Erős Vár, 1995 (65. évfolyam, 1-6. szám)
1995-12-01 / 6. szám
61. ÉVFOLYAM ERŐS ®VÁR 5. oldal KÖSZÖNJÜK, FÖESPERES ŰR! Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia október 8-án Clevelandban tartott 26. biennális közgyűlésén “őrségváltás” történt: Nt. D. Brachna Gábor főesperes-elnök magas korára hivatkozva nem fogadott el jelölést tisztújításkor. Ezen a helyen is hadd köszönjük meg azt a negyvenegyévi szolgálatot, mellyel az Amerikai Magyar Evangélikus Konferenciát vezette és irányította. Természetesen márazelőtt is benne volt az AMEK dolgaiban. Az alapítólelkészek közé tartozott, amikor 1941 májusában az AMEK megalakult Clevelandban. Első “közszolgálataihoz” tartozott az Erős Vár szerkesztése és kiadása, melyen keresztül az AMEK népét országosan pásztorolta gyülekezeti munkájával és egyéb elkötelezettségeivel párhuzamban. 1954. szeptember 4-én választották meg az AMEK főesperesévé, követve ebben a tisztben Nt. Stiegler Ernő és Nt. dr. Leffler Andor lelkésztársait. Az ezután következő négy AMEK évtized és még egy év Brachna Gábor személyiségének, szolgálati hűségének a jelét viseli magán. Ennek az időszaknak az elejére esik a II. világháború utáni bevándorlások stabilizálódása, s mire csökkentek volna a gondok, az 1956. évi szabadságharc veszte kívánt meg figyelmet és törődést azokkal, akik az Egyesült Államokba igyekeztek, hogy megtalálják életlehetőségeiket. Meg kellett barátkozni mindezek során azzal a ténnyel, hogy a magyar evangélikus bevándorlás nem lehetett "nagytömegű”, s az A M E K- nek csak annyira volt — és van ma is — ereje, amennyire a hozzátartozó gyülekezetek lelkészük vezetésével képesek voltak. A négy évtized + egy év szükségszerűen láttatta be vele is, hogy a bevándorlók az AMEK számára beláthatatlan szórványt teremtettek, aminek a lelki ellátását egyre fogyó lelkészi karral mégcsak tervezni sem lehetett. Megértette és megértettük, hogy magyar evangélikusoknak más — adott esetben magyarnyelvű — keresztyén gyülekezetekhez való fordulása mintegy természetes, ahol az AMEK, s az évtizedek során kétszer is átszerveződött országos egyháza (ULCA — LCA — ELCA és ELCIC) anyanyelvi szolgálatot, vagy gyülekezeti szervezetet nem volt képes nyújtani. Persze megmaradt a szüksége az “érdekképviseletnek” az egyházi hatóságok felé, különösebb hangsúllyal az utóbbi időkben, amikor a “multikulturalizmus” divatja az európai etnik hagyományoktól igényelte terét. Ugyanezekben az időkben nagy gonddá lett a kapcsolattartás a hazai egyházzal, mely 1948- ra teljesen pártállami béklyóba került. Noha a hazai üldöztetésekés meghurcoltatások, vagy a kikerültek megítélése és megvetése jó ok lett volna, a meggyengült szálakat mégsem volt szabad elszakítani, bármennyire is volt erre kísértés. A mindig remélt, szinte hirtelen bekövetkezett fordulat aztán kölcsönösen lehetővé tette az összetartozás szíves vállalását. Ilyen körülmények között végezte főesperesi szolgálatát D. Brachna Gábor a maga mérlegelő és higgadt stílusában azzal a tudattal, hogy nem egy pillanatra, hanem sokkal nagyobb távra terjed felelőssége. Erre a kényes és kedves szolgálatára tett most pontot ő. Az AMEK, bár tudomásulvette döntését, tb. főesperesi címmel és — számítva tapasztalatai és élményei gazdagságára — az intézőbizottság tagjaként tiszteli ezután is. Isten áldja és őrizze szerettei körében életútjának újabb szakaszán. —t —a aaAAA A.