Erős Vár, 2001 (71. évfolyam, 1-6. szám)
2001-10-01 / 5. szám
71. ÉVFOLYAM EROS® VÁR 3. oldal A reformáció hatása a magyar társadalomra A hagyományos szemlélet szerint a reformációt követte az ellenreformáció, amely ennek ellentéte volt. Ez ma már csak féligazság lehet, mert világossá vált, hogy az ellenreformáció is része volt az emberi gondolkodás és magatartás megújulásának. A reformáció minden esetre az európai társadalom páratlan teljesítménye volt, mert az egész emberi élet megújulását jelentette a maga teljes gazdagságában. A nyugati keresztyénség hallatlan nagy fegyverténye ez, amire nemigen találunk példát másutt. A keleti egyházban például csak dogmatikai vitákra tellette, és nem tudott az egész társadalmi élet úgy megújulni, mint Nyugaton. Az európai reformáció hosszabb előzmények után jutott el a robbanásszerű változásig. Olyan ez — hasonlattal élve —, mint ahogy a repülőgép a földi nekifutás során éri el azt a sebességet, amikor már felemelkedhetik a levegőbe. Az első dolog, amit a reformáció magyarországi hatásáról megállapíthatunk, az, hogy az előzmények nálunk is szinte a Nyugattal egyidőben jelentkeztek. A XIV. és XV. század során Európában rengeteg apró ismeret halmozódott fel, és kialakult az a nézet, hogy az eredendő bűnből származó fogyatékosságok ellen Isten a szellemi és technikai ismereteteket nyújtotta mentségül. A városok száma gyorsan emelkedett, és az egyetemek is gombamódra szaporodtak. Ezek a különböző tudományok serkentői lettek, és a társadalom szellemi igényeit megnövelték. Magyarország már az Anjouk korában a nyugateurópai polgárosodás útjára kezdett lépni, ami Zsigmond alatt hallatlanul felgyorsult. Az óbudai egyetem professzoraiból kerültek kis a tanácsadói. Másfelől a magyar mezővárosi fejlődés a parasztok körében az önrendelkezés iránti vágyak megvalósulásának a lehetőségét jelentette. Mátyás alatt ez a fejlődés tovább folytatódott. A szerzetesi rendeken belül nálunk is jelentkeztek a reformtörekvések. Főleg a ferences rend volt erről nevezetes. Mátyás király pedig ezeket a reformokat komolyan támogatta. így fogalmazódott meg nálunk is, szinte Nyugateurópával egyidőben az a gondolat, hogy a puszta egyházi szertartások helyett az emberi alapkérdésekre, mint élet és halál, bűn és büntetés, bűnbánat és bocsánat kell az egyháznak igazán válaszolnia. Mályusz Elemér professzor ezt úgy fogalmazta meg, hogy a liturgikus keresztyénség helyett a társadalom bizonyos rétegei komolyan vágytak az intellektuális keresztyénségre. Mátyás király egyik püspöke ellen sok panasz merült fel, hogy elhanyagolja a misézést. Ugyanakkor, minthogy breviáriuma fennmaradt, az arról tanúskodik, hogy állandóan olvasta, mert a lapjai erősen elkoptak. Ez azt jelenti, hogy az intellektuális kérdésekre kereste szüntelenül a feleletet. Mátyás alatt a külföldi egyetemeken tanuló magyar diákok száma közel megtízszereződött. A hazai, pozsonyi és budai főiskolák mellett a magyar diákok legnagyobb része a krakkói és a német egyetemeken tanuilt. Arra a hírre, hogy Luther Márton és Melanchthon Fülöp határozottan kiálltak az új gondolatok mellett, a diákok tömege rövid időn belül Wittenbergába özönlött és szomjasan hallgatta az ottani előadásokat. Érdekes, hogy Melanchthon iránt nagyobb volt az érdeklődés, mint Luther iránt. Ennek egyszerű oka az volt, hogy Melanchthon latinul, Luther pedig németül adott elő; latinul viszont minden magyar diák tudott, míg németül nem. A század végéig több mint ezer magyar diák látogatta a wittenbergi egyetemet. Az ott tanuló diákok hazatérve a reformáció lelkes hívei és hirdetői lettek. A ferences szerzetesek közül is számosán a reformációban találták meg lelki igényeik