Erős Vár, 1997 (67. évfolyam, 1-6. szám)

1997-08-01 / 4. szám

6. oldal ERŐS ®VÄR 63. ÉVFOLYAM AZ EGYHÁZ HÍREI OTTHONRÓL • Józsa Márton ny. lelkészt 80., Roszik Mihály ny. lelkészt 75., Vető Béla ny. lelkészt 70., Ittzés Gábor győr-nádor­­városi és Muntágné Bartucz Judit bp.­­fasori lelkészt 65., dr. Barcza Béla hat­vani lelkészt 60., valamint id. Fasang Árpád zeneszerzőt és zenepedagógust 85. születésnapja alkalmából köszöntöt­ték az ev. egyházban. • A május 30/31-én tartott utolsó tör­vényalkotó ülését követően, június 21- én ünnepélyes záróülésen fejezte be munkáját az 1991-ben összehívott e­­vangélikus zsinat. Tizenegy törvényt alkotott. Küldetése egyházi rendszer­­váltásban állott. Jogi normába öntve nyilvánította ki, hogy végérvényesen szakított a korábbi kádárista rendszer­rel, s mindazzal a korlátozással és fer­dítéssel, amit ez a fogalom takar, illet­ve kifejez. Gyakorlattá tette azt az el­vet, hogy törvényt csak törvénnyel lehet megváltoztatni, vagyis ezentúl állandóan lesz megválaszatott zsinat, melyet bármikor összehívhatnak előa­dódó törvényalkotási munkák elvégzé­sére. Az állandó zsinat tagjainak meg­választására szeptemberben kerül sor. • Kisfaludon új templomot szentelt, Zalagerszegen felújított 90 éves temp­lomát vette újra használatba, Kemenes­­pálfán alapkőletétellel kezdte meg új temploma építését az ünneplő ev. gyü­lekezet. • Az Evangélikus Világszövetség jú­liusban tartott hong-kongi nagygyűlésén a magyarhoni ev. egyházat D. dr. Har­mati Béla püspök (a gyűlésen az első szekció vezetője), Pangyánszky Ágnes lelkész, EVSZ tanácstag, Szirmai Zol­tánná külügyi osztályvezető, mint női küldött, és Korányi András teol. hall­gató mint ifjúsági küldött képviselte. Joób Máté lelkészjelöltet a rendezők munkacsoportjába hívták meg. A nagy­gyűlést záró Istentiszteleten az igehir­detés szolgálatát Pangyánszky Ágnes lelkész végezte. • Szarvason az újtemplom felszentelé­sének a 100., Szakonyban volt lelké­szük, Rác Ernő felszentelésének 60. évfordulóját ünnepelte meg az ev. gyü­lekezet. Az utóbbi helyen az ünnepi szolgálatban résztvett a jubilánssal e­­gyütt fia és unokája is, Rác Miklós ná­­dasdi lelkész és Rác Dénes nagygeresdi segédlelkész. • D. Szebik Imre püspök Nyíregyházán szentelte fel ev. lelkésszé Joób Máté, Krska Mária, és Szmolár Attila végzett teológusokat. • A Magyarországi Evangélikus Egy­ház és a Jugoszláviai Ágostai Hitvallású Tót Evangélikus Egyház ún. szándék­­nyilatkoztban tette közzé az egyházi élet különböző területeire vonatkozó MINDEN RENDBEN! így látja a magyarok helyzetét a Fel­vidéken Filo Julius tót orsz. püspök az Evangélikus Világszövetség hírközlö­nyének adott nyilatkozatában. A vonat­kozó kérdésre Filo püspök felsorolta, hogy a magyaroknak mennyi iskolájuk, müyen politikai és társadalmi intézmé­nyek vannak, s hogy a magyarok se­hogy sincsenek korlátozva. Elfeledke­zett arról, hogy a tót kormány miféle nyelvtörvényt alkotott, hogy hány isko­lát bezártak, hogy mennyire korlátoz­zák a magyar tanári kart és