Erős Vár, 1998 (68. évfolyam, 1-6. szám)
1998-12-01 / 6. szám
64. (68.) ÉVFOLYAM ERŐS® VÁR 5. oldal Amerikai figyelő A nemzeti zászló minden állam büszke jelképe. Jelképezi a nemzet értékeit, kultúráját. Arra tesznek esküt, háború idején e zászló alatt védik meg hazájukat. Bölcsőtől a sírig kíséri az embereket. Államférfiak, katonák koporsóját ezzel a zászlóval fedik le. Mindenütt a világon a legnagyobb tiszteletben tartják. Amerikában különösen nagyon népszerű a zászló. Középületeken, templomokban, tantermekben, hivatali szobákban, kórházakban, sportpályákon, mindenütt látható. “Flag Day” alkalmával (zászlótisztelet napján), június 14-én a lakóépületeken és család házakon szinte kivétel nélkül ott díszeleg a zászló. Az iskolákban a tanítás azzal kezdődik, hogy a diákok a zászló felé fordulva, kezüket a szívükre téve mondják el a hűségfogadalmat. Hivatásos sportmérkőzések előtt is felhúzzák a zászlót, a játékosok és a közönség eléneklik a nemzeti himnuszt. Híres az a fénykép, amit 1945 februáijában készítettek, amikor amerikai tengerészek felhúzzák a zászlót a japánoktól elfoglalt Iwo Jima szigeten, a Suribachi-hegy csúcsán. Ez a kép azóta is számtalanszor szerepelt újságokban, könyvekben, szobrot is készítettek róla és még postabélyeget is. Éppen ezért különös, hogy akad olyan, aki bemocskolja, megszentségteleníti ezt a gyönyörű szimbólumot, arra hivatkozva, hogy ez hozzátartozik a szólásszabadsághoz. Vannak, akik az állam vagy valamelyik vezetője elleni tiltakozásukat a zászló elégetésével fejezik ki. Ezek az esetek bíróság elé kerültek. 1989-ben a konzervatív jogászokból álló Legfelsőbb Bíróság 5:4 arányban úgy döntött, hogy a zászlóégetés megengedett, mert ez a szólásszabadság egyik megnyilvánulása. A zászló védelme azóta is foglalkoztatja a kongresszust. A képviselőház ezév júniusában 310:114 arányban, tehát elsöprő többséggel olyan, az alkotmány módosítását célzó törvényjavaslatot szavazott meg, mely megtiltja a nemzeti zászló elégetését. Az alkotmánymódosításhoz a kongresszus mindkét házának %-os szavazati többsége szükséges. A szenátus előtt már volt ez a javaslat 1995-ben, amikor azonban nem sikerült megszerezni ezt a többséget, mert a szavazati arány csupán 63:36 volt. Jelenleg Hatch Orrin utahi republikánus szenátor szerint még 6 szavazat hiányzik, hogy a javaslatot jóváhagyják. Ha ez megtörténik, még Clinton elnök aláírása és 38 állam megerősítése szükséges ahhoz, hogy törvénnyé, azaz az alkotmány részévé legyen. A politikusok számára igen kényes állástfog-I IMÁDKOZZUNK! Istenünk! Hálát adunk, hogy beteljesítetted prófétáid minden ígéretét Betlehemben, Mária gyermekében. Add, hogy egyszerű pásztorokkal, angyalaid fényes seregével, s a teremtett világgal együtt dicsérjük Nevedet, mert békét hoztál a földre és jóakaratot tanúsítottál az ember iránt, a Te szent Fiad Jézus Krisztus által. Ámen. Ialni. Ha ellenzi a javaslatot, könnyen rá mondják, hogy hazafiatlan. Ha pártfogolja, akkor a szólásszabadság elnyomójának mondják. Abban mindannyian megegyeznek, hogy a zászló, mint nemzeti szimbólum, különleges védelmet érdemel. Canady republikánus képviselő szerint az emberek elmondhatják, amit a zászlóról gondolnak, de ez nem mehet odáig, hogy megszentségtelenítsék. A republikánus Crist Charlie szerint az amerikai zászló a szabadság látható jelképe, ezért megérdemli a védelmet. Nem szabad emiatt vitát folyatni, mert ez elsősorban érzelmi kérdés mindenki számára. Különösen a háborútviseltek, a veteránok, akik harcoltak, életüket kockáztatták Amerikáért, a szabadságért, vannak amellett, hogy a zászló megérdemelt megbecsülésben részesüljön. Több képviselő, aki ellenezte a javaslatot, amikor felhívták figyelmüket választásokra, kijelentette, hogy sokat gondolkodott, s most már hajlandó támogatni a zászló védelmét szolgáló javaslatot. A javaslat ellenzői a szólásszabadságra, annak megsértésére hivatkoznak. Feingold Russell wisconsini demokrata szenátor elismerte, hogy “a javaslat ellenzése egyike a legnépszerűtlenebb politikai magatartásnak. De ha eltiltják a zászlóégetést, a szólásszabadság jogát csorbítják”. Baldwin Fletcher egyetemi tanár a következőket mondta: “Nem szokatlan, hogy valamely új nemzet meghatározza szimbólumait