Erős Vár, 1998 (68. évfolyam, 1-6. szám)

1998-06-01 / 3. szám

64. (68.) ÉVFOLYAM ERŐS® VÁR 3. oldal Egyházunk a századvég kihívásában (Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia közössége és az Erős Vár olvasótábora nevében szeretettel köszöntőm — tulajdonképpen már csak utólag — Ft. D. Szebik Imre püspök urat a hazai Északi Ev. Egyházkerületből és feleségét északamerikai családlátogatásuk alkalmából. Örülünk, hogy foként Montreálban, Torontóban, s Clevelandban alkalmuk nyílott az északamerikai magyar evangé­likus szórvány felől is tájékozódniuk. Sajnáljuk, hogy csak aránylag rövid időt tölthettek itt, de re­méljük, hogy sok kedves élménnyel térhettek vissza Magyarországra. Isten áldása legyen életükön, szolgálatukon. Tisztelettel és szeretettel: Bernhardt Béla, föesperes-szerkesztő.) Magyarországi evangélikus egyhá­zunk a század elején a történelmi ha­tárokon belül 1.3 millió lelket szám­lált. Jól kiépített szervezetével egy­szerre szolgálta a protestáns öntu­dat életbenmara­­dását, a társada­lom erkölcsi alap­jának építését, a hitre hívogatás e­­vangéliumi mun-Ft. D. Szebik Imre káját, a nemzeti püspök gondolkodás erő sítését. Szerte az országban három nyelven tartották az Istentisztelete­ket, németül, tótul, magyarul. Föld­rengésszerű változást hozott az 1920. esztendő és az 1945. év. A II. világhá­ború vérvesztesége és a tót lakosság­­csere következtében ma négyszázezer lelket számlál. Megőrizte népegyház jellegét. A lakosság 4%-át öleli ma­gához. Igazat kell adnunk Bonhoeffer már­tír teológusnak: A hit egyháza, amely nem mindent átölelő és befogadó egy­ház, nem használ senkinek. Ennek tu­datában keressük azokat az evangé­likusokat, akik korábban hivatásuk miatt vagy más indok következtében nem tartottak kapcsolatot egyhá­zunkkal. Az 1990. év sajátos lehetőségként kínálta egyházunknak az újraépít­­kezés feladatát. Templomok építése kezdődött olyan településeken, ahol a népesség mozgásaként növekedett az evangélikusság. A Balaton mindkét partján, Dunaújvárosban, és más te­lepüléseken több mint tíz új templom épült vagy készül el a következő é­­vekben. Iskoláinkat, óvodáinkat, kol­légiumainkat megnyithattuk. Hatszáz tanár mintegy hatezer diákot tanít gimnáziumainkban, általános isko­lákban, s egyetlen egészségügyi szak­­középiskolánkban. Új szeretetottho­nok sora jelzi, hogy magányos test­véreink otthontkereső igénye növek­szik. Hajléktalan, munkanélküli test­véreink sorsán való segítésünk Krisz­tustól nyert felelősségünk. Hiábavaló erőlködésnek bizonyulna külső szervezeti építkezésünk, ha a belső, lelki építkezés elmaradna. Mél­tán írja Melanchthon: “Ha az egyház éppolyan külsődleges szervezet volna, mint más testület, senki nem ismerné fel Krisztus lelki uralmát, amely mé­gis valóság, úgy ahogy Krisztus a szí­veket kormányozza, erősíti, és vi­gasztalja.” Pünkösd közelében nincs fontosabb kérésünk, mint az, hogy a Szentlélek ébressze egyházunkban az élő hitet, a Krisztus iránti bizalmat, és az evan­géliumért érzett felelősséget. Meg­győződéssel vallom, hogy az élő hit új közösséget munkál. Ebben az új, me­leg légkörű, őszinte kapcsolatrend­szerben otthon érezhetjük magunkat, egymás vigasztaló, bátorító jelenlé­tére számíthatunk. Ebben a közösség­ben adja a Szentlélek a másik iránti nyitottság ajándékát, az ökumenikus magatartás fontosságának belátását. Századunk felismerései közé tartozik a világért való felelősség vállalása is. “Krisztus nyájának nemcsak Isten mellett kell kitartania, hanem a világ mellett is, harcban lelkülete ellen, küzdelemben érte, versenyben a hit győzelméért”— írja Gloege Gerhard, századunk ismert teológusa. Ha komolyan vesszük küldetésün­ket, nem tehetünk mást, mint a Lélek útmutatását várva szóljuk az Ige sza­vát. Lehet, hogy nincs olyan hatása, mint amilyet szeretnénk, lehet, hogy nincs akkora hallgatósága, mint amit elvárnánk. Mégis szabad bíznunk az ígéretben, hogy az O szava nem tér vissza üresen. E néhány ismertető szóval és pün­kösd-közeli gondolattal köszöntőm az “Erős Vár” olvasóit. Örülök, hogy megismerkedhettem személyesen is az amerikai magvar evangélikusság képviselőivel. Különösen kedves számomra, hogy nagybátyám, néhai Szebik Károly, egykori montreáli magyar evangéli­kus lelkész nyomdokain járva család­tagjaival találkozhatom és bepillan­tást nyerhetek az amerikai magyar evangélikusság életébe. Reméljük, hogy az anyanyelven hirdetett, ma­gyar prédikáció igénye sokáig él az amerikai kontinensen. Hazai egyhá­zunk imádságban hordozza Ameriká­ban élő testvéreink életét és szolgá­latát, áldást kérve a munkában álló lelkészekre, felügyelőkre, s presbite­rekre felelős döntéseikben. “Aki pe­dig mindent megcselekedhet, feljebb, mint ahogy kérjük vagy elgondoljuk a bennünk munkálkodó erő szerint, annak legyen dicsőség az egyházban Jézus Krisztusban nemzetségről nem­zetségre mindörökre” (Ef. 3:20-21).-D. Szebik Imre, a Magyarországi Evangélikus Egyház Északi Egyházkerületének a püspöke. A.M.E.K. TAGSÁG “Az Amerikai Magyar Evangélikus Konfe­rencia tagságát olyan ... magánszemélyek alkotják, akik a Konferencia hitvallási alapjával egyetértenek és a Konferenciá­ban való tagságukat igénylik ” Egyelőre csak lassan bővül az AMEK tagsága. Szívesen hivjuk hittestvéreinket, hogy a Konferenciában tagságot vállalja­nak: így tölti be ez a szervezet rendel­tetését, mint az északamerikai magyar evangélikusok szórványközössége. Az évi tagsági díj $20 (US vagy kanadai), mely magában foglalja az Erős Vár-ra való elő­fizetést is. Csekket “tagság” vagy “mem­bership” megjelöléssel a lap nevére és címére szíveskedjenek küldeni. Aki megú­jítja előfizetését 1999-re, gondolja, meg, hogy nem lenne-e AMEK taggá. Aki pedig már előfizetett 1999-re és AMEK tag kíván lenni, szíveskedjék pótlólag bekül­deni US$ 14-t vagy CA$ 10-t tagsága érvé­nyesítésére. Emlékeztetjük az AMEK tagokat, akiknek 1998-cal lejár a tagságuk, hogy azt megú­jítani szíveskedjenek. A lap címszalagján a törzsszám utáni “M’ betű jelzi az AMEK tagokat. Bű

Next

/
Thumbnails
Contents