Erős Vár, 1999 (69. évfolyam, 1-6. szám)
1999-04-01 / 2. szám
69. ÉVFOLYAM EROS® VÁR 3. oldal AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS AZ EGYHÁZAK MAGYAR ÖKUMENIKUS KÜLDÖTTSÉG BRÜSSZELBEN Budapest (evél). Rövid, de nagyon hasznos látogatást tett az Európai Unió brüsszeli központjában a magyarországi felekezetek küldöttsége. Február 4/5-én a római katolikus, a református, az evangélikus egyház, és a zsidó felekezet tizenegytagú delegációja találkozott az Európai Unió vezetőivel és az uniós államok egyházainak brüsszeli irodai képviselőivel. Római katolikus részről Seregély István egri érsek, a püspöki konferencia elnöke, a püspöki konferencia titkára, Lukács László, a tömegkommunkációs osztály vezetője, református részről Bölcskei Gusztáv debreceni püspök, a Zsinat lelkészi elnöke, Márkus Mihály dunántúli püspök, a Magyar Ökumenikus Tanács elnöke, és Bóna Zoltán lelkész, míg evangélikus részről Harmati Béla és Szebik Imre püspök, és Harmati Gergely miniszteri főtanácsadó, a zsidó hitközségek képviseletében pedig Schweitzer József és Deutsch Róbert főrabbi alkotta a delegációt. Katolikus meghívásra csatlakozott a küldöttséghez Osváth György, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke, aki hosszú évtizedeken keresztül volt az Európai Unió tisztviselője Brüsszelben és segített a látogatás előkészítésében és lefolytatásában. Más, a tagságra pályázó országok is küldtek már egyházi delegációt Brüsszelbe, így volt ott a lengyel és a cseh katolikus püspöki kar. A vendéglátók azonban örömmel értesültek arról, hogy a magyar egyházak ennyire “eurokonform” formában, együttesen látogatnak el a központba és talán ennek volt köszönhető, hogy a legmagasabb szinten fogadták az ökumenikus küldöttséget. A delegációt tájékoztatta van den Broek Hans, az Éurópai Bizottság külkapcsolatokért és a bővítési folyamatokért felelős tagja. Fogadott minket Santer Jaques, az Európai Bizottság elnöke, Bonacci Giorgio, a Magyarországért felelős országtárgyaló megbízott, Gil-Robles Gil-Delgado Jósé Maria, az Európai Parlament elnöke, és von Kyaw Dietrich nagykövet, Németország állandó képviselője, a tagállamok Állandó Képviselői Tanácsa soros elnöke. A küldöttség látogatási szándéka az volt, hogy bizonyságát adja, a magyarországi népességjelentős részét képviselő négy történelmi felekezet, mint nem-kormányszintű társadalmi szervezetek támogatják a kormánynak a Európai Unióba való belépési szándékát. Az egyesült Európa távlataiban különösen is fontosnak tartottuk elmondani, hogy földrészünk számára a gazdasági együttműködés és politikai biztonság megteremtése folyamatában nem feledkezhetünk meg “Európa leikéről”, a bibliai zsidó-keresztyén kultúra és tradíció elemeire épülő spirituális-etikai értékrendről. Az Unió tagállamainak egyházai állandó képviseleteket tartanak fent Brüsszelben. A katolikus képviselet főtitkára, Treanor Noel reggelin látta vendégül a küldöttséget és erre meghívta az Európai Egyházak Konferenciája, a protestánsok képviseletét ellátó Jenkins Keith főtitkárhelyettest is. A belgiumi magyar egyházak és szervezetek képviselőivel Juhász Endre nagykövet esti fogadásán ismerkedhettünk meg, aki munkatársaival együtt gondosan készítette elő a delegáció útját, és jelenléte a találkozókon biztonságot jelentett a különböző eddig csak televíziós közvetítésekből ismert európai uniós vezetőkkel való tárgyaláson. A látogatás egyik ki nem mondott, de a helyzetből adódó üzenete az volt, hogy a vallás, az egyházak, az európai keresztyén múlt nem magánügy, hanem nagyon is európai és közös ügy! Gondoljuk csak meg, hogy Európa múltja nemcsak népek, államok közti háborúkkal, hanem vallásháborúkkal is terhes! Sőt ma is