Erős Vár, 1996 (66. évfolyam, 1-5. szám)

1996-02-01 / 1. szám

2. oldal ERŐS® VÁR 62. ÉVFOLYAM : Templomfelújítás jj Levélen || Az Erős Vár előző számában néhány gondolat erejéig többek között arról írtam, hogy a kicsiny, gyenge gyülekezetek is milyen erőfeszítéseket tesznek, hogy hitéle­tüket méltó körülmények között megél­hessék. Templomot, gyülekezeti házat épí­tenek, renoválnak. Egykor államosított épületeiket visszaigénylik, hogy azokat ere­deti rendeltetésüknek megfelelően a gyü­lekezeti élet szolgálatába állítsák. Ezúttal konkrét példával szeretném alá­támasztani állításomat. Ne tűnjék szerény­telenségnek, ha éppen az én egyik kis gyülekezetem ezévi nagy feladatáról írok. Mosonmagyaróvár egyik társgyülekezeté­ről, Levél gyülekezetéről van szó. A hábo­rú előtt több mint ezerlelkes sváb gyüleke­zet létezett a településen. A háború utáni kitelepítés aztán alaposan megcsonkította a gyülekezetét. Alig száz evangélikus ma­radt a faluban, mert a kitelepítettek helyére Borsodból és az ország más területéről katolikus családokat telepítettek be. Jelen­leg vegetál csak a gyülekezet, s most mégis, egy segélynek köszönhetően, a templom belsőtéri felújításába, festésébe fog. A levéli evangélikus templomot 1789- ben építették, majd 1844-ben és 1903-ban átépítették és felújították. Ezt követően a templom anyagiak és egyéb lehetőségek híján nagymértékben leromlott állagában. Még a minimális javítási munkákat sem tudták elvégezni. 1989-ben nyílt meg a lehetőség, hogy nagy költséggel a templom külső felújítására sor került. A korábban elhanyagolt tetőfedési hi­bák miatt azonban a templom számtalan helyen beázott, ezért a templombelső rend­kívüli szépségű díszítőfestése teljesen fel­újításra szorul. A festési munkákon túl­menően indokolt az 1844-ben készült U- alakú karzat, szószék, s részben az oltár asztalos- és mázolómunkáinak felújítása is. Szükséges végül kisebb vakolat- és repedésjavítási-, villanyszerelési- és burkoló­munkák végzése is. A festési munkálatokat egy pápai festő végzi Závory Zoltán festőművész-tanár tervei alapján és irányításával. Csak ezek­nek a költsége másfélmillió forint. A hozzá­kapcsolódójárulékos költségekkel a temp­lom belső felújításának a teljes összege több mint kétmillió forintra rúg. Ám a felújítás augusztusvégi befejezése után a levéli evangélikus templom teljes belső és külső szépségében jelenhet meg újra. — Kiss Miklós, mosonmagyaróvári ev. lelkész — Sepsiszentgyörgyön — evangélikus templom épül Az oláh uralom alatt lévő Erdélyben először épül magyar evangélikus templom: Sepsiszent­györgyön. Az utolsó két evangélikus templom­avatás a magyar államiság idején ment végbe, 1905-ben Aradon és 1943-ban Kézdivásárhe­lyen. Hogy világos legyen, több helyen is alakítottak át lakóházat imaházzá, vagy ima­házat templommá, de templom — alapozástól toronyig — nem épült. Magában Sepsiszent­györgyön is imaház volt és van. Most azonban a város központjában kapott telket az evangé­likus gyülekezet, s a templomépítés előkészüle­tei már egy éve elkezdődtek. “A legutóbbi hivatalos népszámlálási adatok szerint ezernél több a város evangélikus lako­sainak a száma”, mondja Mózes Árpád püspök. “Ehhez jön még körülbelül 300 a környező falvakban és szórványban. Ez a szám pedig állandóan nő, mert hiszen a falvakból a kom­munista államrend megszűnése után is a város­ba költöznek az emberek, s ezek között mindig van evangélikus is. Feladatunk Sepsiszentgyör­gyön tehát missziói feladat is: felkeresni és megtartani az újonnan városba költözött híve­ket, akiknek nagyobb része fiatal házas vagy fiatal család. Ha ezeket a lelkeket elveszni hagyj uk a gyülekezet számára, az nemcsak hiba lenne, hanem bűn