontán, halk szavakban fogalmazza meg mellettem imádságos kérését, háláját, végül együtt mondjuk az Úrtól tanult imádságot: mindez még szenvedése enyhülését is előmozdíthatja, de betegségének türelemmel való elhordozásához bizonyára segítséget nyújt és munkálja azt. Az imádság nem úgy szabadítja meg a szenvedőt, hogy nem kell gyógyszer, kötszer, kezelés, ápolás. Tessedik Sámuel, evangélikus egyházunk tudós papja, nagyon világosan mutatott rá gyülekezetében, hogy az orvostudomány Isten eszköze gyógyulásunk érdekében. Azoknak mondta, akik azt hangoztatták, hogy ha Isten akarja, akkor orvos nélkül meggyógyíthatja a beteget. Az imádság úgy szabadítja meg a szenvedőt, ha tudunk könyörögni orvosokért, ápolókért, betegekért, hogy együtt tudjanak munkálkodni a gyógyulásért. Hangsúlyos az az együttmunkálkodás, melyben mindenki a gyógyulásért “fáradozik”. A A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Isten iránti hálaadással veszi tudomásul, hogy az, aminek érdekében egyházaik is oly nagy erőfeszítéseket tettek: a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény 2002. január elsejei hatállyal életbe lépett. Erdélyi történelmi egyházaink elégtétellel üdvözlik a törvénnyel kapcsolatos magyar-román egyetértési egyezmény aláírását, és abban a két nép egymáshoz való közeledésének, másfelől a magyar nemzet határok feletti újraegyesülésének az egységesülő Európa keretében való megvalósulását látják. Mindezeket szem előtt tartva, Egyházaink értetlenséggel és csalódottsággal tapasztalják, hogy egyes magyarországi politikai erők a státustörvényt belpolitikai — választási — érdekeiknek rendelik alá, veszélybe sodorva ezáltal nem csupán magának a törvénynek a végrehajtását, hanem éppen úgy a határontúli magyar, illetve általában a magyar nemzeti érdekeket. Az erdélyi magyar történelmi egyházak a törvény egykori elfogadásakor tapasztalt pártpolitikai konszenzus szellemében arra kérik a magyarországi politikai pártokat, hogy továbbra is egységes módon támogassák a státustörvényt, illetve annak életbeléptetését. Súlyos hibának, sőt egyenesen politikai kudarcnak tartanák a végrehajtás felfüggesztését, és a maguk részéről készek szorosan együttműködni a magyar igazolványok kibocsátásának folyamatában. Ugyanakkor egyházaik népét arra buzdítják, hogy a törvény adta lehetőségekkel éljenek, és a lehető legszélesebb körben igényeljék a magyar igazolványt. Egyben a közvélemény, illetve híveik tudomására velem egy osztályon fekvő ismerős beteg sp kivel sem beszélt, lemondott a gyógyulásról. Ez is közrejátszott, hogy meghoszszabodott a kezelése. Kell itt is, mint mindenben, az “összhang”, “csapatmunka”, hogy a “biológiai elrendeződéssel” együtt a belső, lelki elrendeződés is élő valósággá váljon, melyben a bűn és bűnbocsánat összefüggései személyes “erőátvitelként” gyógyító tapasztalattá lesznek. hozzák, hogy az országos és területi testületek, a koordinációs és ügyintéző irodák, valamint egyházközségeik révén egyházaink cselekvő módon részt vesznek a törvény végrehajtásában, és az ezzel kapcsolatos tájékoztató anyagokat, valamint az igazolványt igénylő típusnyomtatványt záros határidőn belül az igénylők rendelkezésére bocsátják. Dr. Jakubinyi György r.k. érsek D. Tempfli József r.k. püspök Reiz er Pál r.k. püspök Pap Géza ref. püspök D. Tőkés László ref. püspök Dr. Szabó Árpád unit. püspök D. Mózes Árpád ev. püspök 2002. január 7-én. ***** Hasonlóan nyilatkoztak a hazai történelmi egyházak részéről is, megkérdőjelezve a két baloldali párt rosszallását a magyarromán egyetértési nyilatkozat vonatkozásában. Az SZDSZ és az MSZP pedig az egyházak állásfoglalását kifogásolta és választási helyezkedésnek minősítette. Lapszemle. Címváltozásokról Ha a postahivatal jelenti nekünk a címváltozást, annak kettős következménye van: Először: Minden címváltozással visszakézbesített lappéldányért 60 cent portót kell fizetnünk. 60 centet! Sajnos, sok kicsi sokra megy. Az amúgyis csekély pénzállományt az ilyen büntető portók feleslegesen leterhelik. Másodszor: Az olvasó azt a példányt, melyet a címváltozás jelzésével a posta visszakézbesített, nem kapja meg. Meglehet, hogy később azt a példányt hiányolja és még a szerkesztőséget okolja elmaradásáért. Amikor tehát költözik az olvasó, szíveskedjék lapunkat is értesíteni az új címről. Megtakarítunk 60 centet, s a lapküldes is folyamatos marad. Köszöni a figyelmet a Szerkesztőség Szimon János, söpöröm ev. lelkész * Erdélyi nyilatkozat # ERŐS VÁR (USPS 178-560) is published bi-monthly (February, April, June, August, October, December) by the Hungarian Conference in the Evangelical Lutheran Church in America, 1467 Parkhaven Row, Lakewood, OH 44107-4505. Tel.: 216-221-3178. Fax: 216-227-9482. E-mal: AMEvKo@aol.com. Periodicals postage paid at Cleveland, OH. Editor: The Rev. Béla Bernhardt. Annual subscription: $6 in the USA, US$8 from Canada, US$15 from overseas by air mail. — Az ERŐS VÁR az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia lapja. Szerkesztő és kiadó: Bernhardt Béla. Aláírt cikkekért írójuk felel. Előfizetés az Egyesült Államokban évi 6 US dollár, Kanadából 8 US dollár, tengerentúlról légipostán évi 15 US dollár. — Kérjük olvasóinkat, hogy címváltozásokat haladéktalanul bejelenteni szíveskedjenek. — Nyomda/Printers: Classic Printing Corporation, 6908 Engle Rd., Middleburg Heights, OH 44130 , — Minden levelezés, előfizetés, adomány a feladó pontos címe feltüntetésével a lap alanti címére küldendő: Postmaster, send address changes to: Erős Vár, P. O. Box 770828, Lakewood, OH 44107-0038.