és azokat törvénnyel védje. Dehát most már több mint 200 éve van itt szólásszabadság. Amikor az Egyesült Államok önálló nemzetté lett, legyen az jó, vagy rossz, döntöttünk a szólás-, vallás-, és sajtószabadság mellett. Kicsit furcsa lenne, ha a világ vezető állama nem tudná megvédeni ezeket az értékes hagyományokat azoktól az idiótáktól, akik zászlót égetnek”. Ugyanakkor a többség véleménye ez: megengedni a zászló égetését azt jelenti hogy törvényesítjük az erőszakot és a bűnözést. Nem vitás, hogy az ország lakosságának 80 százaléka a zászlóégetés törvényes megakadályozása mellett van. Tudják ezt a javaslatot ellenző törvényhozók is, hogy álláspontjuk népszerűtlen, különösen választások idején, s némelyik még hajlandó opportunistává lenni, szavazatok megszerzése érdekében. A legnagyobb baj az, hogy a fehér-házi botrány minden mást elhomályosít, minden nemzeti ideált beszennyez. Magyarországon az angyalos címerrel díszített nemzeti zászlót mindenki tisztelte. Fel sem vetődött a gondolat, hogy tiszteletlenül, bántó szándékkal érintsék. Felváltotta a sarlós-kalapácsos címerrel ellátott háromszínü zászló, amiből az 1956-os szabadságharc idején kivágták a gyűlölt címert. Ez az ún. lyukas zászló lett a forradalom egyik jelképe. Kádárék már nem merték visszaállítani a kommunista zászlót, helyette az ún. Kossuth-címeres lett a hivatalos zászló vagy lobogó, de ez sem örvendett népszerűségnek. Megtörtént azonban a hatvanas években, amikor a Lánchidat Kossuth-címeres és vörös zászlókkal feldíszítették, az éjszaka folyamán ismeretlen tettesek mégis inkább az összes vörös zászlót dobták a Dunába. Reméljük azonban, hogy a 1990-től rendszeresített koronáscímerü zászló — kezdeti szélsőségesen botrányos, de elszigetelt megnyilvánulások után — egyre fokozottabban részesül az ország lakosságának tiszteletében.-Sz.I., Florida Hálásan köszönjük! Késő tavasszal tizennégy északamerikai magyar újságot/lapot kértünk meg arra, hogy a mi lapunkat lehetőleg gratis “meghirdetni” szíveskedjenek. Célunk az volt, hogy további, szórványban élő magyar evangélikus személyeket vonhassunk be olvasótáborunkba, mivel őket gyülekezeti hálózat hiányában másképpen megtalálni nem tudjuk. Bizonyos eredmény nem is maradt el. A felkért újságokból/lapokból hat volt szíves hirdetésünket egyszer vagy többször leközölni. Külön kiemeljük a Califomiai Magyarság-ót, mely azóta is minden héten hozza az Erős Vár kishirdetését. Megígértük, hogy a “meghirdetéseket” ebben a számunkban nyilvánosan köszönjük meg. Tehát az alábbi lapoknak köszönjük meg, hogy lapunk kérését megértéssel fogadták és azt támogatták is: Califomiai Magyarság. Főszerkesztő: Fényes Mária. Postacím: 207 S. Western A ve., Suite 201, Los Angeles, CA 90004. Amerikai/Kanadai Magyarság. Főszerkesztő: Vörösváry Istvánná. Postacím: 74 Advance Rd., Etobicoke, ON M8Z 2T9, Canada. Amerikai Magyar Újság. Főszerkesztő: Soós József. Postacím: P.O. Box 7416, Baltimore, MD 21227. Magyar Egyház. Főszerkesztő: Szabó István. Postacím: 464 Forest Ave., Paramus, NJ 07652. Evangéliumi Hírnök. Főszerkesztő: Dr. Herjeczky Géza. Postacím: 1370 Michigan Blvd., Lincoln Park, MI 48146. Egyesült Amerikai Magyarság. Főszerkesztő: Dr. Szilassy Sándor. Postacím: 1940 N E. 157th Terrace, North Miami Beach, FL 33162. Meglehet, hogy egyik vagy másik a további nyolc újság/lap közül is hozta kishirdetésünket, mivel azonban értesítést, ill. támpéldányt azoktól nem kaptunk, hogy megtörtént-e, nem tudjuk. Ha igen, nekik is köszönetét mondunk. (Bernhardt Béla, szerk.) j KÖSZÖNET OTTHONRÓL j • “Dénes Balázs és felesége (Bethlehem PA) • jCsikvándról származnak. Hazájuk és falujuk,; ; nem kevésbbé evangélikus gyülekezetük iránti; : szeretetük jeléül 700 dollárt adományoztak a i ■ csikvándi evangélikus gyülekezet orgonájának j : a felújítására. A munkálatok októberben meg- i ikezdődtek. A gyülekezet a felújított orgona; • felszentelésének az ünnepét jövő nyárra ter- j : vezi. Az evangélikus gyülekezet nevében ezú- i : ton mond hálás köszönetét a gyülekezet felü- i i gyelője és lelkésze. Isten áldása legyen az ada-! • kozókon és az adományon. Zámolyi Zoltán, • is.k., felügyelő. Weltler Sándor, s.k., lelkész.: ■Kelt Csikvándon, 1998. október20-án.”
