Erős Vár, 1996 (66. évfolyam, 1-5. szám)

1996-04-01 / 2. szám

2. oldal ERŐS ©VÁR 62. ÉVFOLYAM sokban, amelyek Őróla beszélnek. Olva­sod az evangéliumot, de csak betűket látsz benne és az élet igazságának szentesítő mennyei sugara nem hatol át belőle a lelkedbe és nem tud benned új életet teremteni. És minden óra, amit áhítatos vágyakozással kezdtél, mire bevégzed, ön­­tudatlanul a Krisztus temetése lett, mert a betű öl. És ismét szembe áll veled a hitnek angyala és azt mondja: Mit keresed a holtak között az élőt! Nincsen itt! Hiszen a Krisztus él és így Őt holt betű be nem fogadhatja! Élő hit, buzgó szív, megtisztult és bűnbánatban megmosott lélek kell ah­hoz, hogy valaki az igében megtalálja a Krisztust. Az a vágyó, az a sírva epedő szív kell ahhoz, amely azokat a hivő asszonyo­kat boldogságos húsvét áldott reggelén Krisztus sírjához vezette! És te keresed tovább. Keresed a hívek seregében. És elvisz a lélek a harang szavára a templom áhítatába. Orgona szól, ének szava zendül, s meghatottság szállja meg a lelked. De mikor meglátod azokat a közönyös arcokat, amelyekre nem tud kiülni az áhítat glóriája, s ha megfigyeled, hogy sokan milyen gépies egykedvűséggel hajtanak térdet vagy fejet és milyen közönséges arccal ülnek ott az Isten szentségének a templomában, s még­­csak dicsőítő és hálaadó ének sem csendül meg ajkukon: akkor ismét úgy érzed, hogy szemben ül veled a kegyeletes buzgóság angyala és azt mondja neked: Mit keresed a holtak között az élőt! Nincsen itt! Hol van tehát? Nézzétek csak azokat a húsvéti boldog asszonyokat, míg sírban keresték a Krisz­tust, addig nem tudták Őt megtalálni. Akkor találták meg és attól fogva nem is keresték többé a testben eltemetett Jézust, amikor megcsendült szívük mélyén az angyal amaz örvendetes híradása: Az Úr feltámadott! Azért nincsen itt. Irigylem azokat a húsvéti kegyes asszo­nyokat, akikben feltámadt a vágy az Üd­vözítő után! Irigylem azokat a kegyes asszonyokat, akik elindultak, hogy felke­ressék és meglássák az Urat! Irigylem azokat a kegyes asszonyokat, hogy azzal ÉNEKELNI TILOS! A malájzsiai Kelantan állam fővárosában, Kota-Baharuban megtiltották a keresztények­nek, hogy templomaikban harangozzanak, Is­tentiszteleteiken énekeljenek. Egyidejűleg sem­miféle hangversenyt, énekes vagy táncos be­mutatót sem engedélyeznek. Mindez az állami Iszlám Párt befolyására történt, mely 1990 óta van kormányon, s mely a keresztény egyházi ünnepeket, köztük karácsonyt is iszlámellenes­nek minősítette. □ kezdték a felvirradt nap munkáját, hogy az Úrhoz indultak. Nagyon sokat panaszkodunk a kor romlottsága miatt. Panaszkodni azonban könnyebb, mint megtalálni a baj okát és orvosolni azt. Bizonyosan azok a kegyes húsvéti asszonyok is tele voltak panasszal és keserűséggel, mióta a nagypéntek gyá­sza elvitte tőlük és eltakarta előlük az Urat. Ámde ők tudták, hogy keservük és bána­tuk oka éppen az Úr elvesztése volt. Ezért indultak el mindjárt kora reggel, hogy megtalálják az Urat. Ha sok a panaszunk, mérjük össze lelkünk bánatát a húsvéti asszonyokéval. És az ő bánatuk vigasztalásából értsük meg, hogy a mi bánatunk oka is az, hogy elveszítettük az Urat. Nem is lesz addig a mi életünknek és beteg szívünknek gyó­gyulása, míg nem hangzik a mi lelkűnkben is a húsvéti diadal szava: Feltámadott! Mikor a kor romlottságán panaszko­dunk, én nem tudok lemondani az emberi­ség jobb jövendőjébe vetett hitemről. Én erősen és törhetetlenül hiszem, hogy az emberiség újjászületésének és feltámadá­sának hajnala virradóban van. Lehet, hogy minden pillanat