elbocsátá­sokkal csökkentik, hogy megtagadják a kétnyelvű iskolai bizonyítványok kiadá­sát, hogyan igyekeznek a déli részek magyar tömbjét bomlasztani. Szerinte a magyar kisebbségnek a “szabadsága” meghaladja az Európa Parlament elő­írásainak a mértékét. Ezzel szemben magyar körökből úgy tartják, pl., hogy a felvidéki magyar evangélikusságnak, ahogy éppen az 1 millió körüli összma­­gyarságnak is, az egyik legnagyobb ve­szedelme a “szlovakizáció” (hogy ne eltótosítást írjunk). Filo püspök érintet­te a II. világháború utáni magyar—tót lakosságcsere 50. évfordulóját is, s er­re nézve is feledékenynek bizonyult abban a tekintetben, hogy a magyaro­kat a Trianonban elorzott Felvidékről erőszakkal és kisemmizve telepítették ki, míg a magyarországi tótok önkénte­sen, minden holmijukkal telepedhettek át a Felvidékre, az akkori Csehszlová­kiába. Legnagyobb részük egyáltalán nem igyekezett “hazatérni”! A nemré­gen megkötött magyar—tót ev. egyház­közi egyezmény szellemében Filo püs­együttműködési tervét. A nyilatkozatot magyar részről D. dr. Harmati Béla elnöldő püspök és tót részről Mag. Va­lent Ján püspök írta alá. Valent püspök kíséretében volt Dolinszky Árpád, a bácska-bánsági magyar ev. gyülekeze­tek esperese, Dolinszky Árpádné bajsai lelkész, és Kollár Ján lelkész Bácska­­palánkáról. Magyar részről a tárgyalá­sokon résztvett még D. Szebik Imre püspök, Táborszky László esperes, és Szirmai Zoltánná külügyi osztályveze­tő. A megbeszéléseken az Evangélikus Világszövetséget dr. Görög Tibor lel­kész, európa-titkár képviselte. pöknek jobban kellene emlékezni arra, hogy mi minden nincs rendben újonnan keletkezett “országában”. Bizonyos nemzetközi és ökumenikus egyezmények értelmében a felvidéki Csízen ökumenikus központ, s e köz­ponton belül több különféle szekció is létesült. Ezek egyike a Felvidéki Ma­gyar Evangélikus Misszió, mely a felvidéki magyar evangélikus gyüleke­zeteknek, szórványoknak az érdekkép­viseletét szándékozik ellátni. Ennek a Missziónak a vezetője mag. Kováts Ró­bert tornaijai ev. lelkész. Lapjuk neve “Új Jeruzsálem”. A Misszió eddig feltételezett taggyülekezetei: Tornaija, Kuntapolca, Sajógömör, Ipolyszakál­­los, Farnád, Alsószeli, és Pozsony. A Misszió működési rendjének a rögzíté­sével valamennyi felvidéki magyar evangélikus gyülekezet és szórvány be­vonásával számolnak.» HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓ Szeretettel és áldáskívánással kö­szöntjük házasságuk 50. évfordulója al­kalmából dr. Vajta Vilmos ny. ev. pro­fesszort és feleségét, Ryberg Karint, akiknek a svédországi Remmenedalban 1947. július 12-án volt az esküvőjük. Az esküvőn résztvett néhai D. Ordass Lajos püspök és néhai dr. Jánossy La­jos hittudományi dékán is. Dr. Vajta Vilmos hosszú ideig az Ev. Világ­­szövetség teológiai osztályának igazga­tója, majd az EVSZ teol. kutatóintéze­tének vezetőprofesszora volt, s egyide­­ig betöltötte a Külföldi (Európai) Ma­gyar Evangélikus Lelkigondozók Mun­kaközössége elnöki tisztét is.»

Next

/
Thumbnails
Contents