Erős Vár, 2002 (72. évfolyam, 1-6. szám)
2002-06-01 / 3. szám
EROS @ VAR AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 72. ÉVFOLYAM 2002. JÚNIUS No. 3(334). Vot.72.Jme 2002. USPS178-560 3. SZÁM PÜNKÖSDI PROVOKÁCIÓ Tudom, nem jó ízű kifejezés a provokáció. Az idegen szavak szótára többek között így fordítja: “kihívás, bujtogatás, ingerlés, izgatás ...” S a végén hozzáteszi még: “régies értelmezésben - kihívás párbajra”. A provokáció kifejezést most mégis rehabilitálni szükséges, így a pünkösdi időben [május 19-én volt idén pünkösd ünnepe - Sz.]. Erre bátorít Steiger Ivan szellemes rajza, melyet az “Evangelisches Missionswerk in Deutschland” tanulmányi fuzetsorozatának egyik borítójáról kölcsönöztünk. Mi történt az első pünkösdkor? Bizonyos értelemben provokáció. Mi történik a misszióban? Egyfajta provokáció. Ki a Provokátor? Maga az élő Isten az, Aki Leikével provokál minket! Ez a történet, ez a provokációsorozat nagyon régen kezdődött, mondhatnánk egyidős az emberiséggel. Már 1 Mózes harmadik fejezetében arról olvasunk, hogy Isten féltő szeretettel hívja elő (“provokálja”) az első emberpárt, akik elrejtőztek előle, mert féltek Tőle. “Hol vagy?” - hangzik a ma is aktuális provokatív kérdés. Később ugyanezzel a felelelős szeretettel próbálja kihívni Káint a vak gyűlölet fedezéke mögül, amikor ugyancsak provokatív módon rákérdez: “Hol van Ábel, a te testvéred? Ezzel az ébresztő, provokáló hanggal hívja a el később a prófétáit: “Kit küldjék el? Ki megy el követségünkben?” S ez az egészséges kihívó, provokáló tónus csendül ki Jézus kérdéseiből is: “Miért kerestek engem?” - szegezi a kérdést szüleinek, már 12 éves korában. “Vájjon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? - döbbenti meg édesanyját a kánai menyegzőn. “T is el akartok menni?” “Hát ti kinek mondotok engem? - provokálja tanítványait. Nyitott sírjánál sem marad el a provokatív kérdés: “Mit keresitek a holtak között az Élőt?” De a provokációk provokációja az, ami az első pünkösdkor történt. A bezárkózott, remegő szívű tanítványokat szinte “kirobbantja” fedezékeik mögül a leszálló Lélek vihara. Többé nem hallgathatnak arról, Aki megígérte: “E- rőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeábán, és Samáriában.” így lesz a mozgósító pünkösdi provokációból a világmisszió fenséges nyitánya. S azóta is, minden igazi misszió valójában Isten Leikétől “provokált”, azaz “előhívott” (ne féljünk használni a gazdag tartalmú kifejezés meghökkentő színeit sem), tehát, “felizgatott, “felingerelt” emberek további “provokációinak” megállíthatatlan láncreakciója. így hívják ki “párbajra” a hazug és embergyilkos provokátor sötét erőit az Isten Leikétől provokált emberek, ahányszor csak a világ Világosságáról tanúskodnak. Ha hirdetik Isten globális, embermentő tervét, mely szerint O akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére. Ez az igazság élő személy: Az Úr Jézus Krisztus. Róla tanúskodik a pünkösdi Lélek, Aki eszünkbe juttat mindent, amit Urunk bízott reánk. Ahogy rajzunk is mutatja: Valami elindult! Isten munkája — minden látszat és megtévesztő statisztika ellenére — feltartóztathatatlanul halad előre világunkban. Csak az nem mindegy, hogy velünk, rajtunk keresztül is, vagy nélkülünk! Furcsa módon — karácsonytól és húsvéttól eltérően — pünkösdkor nem szoktuk egymást jókívánságokkal, üdvözlőlapokkal elhalmozni. Vájjon miért? Bizonyára többféle magyarázat is lehet erre a hiányra ... De minden jókívánságnál fontosabb, hogy végre felfedezzük a nagy titkot, ami karácsonynak, húsvétnak, és pünkösdnek is legmélyebb titka: Az igazi ünnep mindig Isten ajándéka, meglepetése, mozgósító, a másik felé indító, szent provokációja. Gáncs Péter, országos ev. missziói lelkész, Budapest. In: |Evangélikus! Missziói Magazin. z|\ /fx Tjx z|\ z[\ /|\ /[\