egy-egy évtized, lehet, hogy minden perc egy-egy évszázad, lehet, hogy minden nemzedék egy-egy korszak­hullám járása, míg elérkezik hozzánk az újjászületés szentséges öröme. De én erő­sen hiszem, hogy ez az újjászületés bekö­vetkezik, ha mindenki úgy keresi Krisztust, mint azok a húsvéti kegyes asszonyok. Mert Kríszus a föltámadás és csak Krisz­tusnál találjuk meg az újjászületés szentsé­ges örömét! Nézzétek, milyen nehezen tud kibonta­kozni a virághozó mosolygó tavasz a fagyasztó tél ölelő karjából. De azért mégis győzni fog, mert győznie kell! Az újjászüle­tés lelke is ilyen nehezen kél új, tiszta és örök életre az ember keblében, de végtére is fel kell ébrednie, mert ez az Istentől rendelt hivatása! És én bizodalmas hittel állok meg lélekben a bezárt sírok előtt és látom, miképpen jelenik meg azok fölött az Úr angyala, aki hirdeti Krisztus fel­támadását és Krisztusban az egész emberi­ség megújúlt életét! Látom mindezt azok­nak nyomában, akik megkeresik és meg is találják Krisztust és Benne az újjászületés boldog szent örömét. Testvéreim! Legyünk mind munkásai ennek az új életnek és ennek a dicsőséges feltámadásnak! Testvéreim! Induljunk el együtt mindnyájan Krisztus sírjához és találjuk meg ott, Akit keresünk: az örökké élő és minket örökéletre segítő Megváltót, az Úr Jézus Krisztust! Ámen. — D. Rafiav Sándor ev. püspök (In: “Amit az Úr üzen”) Szószegő kormány, becsapott egyházak Szószegéssel és a törvények meg nem tartásával vádolta meg a kormányt a Fiatal Demokraták és a Keresztény De­mokraták közös sajtótájékoztatóján Sem­­jén Zsolt. A keresztény demokrata frakció helyettes vezetője szerint a történelmi egy­házak vezetőinek egészen mást ígért a kormányfő az állami támogatással kap­csolatban, mint ami a valóságos helyzet. Ezzel a szószegéssel gazdasági alapon nehe­zítette mega kormány az egyházak műkö­dését. Semjén Zsolt arra figyelmeztetett, hogy alkotmányt és törvényt sértő megkülön­böztetésnek vannak kitéve a világi munka­helyekre diplomás hallgatókat képző egy­házi főiskolák és egyetemek, noha a hason­ló állami iskoláknak megfelelő költségve­tési támogatás járna nekik. Példaként az Eötvös Lóránd Tudományegyetemet em­lítette, amely egy-egy bölcsész képzésére évente 300 ezer forintot kap az államtól, miközben például a Pázmány Péter vagy a Károly Gáspár egyetem csupán 80 ezret. Ez olyan diszkrimináció, amelyet az Alkot­mánybíróság is alkotmányellenesnek mi­nősített. Kifogásolható tovább a volt egyházi ingatlanok visszaadásának a szüneteltetése is, és tarthatatlan, hogy a nemzeti kultúrá­­lis értéknek számító egyházi műemlékeket (Bazilika vagy Mátyás-templom) kizáró­lag az egyházak tartsák fenn. Elhangzott a sajtótájékoztatón az is, hogy az erre az évre az egyházaknak juttatott 2 milliárd 50 millió forintos állami támogatás csak nominálértékben azonos a tavalyival, valóságban azonban 30%-kal kevesebb. Még ezt az összeget sem kapták volna mega történelmi egyházak, ha a par­lamenti pártok nem javasolják az eredeti­leg előirányzott 1.8 milliárdos forintos keret emelését. Az összeg megnövelését egyedül a kisebbik koalíciós párt, a liberá­lis Szabad Demokraták Szövetsége elle­nezte. A fiatal demokraták és a keresztény demokraták nem tartják helyesnek a kor­mánynak azt az elképzelését sem, hogy a személyi jövedelem 1%-át bárki átenged­hetné az egyház javára. Indokuk szerint alkotmányossági szempontból nem jó, ha az adófizető polgárokat aszerint tartják számon, hogy melyik egyházat támogat­ok" —Kiss Miklós mosonmagyaróvári ev. lelkész

Next

/
Thumbnails
Contents