akadnak feszültségek, amelyeknél szerepet játszik a vallás, gondoljunk csak az írországi vagy a balkáni helyzetre. Az európai uniós szabályozás az, hogy az egyes tagországok egyházakkal, vallásokkal kapcsolatos jogrendjébe nem szól bele az Európai Unió, minden ország a maga történelmi rendjét és hagyományait követheti. Az azonban bizonyos, hogy a Európai Unió rendjébe nem fér bele a vallási türelmetlenség vagy vallások, egyházak jog- és esélyegyenlőségének felborítása. Hiszen az Emberi Jogok Nyilatkozatának kereken ötvenéves története a vallásszabadságról századunk végére ugyanúgy, mint a nemzeti kisebbségek jogainak elismerése, beleépült az Európai Unióba. Bár a közös európai szerveződés szigorúan anyagi, a szén és acél és energia körüli kérdések, a termelés és kereskedelem szabályozása dolgában kezdődött, a tizenöt mai tagállam ezeken a kérdéseken felül a jogalkotás, a kultúra, a nevelés-oktatás, a tudomány területén is igyekszik közös szabályozást létrehozni. Észrevettük azt is, hogy hazai közgondolkozásunk és elvárásaink terén még akad tanulnivaló. Sokszor úgy tekintünk hazánkból kifelé az Európai Unióra, hogy a felvételi tárgyalások nemzetközi szerződés előkészítéséhez hasonlóak, ahol két egyenrangú fél próbál megegyezni a feltételekben. Biztosítottak bennünket Brüsszelben, hogy nem erről van szó! Inkább úgy kell elgondolnunk, hogy egy másik “ország” területére kell belépnünk, csatlakozni egy másik “ország” már évtizedek alatt a mai tizenöt tagállam által együttesen kialakított rendjéhez, és a kérdés az, mikor, milyen hamar, esetleg milyen időbeli engedményekkel tudjuk elfogadni az Európai Unió szabályait. Akkor fognak fölvenni, ha megfeleltünk a többiek által már kialakított közös feltételeknek és ez bizony kemény munkát jelent például a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén. Bizonyos, hogy magyar egyházainknak is meglesz a maguk feladata az európai uniós csatlakozás folyamatában. 1998 őszén, amikor a szokásos váltás szerint félévig az osztrákok adták az Európai Unió elnökségét, az Osztrák Evangélikus Egyház kezdeményezésére Bécsben konferenciát hívtak össze a környező államok részvételével. Az a reményünk, hogy amikor az esztendő második felében finn elnökségre kerül sor, ismét elképzelhető lesz ilyen tanácskozás, esetleg a régiónkon kívül még a balti országok bevonásával is. Egyházi oktatási rendszerünkben a teológiai képzéstől kezdve a főiskolákon és gimnáziumokon keresztül az általános iskolákig a tananyag kialakításában fokozott figyelmet kell szentelni azoknak a kérdéseknek, amelyek elősegíthetik az Európai Unióba történő beilleszkedésünket. Itt az egyik nagyon fontos ügy a nyelvtanulás, mégpedig nemcsak a nagy világnyelvek, angol, francia, német, hanem a szomszéd országok nyelve is. A Kárpát-medence népeinek meg kell érteniük egymást! S természetesen fontos a közös európai múlt, örökségünk és kincsünk, a bibliai erkölcs ismerete és megélése. D. dr. Harmati Béla, ev. püspök TB. LELKÉSZEK Az Ausztriai Ev. Egyházban arra érdemes személyeket tiszteletbeli lelkészekké avathatnak. Ez ugyan nem jelenti lelkészként való alkalmazásukat, de ezzel elismerik teológiai képzettségüket, ha nincsenek is egyházi állásban, vagy teológiai minősítésüket, ha nincs is ilyen formális képzettségük. Iwi Személyi hír Nt. Tamásy Zoltán és Nt. Tamásyné Molnár Éva clevelandi lelkészéknél gyermekük, az 1998. december 24-én Szekszárdon született Márton Zoltán örökbefogadásával következett be örvendetes családi esemény. Isten áldása legyen q kisgyermeken és az új szülőkön is. A gyermeket édesapja keresztelte meg március 28-án a Nyugatclevelenadi Magyar Evangélikus Gyülekezet aznapi magyarnyelvű Istentiszteletén.
