Erős Vár, 1997 (67. évfolyam, 1-6. szám)

1997-08-01 / 4. szám

2. oldal EROS® VÁR 63. ÉVFOLYAM így is lehet tanulni harmadfokú figyelemre se méltatták. De újabban bizonyos törekvés észlel­hető arra nézve, hogy az amerikai kongresszus évenként jelentést kapjon a keresztyének helyzetéről. Tervbevet­ték olyan iroda létesítését, mely figye­lemmel kíséri a keresztyének szabadsá­ga alakulását az egyes országokban. Minderre törvényjavaslatot is terjesztet­tek a képviselőház elé. Egyébként is az amerikai követségek már utasítást kap­tak, hogy folyamatosan kiértékeljék a keresztyénekkel való bánást abban az országban, ahol az Egyesült Államokat képviselik, s hogy közelebbi kapcsola­tot építsenek ki az egyházak elöljárói­val. Feltehetően ebbe a keretbe illett bele az a két korábbi alkalom is, ami­kor e sorok írója résztvehetett a wa­shingtoni Külügyi Intézetben Magyar­­országra készülő diplomatáknak a ma­gyarhoni egyházakról való tájékoztatá­sában. Jóllehet mindenféle igazságtalanság és megkülönböztetés ellen küzdeni, s azok felszámolására minden erővel töreked­ni szükséges, ebben a komoly és súlyos helyzetben emlékeznünk kell Jézusnak tanítványait — e mai időkben élő híveit is — figyelmeztető és biztató szavára: “Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és üldöznek titeket és hazugul minden rosszat mondanak ellenetek énérettem. Örüljetek és örvendezzetek, mert jutal­matok bőséges a mennyekben; így ül­dözték a prófétákat is, akik előttetek voltak . . . Felépítem az én egyházamat és a pokol kapui sem diadalmaskodnak rajta” (Máté 5:11-12; 16:18).-Többféle forrásból: Bernhardt Béla Lapunkról Hogy nyerünk-e előfizetőket, az meg­kérdőjelezhető, de olvasóink osztályozását szükségszerűen meg kell némileg változtat­nunk. Ezért felhívjuk azoknak a belföldi — USA-beli és kanadai — olvasóink figyel­mét, akiknek a címkéjén a törzsszám mel­lett “IC” jelzés található, hogy az év végé­vel, 1996-os lejáratot jelezve a címszala­gon, előfizető állományba helyezzük őket. Régi alapelvünk szerint a lapot majd to­vábbra is kapják, de reméljük, hogy évi US$6-ral vagy CD$10-ral a lap fenntartásá­ban készséggel résztvesznek; ezt előre is megköszönjük. A címszalagokat a decem­beri számra igazítjuk ki. —Szerk. Köztudomású, hogy az amerikai iskolákban nincs olyan fegyelem, ami az eredményes tanításhoz szükséges lenne. Még az elemi iskolákban sem tudják a tanítók a fegyelmet fenntarta­ni. Sok helyen tíz éven aluli tanulók fegyvert visznek az osztályukba. Még az alkalmazott iskolai rendőrök sem képesek a rakoncátlan tanulókat megfé­kezni. Ez fokozottan áll a középisko­lákra és az egyetemekre is, ahol a csa­lások mellett még kábítószerproblémák és szexbotrányok is vannak. A közvéleménykutatás műidig nagyon szomorú, ha a tanulmányi eredmé­nyekről van szó, Jól tudott, hogy sok iskolában a jó jegyek csalással szület­nek. Még olyan híres iskolában is, mint a Tengerészeti Akadémia, megtörtént, hogy a 133 diák nagy része csalt a vizs­gáknál, amint azt a Tengerészeti Hiva­tal megállapította. Mind az államelnök, mind az alelnök az oktatás minőségé­nek a feljavításáról beszél és hatalmas összegeket kívánnak erre a célra fordí­tani. A komputer és az internet bevezetése kétségen kívül óriási tudományanyagot visz az iskolákba, de kérdéses, hogy különösen az internet nem vonja-e el a diákok figyelmét a rendszeres tanulás­tól, s ezzel a fegyelmet még jobban la­zítja. Ha már a kormányzat nem tud sokat tenni az iskolai szellem és a fe­gyelem megjavítása érdekében, azért akadnak olyan főiskolák, ahol a diákok elhatározzák, hogy becsületesen visel­kednek és a tanintézet jószellemét fenn­tartani igyekeznek. A virginiai Stauntonban a Mary Bald­win College tanulói elhatározták, hogy nem hazudnak, nem csalnak, nem lop­nak. Ezt a fogadalmukat beiratkozá­sukkor aláírásukkal is megerősítik. Ezt a főiskolát a XIX. században alapítot­tak a Blue Ridge dombok lankáin a Shenandoah völgyre nézőben, Wilson Woodrow elnök szülővárosában. Jelen­leg 1200 leánytanulója van. A diákok fogadalmukat rendkívül komolyan ve­szik, pl., írásbeli vizsgáikat tanárok jelenléte, felügyelete nélkül dolgozzák ki. Olyan rend van ott, ahogyan a 20 esztendős Crigler Lisa elmondja, hogy bármit bárhol kint lehet hagyni, ahhoz senki hozzá nem nyúl. Azt a rendszert, amit a stauntoni diá­kok megvalósítottak, több tucat más főiskola is átvette, így a Princetonban, Riceben, és Stanfordban lévő egyete­mek is. A legtöbb ilyen iskola az Egye­sült Államok délkeleti részén van, Stauntontól nagyjából 50 mérföldnyi körzetben. A becsületszabályok ezeken a helyeken a diákok vérében van. Büszkék iskolájukra, ahol tanulnak, és büszkék családjukra. A 21 éves, har­madéves Meyer Susannah szerint édes­apjának a kézfogása a szava is. A főiskola szabályai szerint tehát tilos plagizálni, hazudni, csalni, lopni, és kötelesek jelenteni azt, aki a szabályo­kat megszegi. Mindenhol működik bi­zottság, amelynek a tagjai meghatároz­zák a követendő szabályokat. így Sta­untonban foglalkoztak az alkoholfo­gyasztás kérdésével is. A bizottságok szerűit az eseteket nem lehet eltussolni, azokat jelenteni kell. A diákok általá­ban elfogadják a hozott szabályokat, csak egyedül azt nem szeretik, hogy a szabálysértőket feljelenteni kötelesek. Sokak szerint ez árulkodás. De ez is a szabályok közé tartozik. Több diák úgy véli, hogy a hibát elkövető személy később az életben úgyis elszenvedi tet­tének következmémyeit, s az az ő saját gondja-baja lesz. McCabe Donald, a Rutgers Egyetem tanára összehasonlította azokat a főis­kolákat, ahol a diákok fogadalmat tet­tek, hogy becsületesek lesznek, azok­kal, ahol ilyen rendszert nem vezettek be. Megállapítása szerint a diákok meg vannak győződve, hogy tőlük függ a rendszer sikere és ennek előnyei van­nak számukra. A nemzetközi tanulmányi versenye­ken az amerikai diákok általában hátul szerepelnek. Az amerikai oktatásnak nincs jó híre. Ezért örvendetes a staun­toni diáklányok mozgalma, s hogy eh­hez egyre több főiskola tanulója csatla­kozik. Remélni lehet, hogy a mozga­lom szélesedik és ezzel az iskolai szel­lem, a fegyelem, és az oktatás színvo­nala is emelkedik majd.-SZ.I., Florida

Next

/
Thumbnails
Contents