Erős Vár, 2001 (71. évfolyam, 1-6. szám)
2001-08-01 / 4. szám
71. ÉVFOLYAM EROS® VÁR 5. oldal MIRE VALÓ A HALOGATÁS? Július 8-án rendkívüli jelentőségű ünnepség zajlott le Szabadkán. Magyarország részéről átadták a délvidéki magyar Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyháznak (AHEKE) a millenniumi zászlót, jelképezve a magyar nemzet egységét az ezeréves történelmi múlt szerint. Az ünnepi igehirdetést a szabadkai ev. templomban Dolinszkyné Báthory Márta bácskai ev. esperes tartotta. Az ünnepségen megjelentek és felszólaltak mind a magyar, mind a szerb állam képviselői, s még Dolinszky Árpád szuprintendens, az AHEKE főpásztora. Az ünnepség jelentősége abban rejlik, hogy a millenniumi zászló átadásával magyar részről is elismerték az AHEKE történelmi egyház voltát, jogfolytonosságát, mely elismerést a szerb kormány már korábban kinyilatkoztatta. Ezért különösebben érdekes, hogy az Evangélikus Világszövetség (EVSZ) még mindig halogatja az AHEKE ügyének az elintézését, azt, hogy ismételten elismeije létét és soha meg nem szüntetett tagságát a Világszövetségben. A Trianonban leszakított Délvidék evangélikussága természetesen a Magyarországi Evangélikus Egyházhoz tartozott. Az országdarabolás után a délvidéki tót evangélikusok hamarosan önálló egyháztestet hoztak létre, s őket a magyar és német evangélikusok önálló egyháztestének az alakítása követte. Mind a két egyház, s az egykori Jugoszlávia területén egyidőben működött horvátországi és boszniai ev. egyház és a szlovéniai (főként muravidéki vendekből álló) ev. egyház tagjává lett az EVSZ-nek. Az AHEKE sorsa mostohán alakult azzal, hogy lelkészi utánpótlása nem volt, lelkészeit a 60-as évekre elveszítette, jóllehet az egyház laikus vezetéssel tovább is élt gyülekezeteiben. 1967 táján merész lépéssel a délvidéki tót ev. egyház ezt a “szent maradékot” “magyar esperesség” címen önkényesen bekebelezte és az AHEKE megszűnését kürtölte világgá. De az EVSZ-ben ennek a “megszűnésnek” semmilyen dokumentáris nyoma nem található. Egyébként a bekebelezés elhanyagolással volt egyenlő: a tótev. egyház kezelésébe jutott nemzetközi segélyekből (így abból a 100 ezer dollárból sem, amit nemrégen az “Evangelical Lutheran Church in America” egyháztól kaptak) a magyar gyülekezeteknek semmi sem jutott. 1998-ban, elrejtett okiratok nyilvánosságra hozásával, az ÁHEKE, immár két, sőt három lelkésszel, létezését megerősítette. 2001 -ben a szerb állam is elismerte a történelmi egyházak sorában. A millenniumi zászló adományozásával Magyarország is tudomásul vette az AHEKE történelmi egyház voltát. Az EVSZ azonban halogatja az elismerés kérdését. Eddig a központi tanács három ülésére volt kitűzve (jelezve) az AHEKE felvétele tárgysorozati pontul, de vagy nem jutott “idő” a megtárgyalásra, vagy nem is került a tárgysorozatra, bár biztatás, majdhogy ígéret volt, hogy csak formaság a felvétel kérdése. Legújabban az EVSZ-főtitkár igyekszik eljárni azzal, hogy megbeszélésre hívja az AHEKE képviselőit, melyen - ugyan miért? - résztvenne Valent Jan, a délvidéki tót ev. egyház püspöke és Filo Julius tótköztársasági országos ev. püspök, EVSZ-alelnök is. A Felvidéken egyre kevesebb az ágostai hitvallású evangélikus magyar hivő. Az előző népszámlálás adatai szerint mintegy 350 ezer evangélikus vallású lakos volt, s közülük 12 ezren voltak magyar ajkúak - mondja Rusznyák Dezső sajógömöri evangélikus lelkész a gömöri evangélikus