Erős Vár, 2000 (70. évfolyam, 1-6. szám)
2000-12-01 / 6. szám
2. oldal EROS® VÁR 70. ÉVFOLYAM Az elhanyagolt beteg "... a beteget nem gyógyítottátok, a sérültet nem kötöztétek be ... ” (Ezékiel 34:4.) “Nincs emberem!” - nemcsak a betesdai beteg jajkiáltása ez (vö. János 5:7), hanem az otthona magányában hagyott idős ember, a kórházak, az egészségügy fájdalmas ténye ez. Nincs vállalkozó csak “ennyiért”, közben a betegek, sérültek száma egyre nő, s ha ma nincs is köztünk településszéli “lepratelep” - mint Jézus korában ahová már csak halni járnak, ahová egészséges nem léphet be, de szívünkből kirekesztjük, aki már nem lehet hasznos a közösségnek, hanem teher. Pedig tudjuk, hogy a kezelés elmulasztása csak' növeli a bajt. Még a technikában is. A fékhiba komolyan nem vétele halálos katasztrófába viheti az utasokat. Az elhanyagolt beteg élete megrövidül. Nem kell halálra szenderítő injekció, elég ha otthagyjuk sebeiben. Kellenek ma is az irgalmas samaritánusok, akik nem a sérült hovatartozását kutatják, sem faji, sem vallási téren, amikor segíteni kell. Akik nem a beteg pénztárcáját nyitják ki először, hogy elég-e a kezelése kiadásaihoz. Akik nem az ész sugallatára hallgatnak, mely a “nem éri meg”-et sulykolja. Akik nem a jogot kérdezik meg élvonalban, hogy tisztázódjék, ki is a hibás, hanem mindent megelőzve “arra a harmadikra” hallgatnak először is, az ész és a jog megelőzésével, mert az a szeretet. Ezért hívta fel Schweitzer Albert a keresztyéneket, hogy legyen bizonyos “mellékfoglalkozásuk”. Ami nem abból áll, hogy kiegészítsük főhivatásbeli fizetésünket, hanem időt szakítsunk közelünkben lévő betegek, sémitek látogatására, kötözésére. Ne hanyagoljuk el, hiszen testvéreink ők. Két testvér közül a kisebbik állandóan ellöki a nagyobbat. A kiszemelt jobb helyre KARÁCSONY LÉNYEGE (Folytatás az 1. oldalról) Az újteremtés szükségének felismerése a Jászolnál lélekben történő megjelenésünk által — hogy ezt kizárólag Jézus Krisztus hajtja végre azok javára, akik Őbenne odaadó hittel bíznak — értetheti meg velünk a leggyönyörűbb karácsonyi jókívánságot, amely valaha is elhangozhatott, és nyithat meg előttünk, szétszóratásban élő magyarok előtt is gyönyörűséges mennyei távlatokat: Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek, és a földön békesség a jóakaratéi embereknek! ” bb akar kerülni, ha kell a nagyobb testvér megsértése árán is. Az idősebb testvére csak ennyit mondott: “Miért löksz el magadtól, hiszen testvéred vagyok?!” - Igaz az is, hogy a gyengébb sokszor nem is igényli az erősebb segítségét, mert maga akar felerősödni és így túlszárnyalni a másikat. Az tudja erősíteni a gyengét, aki túljutott a betegségen és mint lábadozó, szavakkal és tettekkel erősíti a “frissen műtött” szobatársát, kórházban, otthon, s az élet számos helyén és területén. Isten iránti hálával teheti, mert megtapasztalta Krisztus rajta könyörülő, bűnbocsánattal és testi egészséggel megajándékozó szeretetét. A jeruzsálemi Feltámadás-templomban egy kép érdekesen ábrázolja azt a kost, melyet Ábrahámnak kellett feláldoznia fia helyett. Az a bokor, mintegy tövisdrót fogja körül az állatot. Ez a tövisbozót az oltár felett ismét megjelenik, emlékeztetve Jézus áldozatára. De ott már üres a bozót. Jézus vállalta sérüléseinket a kereszten, mindent elvégzett éltünk, üres a töviskoszorú, de üres a sírja is. így vezet élő jelenlétével igéjén keresztül, hogy megtaláljuk “tüskebozótokban” a