kielégítését. Itthon elsősorban a birtokos nemesség és a művelt városi polgárság lett a lutheri tanok hive. A hazai vezetőkkel Melanchthon is felvette a kapcsolatot, mert Nádasdy Tamáshoz írt levelében felhívta a főúr figyelmét Dévai Bíró Mátyás és Sylvester János kedves tanítványaira. Az első periódusban elsősorban az érzelmek hatottak és a politika háttérbe szorult. Erre vall, hogy a királyi udvarban Mária királyné és Brandenburgi György, Lajos király gyámja is erősen szimpatizált a reformációval. Csak 1530-ban szólt közbe a politika. Ekkor tették meg Máriát Németalföld kormányzójává és kényszerítették az új tanokkal való szakításra. Itthon sem Ferdinánd, sem János király nem tudott a reformációval szemben hatékonyan fellépni. A folyamatot gyorsította, hogy a mohácsi csatában öt kivétellel a katolikus főpapok elestek, bár arra is volt példa, hogy életben maradt püspök is — így Podmaniczky István— szakított a pápasággal és csatlakozott az új tanokhoz. A reformáció leghatékonyabb fegyvere a magyar nyelv volt, amelynek szeretete jellemezte mindegyik prédikátort. Megható például Huszár Gál érvelése a magyar nyelv mellett: Vájjon a betlehemi pásztorokhoz az angyalok latinul szóltak, vagy anyanyelvükön? Dévai Bíró Mátyás “Orthographia Vngarica” címen már ekkor összefoglalta a magyar helyesírás elveit. Korának kiemelkedő tudósa volt Erdősi Sylvester János. Nádasdy Tamás udvarában, annak támogatásával, magyarra fordította az Újszövetséget. 1541-ben adta ki ezt az első magyarnyelvű, Magyarországon kinyomtatott művet. Közben felismerte a magyarnyelvű időmértékes verselés lehetőségét és meg is írta az első ilyen verset. Ma is megható olvasmány a “Grammatica Hungaro-latina” című magyar nyelvtan, amelyből a magyar nyelv iránti szeretet és csodálat sugárzik. Hazai németajkú reformátor volt Honterus János Brassóban és Stöckel Lénárt Bártfán. Az egyházi népéneklés is fellendült. Ennek Gálszécsi István volt az eredményes és lelkes apostola. A másik éles fegyver a Biblia volt. A fennálló viszonyok kritikáját erre lehetett alapozni, és a hitigazságokat a Bibliával lehetett közérthetően bizonyítani. A magyarnyelvű szellemi offenzívának a tüneményesen szaporodó nyomdák lettek a legfőbb műhelyei. A XVI. század közepére hazánkban a lutheri reformáció volt az általánosabb magatartás, mellette az anabaptisták és az antitrinitáriusok sokkal kisebb befolyással rendelkeztek. Ám a lutheri tanítások sem voltak pontosan körülírható tételekbe foglalhatók. így lényegében egy egyéni és kötetlen szabad vallásosság alakult ki. Ennek legfőbb tartalma a régi vallás kritikája és helyette egy igazabbnak érzett magatartás követelése volt. A fejlődés következő fázisa tehát a vallási tételek rendszerbe foglalása lett, de ezt nagy mértékben színezte és befolyásolta Kálvin fellépése és tanainak hatása, majd a katolikus egyház új, megváltozott magatartása. Dr. Gyapay Gábor, történész, ny. gimn. igazgató “ÁLMATLANUL . . ” Az Evangélikus Világszövetség tiltakozott az izraeli kormánynál a Jordániái Evangélikus Egyház beit-jalai épületeinek megszállása ellen. Younan Munib palesztin ev. püspök szerint az izraeli hadsereg augusztus 28-án hajnalban foglalta el az ev. egyház objektumait. Az egyik épület tetején rögtön tüzelőállást alakítottak ki, a kapubejáratot pedig tankokkal torlaszolták el. “Álmatlanul, rettegések közt” címmel közölte a püspök jelentését a 45 palesztin árva gyermek és nevelőik sorsáról. Dr. Noko Ishmael EVSZ-főtitkár kifejtette, hogy ez az elhamarkodott és meggondolatlan akció mélyen megrendítette az EVSZ bizalmát Izrael kormányának a jóakaratában, abban, hogy jóindulatúan kívánja rendezni a fennálló válságot. EV. ÉLET