hívők által Gulyapallagon szervezett evangélikus gyermektáborban. A felvidéki magyar evangélikusok számára a magyar lelkészek hiánya és a magyar hívők eltótosodása jelenti a legsúlyosabb gondot; ennek köszönhetően a városi gyülekezetek többsége kétnyelvű. Ezek a problémák nyolcvan évvel ezelőtt Trianonban, Csehszlovákia létrehozásával kezdődtek, majd a II. világháborút követően fokozódtak. A szocializmus idején sokan elfordultak a vallástól, mert a szülők körében nem volt divat hittanórára küldeni a gyermekeket. Ebben az időben sajnos olyan időszak is akadt, amikor Rusznyák Dezsé volt az egyetlen magyar' evangélikus lelkész az egész gömöri régióban. A társadalmi változásokat követően kezdett ismét gyarapodni a hitoktatásra járó gyerekek száma. Rusznyák Dezső ekkor kezdett táborokat szervezni a sajógömöri gyermekek számára a Tátrában, az ottani evangélikus gyülekezetek területén. A A cél a “békéltetés”, a “megegyezés” munkálása. Feltehető azonban, hogy nyomást kívánnak gyakorolni az AHEKE-re, hogy ne önállóskodjék. S megint csak feltehetően a tótok igyekezete mögött az áll, hogy az egyházi vagyonok visszaigénylésével megkaparinthassák az egykori magyar és német ev. egyház elkobzott javait is, melyek jogszerűen az ÁHEKE-t illetik meg. Eljött bizony már az ideje, hogy EVSZ ne “egyházpolitikára” pazarolja tevékenységét, hanem megerősítse a jogfolytonosságát és EVSZ tagságát annak az egyháznak, amely mindeddig, ha harminc éven át búvópatakként is, folyamatosan létezett és EVSZ tagságát soha nem mondta fel. Hát a délvidéki magyar evangélikusoknak mindehhez ne lenne joguk különösen a mai etniktudatú és az etnicitás ápolását követelő világban? » szervezésbe a magyarhoni ev. egyház is besegített: teológushallgató táborvezetőket küldött segítségül. A lelkészek száma szempontjából mára kismértékű javulás tapasztalható, mert rajta kívül még nyolc magyar evangélikus lelkész működik Kassán, Hosszúszón, Sajógömörön, Osgyánban, Losoncon, Alsószeliben és Somoiján. Ezenkívül az elmúlt évben egy újabb biztató változás jelei is kezdtek megmutatkozni. Gömörben: lassan mozgásba lendültek a magyar evangélikus értelmiségiek, akik találkozóik alkalmával megpróbálnak kiutat keresni gyülekezeteik ínséges helyzetéből. Az egyik megbeszélés során vetődött fel egy olyan gyermektábor gondolata, amelybe megpróbálnak a lehető legtöbb gyülekezetből résztvevőket toborozni. A mostani táborba Sajógömörről, Hoszszúszóról, Tornaijáról, Kecsőből, Kuntapolcáról, Rozsnyóról, és Rudnáról negyven alapiskolás gyermek érkezett, akikkel négy magyarországi teológushallgató, valamint több áldozatkész hivő foglalkozott. A rendezvényt az Illyés Közalapítvány, valamint számos vállalkozó - akik között több nem hivő is akadt önkormányzat, és egyházi gyülekezet támogatásából sikerült megvalósítani. A táborozok bibliai történetekkel MEGHÍVÓ! Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia ezúton is meghívja taggyülekezetei képviselőit, lelkész- és világi tagjait, tiszteletbeli tagjait, s velük együtt a Konferencia barátait 29. biennális közgyűlésére, melyet 2001. november 18- án vasárnap du. 1:30 órakor tart meg a Szent Tamás Evangélikus Egyháznál, 9509 Lake Avenue, Cleveland, Ohio címen. A közgyűlés résztvevői számára du. 1 órától hideg büfét terítünk. ERŐS VÁR A Ml ISTENÜNK! Bernhardt Béla, s.k., Rigneyné Szántó Ildikó, s.k., főesperes-elnök lelkész-jegyző Magyar evangélikusok Gömörben
