Erős Vár, 1999 (69. évfolyam, 1-6. szám)

1999-04-01 / 2. szám

6. oldal ERÖS®VÁR 69. ÉVFOLYAM HÁROM MAGYARORSZÁGI HITVALLÁS JUBILEUMA 450 éve, 1549-ben jelentették meg az ún. “Confessio Pentapolitana”, azaz Ötvárosi Hitvallásként ismert hitvédelmi iratot, mely­nek szerzője Stöckel Lénárd volt. Az 1546. évi eperjesi zsinat rendelte el Bártfa, Eper­jes, Kassa, Kisszeben, és Lőcse szabad kirá­lyi városok részére. Az irat világos és fél­reérthetetlen állásfoglalásról tanúskodik a reformáció tanai mellett. Eredetileg latinul készült. 1613-ban jelent meg először ma­gyarul Kassán. 440 éve látott napvilágot az ún. “Con­fessio Montana”, a felvidéki bányavárosok hitvallása (7 városé — ezért “Heptapolita­­na” néven is ismeretes), amelyben az Ágos­tai Hitvallást követve, rögzítették reformá­ciói hitüket. A hitvallásra azért volt szükség, mert I.Ferdinánd 1558-ban trónralépésekor kijelentette, hogy az Ágostai Hitvallás csu­pán helyi, németországi jellegű, s nem vo­natkozik az északmagyarországi evangéli­kusokra, hogy azok egyházi helyzetük bizto­sítására arra hivatkozhatnának. A bányavá­rosok hitvallása — 1559-ből — követi az Ágostai Hitvallást, elhagyva az utóbbinak második részét a miséről, böjtölésről, szer­zetesi életről, a püspökök hatalmáról, bár ezekről kimerítően megemlékezik a kiadott szövegben. Továbbá ez az északmagyaror­szági hitvallás néhány gyakorlati utalást is tartalmaz, pl., a lelkészek öltözködése és vi­selkedése tekintetében. 430 éve pedig, 1569-ben adta ki huszon­négy szepesi város közös hitvallásukat, ez­zel is kifejezve ragaszkodásukat a reformá­cióban nyilvánvalóvá vált hitigazságokhoz. Ezt a hitvallást “Confessio Scepusina”, va­gyis Szepesi Hitvallásként ismerjük. Az általános és átfogóbb evangélikus egy­házi szervezet kialakulásával ezek a helyileg kiadott hitvallási iratok történelmi értéket öltöttek magukra, amint az Ágostai Hitval­lás, s ezzel együtt valamennyi hitvallási irat is (a Kis- és Nagykáté, az Ágostai Hitvallás Védőirata, a Smalkaldeni Cikkek, és az Egyességi Irat) országos jellegűvé vált a ha­zai evangélikus egyházban. hé/rnl • ÜNNEPRONTÁS? Az ortodox egyházak tavaly tavasszal Tesszalonikában tiltakozásukat jelezték az Egyházak Világtanácsának sérelmeik vonat­kozásában. A Zimbabweban tartott 8. világ­gyűlésen, melyen az EVT ötvenéves fennál­lását ünnepelték, az ortodox delegátusok nem vettek részt a szavazásokon, az imaáhí­tatokon, s az Istentiszteleteken. Az EVT gyűlés különbizottságra bízta, hogy a sérel­meket kivizsgálják. Alig zajlott le a világ­gyűlés, az Orosz. Ortodox Egyház bejelen­tette, hogy felfüggeszti aktív részvételét az EVT munkájában. Képviselői ugyan meg­jelennek bizottsági, stb. gyűléseken, de tar­tózkodnak mind tanácskozásoktól, mind szavazásoktól. Az EVT és az ortodox egy­házak közötti feszültség már régi keletű. Az ortodoxok szerint az EVT vonalvezetése li­berális, s abban a “nyugati” felfogás domi­nál. A tagság 25%-át kitevő ortodoxság né­zetét figyelembe se veszik. Különösen kifo­gásolják, hogy bizonyos protestáns egyházak lelkészei egyrészt a nemi, másrészt a nem­beli kisebbséghez tartoznak. A Grúziái Or­todox Egyház már korábban kivonta magát az EVT-ben való aktív részvételből, de ez a lépés nem keltett olyan világméretű feltű­nést, mint az Orosz Ortodox Égyházé, mely passzív részvételre a szent zsinat december végén tartott moszkvai gyűlésén hozott hatá­rozatot. WWW ^ “E L C A” HÍREK A déldakotai Long Lake község evan­gélikus temploma gyanús körülmények kö­zött lett tűz martalékává. A 80-tagú “Sa­­lem-Emmanuel” Ev. Gyülekezet temploma újjáépítését határozta el. Mivel a község la­kóinak a száma 100, a gyülekezet megszün­tetése a község szétoszlását is jelenthetné. Az “Evangelical Lutheran Church in America” egyház és az Amerikai Ortodox Püspöki Konferencia közös nyilatkozatot bocsátott ki a Szentháromságról való taní­tásra nézve, különösen a Niceai Hitvallás egyetlen szava vonatkozásában. A kérdés, hogy a Szentlélek az Atyától (és a Fiútól) jön-e. A 381-ből származó eredeti szöveg a Fiút nem említi, az csak későbbi hozzáadás. Mivel a Szentháromság teológiájában nincs különbség, remélik, hogy a közeljövőben az eredeti szöveghez való visszatéréssel a két egyház közötti kapcsolat szorosabbá válhat.