-A Karácsonyi színjáték Petivel történt ez, Petivel, aki éppen 9 éves, de még mindig a második elemivel küszködik, holott negyedikes-korú. Vasárnapi iskolába nagyon szeretett járni, s amikor kiosztották a betlehemesjáték szerepeit, azt remélte, hogy pásztor lehet. Tanítója azonban fontosabb szerepet bízott rá. Végre felvirradt a nagy nap, a betlehemesjáték bemutatója. József és Mária jelent meg a színpadon. Szállást kerestek. József erélyesen kopogott a díszletek közé eszkábált faajtón. Az ajtó mögött Peti állt, mint a vendégfogadós. — Mit akartok itt? — mordult rájuk, amint félig nyitotta az ajtót. — Szállást keresünk. — Menjetek máshová, itt nincs hely számotokra — türelmetlenkedett Peti. — Mi már mindenfelé kérdezősködtünk, de eredménytelenül — válaszolta József. — Olyan nagyon fáradtak vagyunk, a feleségem gyermeket vár, s neki pihennie kell. Hát nincs csak egy kis sarok is, ahol meghúzódhatnánk? Peti Máriára nézett, és hallgatott. És hallgatott. A többi szereplőnek és a nézőknek is kezdett a csend kényelmetlenné lenni. “Nincs hely, menjetek innen!”, segített a súgó félhangosan. — Nincs hely — szajkózta Peti —, menjetek innen! József neki búsulva karolta át Máriát, hogy indulnának tovább. Peti azonban nem csukta be az ajtót, ahogy elő volt írva. Csak nézte, nézte a fáradt emberpárt, s könny szökött szemébe. — Maradjatok hát, pihenjetek le az én szobámban! — mondta csendes vendégszeretettel és szélesre tárta az ajtót. Később egyesek úgy gondolták, hogy Peti elrontotta a betlehemes-játékot. Mások azonban tudták, hogy ennek a színjátéknak volt számukra a legmélyebb jelentősége, amit valaha is láttak. — Kanadai írásból Először! Úgy-e, sose volt még karácsony? Követei a messze mennynek először hoznak hószín szárnyon fényességes, nagy örömöt! És titkos útján Betlehemnek a pásztorok először mennek a hírre, hogy egy kicsiny Gyermek fekszik jászlon, barmok között. Földünk felett először száll ma ujjongó angyali hozsánna! S ragyogóarcú kisgyerek: a pásztorokkal Betlehemben, hova sietve hívtak engem, én is először térdelek. Kis imádságom félve mondom. Csudálkozom a csodadolgon, a jászlon és a Gyermeken... ezen a koldús-királyságon, égigujjongó éneken. Először! Soha nem hallottam! Nem megszokottan és kopottan. Először hoztak lépteim erre a boldog hódolásra. S a századok s az éveim szertefoszlottak, ködbevesztek. Először! Hisz ma született meg! Ma született meg! Énnekem! Angyalokéval együtt ujjong örömmondó énekem. Hozsánna! Ámen. így legyen! —Túrmezei Erzsébet. ■-------------------—---------------------------—----ÖRÖKSÉGÜNK Lépéseket tettek, hogy az Egyesült Nemzetek Kulturális és Tudományos Szervezete (U NESCO) a világ kulturális öröksége közé sorolja a Lutherre és Melanchtonra emlékeztető történelmi épületeket. Ilyen a Luther-ház Eislebenben, ahol született és meghalt, a Luthercsarnok, a vártemplom, a város-templom, s a Melanchton-házfott született és halt meg) Wittenbergben. A város-templomban van elhelyezve Luther és Melanchton sírja, lwi PÁPAI ÜTITERV 1996-ra 11. János Pál pápa tervbe vette, hogy ellátogat Szlovéniába, Németországba, s Franciaországba. Németországban valószínűleg Berlinbe és Wittenbergbe viszi az útja. Ez utóbbinak abban rejlik a jelentősége, hogy 1996-ot Luther-évnek nyilvánították a reformátor halálának 450. évfordulója alkalmából, lwi ÚJ LELKÉSZEK 1914 óta először avattak két bennszülöttet evangélikus lelkésszé a Pápua Újginibeli Mánusz-szigeten, a nyadai ev. gyülekezet szolgálatára. Ezen a szigeten szolgált misszionáriusként a református Molnár Mária, akit a II. világháborúban a sziget eleste után a japán megszálló hatóságok elhurcoltak és kivégeztek. lwi, evh