megsebzett testvért és gyógyítsuk testvéri szóval és kötöző tettekkel. N/inmn János, soporoni ev. lelkész Sortűz 44 évvel ezelőtt A mosonmagyaróvári evangélikus gyülekezetnek három halottja volt abban a sortűzben, ami 44 évvel ezelőtt, 1956. október 26- án dördült el a mosonmagyaróvári határőrlaktanya előtti téren. Letenyei Ferenc 24 éves segédmunkás has- és fej lövés, Őri László 16 éves ipari tanuló haslövés, s Homyák Béla 36 éves szerelő pedig fejlövés következtében hunyt el. Mindhármójukat két nappal később temették el. Ezt a tragikus eseményt azóta sem tudja feledni, sem a bűnös, aki kiadta a parancsot vagy meghúzta a ravaszt, sem az áldozatok. Több mint száz halott és megszámlálhatatlanul sok sebesült, testileg-lelkileg megnyomorított, később megfélemlített áldozat a sortűz mérlege. A túlélők és áldozatok nem kiáltanak bosszú után, ők megbocsátanának, ha valaki 44 év elmúltával bocsánatot kéme tőlük. Ezt azonban mind a mai napig nem kapták meg. Sőt, cinikus módon packáznak azokkal, akiknek már régen elégtételt kellett volna szolgáltatni. Mint teszi Dudás István, katonáinak egy karlendítéssel tűzparancsot adó, egykori laktanyaparancsnok, aki ügyvédei segítségével mondvacsinált okokkal akadályozza az igazságszolgáltatást. Pedig az idő sürget. Egyre fogy az Istentől kapott kegyelmi idő. Egyre kevesebben lesznek azok, akik még életükben hallhatnák azt a szót, hogy bocsánat. Életük napjai lassan leperegnek, elfogynak. Amikor Jézust keresztrefeszítették, két gonosztevő fogta Őt közre. Egyikőjük még ott is káromolta Őt, de a másik még időben, halála előtt bűnbocsánatért könyörgött. És ő megkapta a bűnbocsánatot. Azért imádkoztunk a gyásznapon (október 26-án) mi itt Mosonmagyaróváron, hogy Isten adjon olyan szívet a még élő bűnösöknek, mint az utóbbi gonosztevő szíve. Tudják kimondani még haláluk előtt a bocsánat szót azok felé, akiktől elvették az életet, vagy akiknek tönkretették egzisztenciájukat, egészségüket, a mindenki által csak egyszer élhető életet. Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész ESEDEKES AZ ELŐFIZETÉS! Kedves Olvasóink! Szíveskedjenek megnézni a címszalagot. Ha azon az Előfizetése lejárt! emlékeztetőt találják, kérjük, küldjék be előfizetésüket 2001-re s amennyiben vonatkozik, hátralékos előfizetésüket is egyenlítsék ki. Szerény kis lapunk, az. Erős Vár 70 évesen is igyekszik azon, hogy az Északamerikába szakadt magyar evangélikusokat közösségi kapcsolatban tartsa, az egyház ügyeiről tájékoztassa, s hitüket mélyítse. Tehát arra az igazán csekély előfizetési díjra nagyon szükség van, ha csak nyomda-, posta- és kezelési költségekkel számolunk. Sajnos nem mindenki fizet, de emiatt senkitől sem vonjuk meg a lapot. A lap szolgálata biztosítására azért kérünk még felülfízetéseket is. Különösen hálásak vagyunk azoknak, akik alkalmilag ilyen felülfizető adományokat beküldenek. Az évi előfizetés (naptári évre) az USA- ban $6 00, Kanadából US$8.00, tengerentúlról légipostán US$ 15.00. Szerk. MINDENKI VERBUVÁLJON! Kéijük olvasóinkat, tekintettel széleskörű lelkészi és gyülekezeti hálózat hiányára, hogy szerezzenek olvasókat ismerőseik, barátaik közül. Feltesszük, hogy itt is, ott is élnek evangélikusok, “régiek”, vagy akik mostanában kerültek ki Kanadába vagy az Egyesült Államokba. Küldjék meg nevüket, postacímüket. Mi pedig szívesen küldünk mutatványszámot részükre. Előre is megköszönjük ezt a lapot támogató fáradozást. Szerk.