-*■ Egyre élesebb a vita országos vonatko­zásban, hogy kimondják-e az ökumenikus közösséget az “Episcopal Church USA” anglikán egyház és az “Evangelical Lu­theran Church in America” egyház között. ELCA részről ilyen javaslatot az 1997. évi országos közgyűlés nem hagyott jóvá. Most úgy számítanak, hogy a javaslat átírásával az idei ELCA közgyűlés megszavazza a lel­készcserét, híveknek a másik egyházban va­ló úrvacsoravételét, stb. megengedő közös­séget. Mégis egyre növekszik a javaslatot ellenzők száma, főként a püspöki, ill., lelké­­szi hivatal értelmezése körül. Az evangéli­kusok szerint csak egyetlen lelkészi hivatal létezik, a püspökök tehát lelkészek, akik magasabb egyházkormányzásra nyertek megbízást. Ezért az ELCA egyházban a püspököket bizonyos szolgálati időre (két­szerhat évre) választják és őket hivatalukba beiktatják. Az anglikánok a püspöki hivatal­nál az apostoli utódlásra hivatkoznak és az ige-szentségek szolgálatát háromszintűnek tekintik: szerpap, pap (lelkész), püspök. A püspököt is felszentelik, s élethoszsziglan teljesjogú püspök, nyugállományban is. Az ECUS A egyház megkívánja, hogy az ELCA egyház az ő felfogásukhoz igazodjék és így alkotmányos rendjét ennek megfelelően iga­zítsa ki. Ezt az átszerveződést, s ami vele jár, ellenzik mind hevesebben. Legutóbb dr. Marshall Robert, az egykori “Lutheran Church in America” egyház volt országos püspöke és dr. Preus David, az egykori “American Lutheran Church” egyház volt elnöklő püspöke mtézett együttes körlevelet az ELCA egyház lelkészi karához az említett javaslatot ellenezve.-*A 106. kongresszusban a képviselők és szenátorok közül huszonketten evangéliku­sok. A 17 képviselőből kilenc demokrata és nyolc republikánus. A szenátusban hárman demokraták, ketten republikánusok. Tizen­nyolcán az “Evangelical Lutheran Church in America” egyházhoz, négyen pedig a “Lu­theran Church Missouri Synod” egyházhoz tartoznak.-* A 2000-rel kezdődő két évtizedben az “Evangelical Lutheran Church in America” egyház kétezer új gyülekezet szervezését tűzte ki célul, vagyis évenként 200 új gyüle­kezet alakítását! Ambiciózus elgondolás ez, ha arra emlékezünk, hogy 1987-ben történt alakulásakor az ELCA egyház 1998-ra fél­millió kisebbségi személy beszervezését ter­vezte, ami 1500 új betérést jelentett volna hetenként. Az egyházban a kisebbségi sze­mélyek (feketék, hispánok, indiánok, ázsiai­ak, arabok) arányszáma az elmúlt évtized­ben csupán ,4%-kal növekedett! Egyébként hozzáteszik, hogy a kétezer új gyülekezettel párhuzamosan számítható kereken 3000 gyülekezet megszűnése vagy más gyüleke­zettel való társulása/egyesülése. elca • VISSZA KELL ADNI! Az USA képviselőház törvényerejű hatá­rozatban szólította fel a volt kommunista ál­lamokat, kiemelve Romániát, a Csehköztár­­saságot, s a Tótköztársaságot is, hogy az egyházaktól, intézményektől, s egyénektől pártállami erőszakkal elkobzott vagyonokat szolgáltassák vissza, illetve azokért illő kár­térítést folyósítsanak, www KIK A LÁTOGATÓK? A Sachsen-Anhalt német szövetségi állam­ban lévő Luther-nevezetességek látogatói legnagyobb részt 50 és 60 év közötti nyu­gatnémet túristák, akik keresztyén beállított­ságúak és átlagonfelüli műveltséggel rendel­keznek. Csupán 3.9% nézi meg a Luther­­helyeket Sachsen-Anhaltból. A túristáknak csak tíz százaléka külföldi, zdz

Next

/
Thumbnails
Contents