is”, hangsúlyozza a püspök. E sorok írója a közelmúltban látogatta meg a Brassó-környéki evangélikus gyülekezeteket egy norvég egyházi delegáció tagjaként. Sepsi­szentgyörgyön a városi és megyei hatóságok egészen szívélyes fogadtatásban részesítették a messzi Norvégiából érkező vendégeket. A vá­rosházán a polgármester adott fogadást, ame­lyen résztvett a megyei tanácselnök és a tanács egyik tagja is. Ez a három személy három különböző felekezethez tartozik, de majdnem túllicitálták egymást, mikor arra került a sor, hogy az evangélikus templom építéséhez külön­féle hivatalos engedélyek is szükségesek. Ezt minden fokon készek támogatni, s mindent megtesznek azért, hogy amennyiben rajtuk áll, az építkezés akadály nélkül folyhasson. A rendelkezésre álló telek központi fekvésű: a városháza, a központi park, a piac, s a Székely Mikó Kollégium közelében fekszik. A háromszög alakú telekre háromszög alaprajzú templom és gyülekezeti központ tervét készí­tette egy Szentgyörgyről kivándorolt építész. Maga a templom 250—300 férőhelyes, az alagsorban pedig ifjúsági termen kívül helyet kap a tanácsterem, iroda, könyvtár, raktár, konyha, mellékhelyiségek, s ami még szükséges. Sepsiszentgyörgyön és környékén a 30-as évek végén Kovács László, akkori fiatal misz­­sziói segédlelkész, jelenleg felszegi lelkész fá­radhatatlan munkája nyomán kezdtek kiala­kulni egy gyülekezet körvonalai. Szép imahá­zukat városrendezés címén a 60-as években kisajátította a rendszer. Ezért akkor egy lakó­házat alakítottak át ideiglenes gyülekezeti te­remmé és lelkészlakássá. Ezt az “ideiglenes” állapotot váltja majd fel az új modern sepsi­szentgyörgyi templom. Szeptember utolso vasárnapján helyezte el az új templom alapkövét Mózes Árpád püspök, többszázfőnyi gyülekezet és külföldi egyházak és egyházi segélyszervek képviselői jelenlétében. Nagy feladatra vállalkozott a sepsiszentgyör­gyi gyülekezet. Egy gazdag ország gazdag gyülekezetének is nagy erőbevetésbe kerülne egy korszerű központ felépítése. Éreztessék az európai és amerikai magyar evangélikusok — és nemcsak az evangélikusok —, hogy szolida­ritást vállalnak a kettős kisebbségben élő és szolgáló gyülekezettel. — D. Terray László, norvégjai magy. ev. lelkész Hozsannázó napok Te drága tegnap, ne áldalának ragyogásáért lábanyomának? O az értelmed, minden szépséged. Jézus Krisztusért áldalak téged. Áldom a sebed, mosolyod, könnyed. Nincs semmi, amit meg ne köszönjek, amiért szívem hálás ne lenne, hisz Ő sietett énfelém benne. Eljött. Megmentett. Véren megváltott. Te drága tegnap, Érte vagy áldott! S Érte dicsérlek, ma, boldog jelen. Ma jár előttem. Ma beszél velem. Mai parancsát indulni készen, boldogan várom, örömest végzem. Érte szeretlek, Jézusért áldlak, te, a kegyelem, te, a szolgálat, kereszthordozás, lehetőségek százszor szent napja, áldalak téged! De holnap, holnap, te várvavárt nap, téged még zengőbb énekkel áldlak. Át minden ködön, minden homályon, mert közeledni a Krisztust látom, Őt, Aki eljön! Fekete vészek fellegein túl. Őreá nézek, s örömöd szívem megdobogtatja, legragyogóbb nap, Krisztus nagy napja! Tegnap csodája, ma minden fénye, munkája, harca, holnap reménye: mint egyetlenegy ujjongó ének, így zeng hozsannát Krisztus nevének. —Túrmezei Erzsébet Kínai esték Ilyen címmel tartanak tájékoztató sorozatot a Hong-Kongi Evangélikus Egyházban, mint­egy előkészítőül ennek az angol koronagyar­matnak kínai uralom alá kerüléséhez. AKínai esték sorozat első rendezvényén 300 egyházi munkás vett részt, mely alkalommal Kína államformájáról, az ottani egyházi életről, s művelődési jellegzetességekről adtak ismerte­tést. Hong Kong átvétele 1997 közepén megy végbe.

Next

/
Thumbnails
Contents