Erős Vár, 1995 (65. évfolyam, 1-6. szám)
1995-08-01 / 4. szám
61. ÉVFOLYAM EROS 0 VÁR 5. oldal REQUIEM HAT MILLIÓÉRT HAZAI VALÓSÁG Kevés a gyermek! Hangzik mostanában úton-útfélen. Kiürülnek a bölcsődék, óvodák, iskolák. Ki- és beköltöznek. Modern szóval élve “karcsúsítanak”. Nincs népszaporulat, hanem fogyás, zsugorodás van. Szomorú idők tanúi vagyunk. Hogyan jutottunk idáig? A gyökereket, a lejtő kiindulását keresem. Anyáink 6—8—10 gyermeket szültek. Anyám hetet. Én voltam a hatodik. Nemzedékem a háború után alapított családot. A mezőgazdaság színe-javát, akiket kulákoknak bélyegeztek és sárba tapostak, sokakat agyonvertek. Akik kilógtak a proletárok sorából, volt valamilyük, kifosztották. Padlóra került az egész társadalom. Az apák nem hoztak annyi pénzt, hogy abból megélhetett volna a kis család. Kénytelenek voltak az asszonyok is munkába állni. Ez is volt a cél: szétrobbantani a családi fészket. Idővel már, ha kellett, ha nem, erre az útra léptek, mert csak az volt dolgozó nő, aki a családon kívül dolgozott valahol. Aki otthon 4—5 gyermeket nevelt, az nem volt dolgozó nő. Talán 10 éve is már annak, amikor néhai Ottlyk Ernő püspök a családjával Kapernaumban (a Balaton-melletti Gyenesdiáson) nyaralt, s kedves felesége a következőt mesélte nekem: “Űj bifokális szemüvegre volt szükségem. Elmentem az SZTK-ba. A fiatal kis asszisztensnő kikérdezte adataimat. ‘ Hol van a munkahelye?’ Feleltem: ‘Otthon.’ ‘De hol dolgozik?’ Megismételtem: ‘Otthon.’ ‘De hát, akkor magát az ura tartja el.’ A felelet jellemző a kor szellemére. Ilyen levegőben éltünk. Milyen jó volt a gyermekeimnek. Amikor hazaértek az iskolából, nyitott ajtó s az édesanyjuk meleg ebéddel várta őket. S volt valaki, akinek rögtön el lehetett mesélni, hogy mi volt az iskolában. Kiönthették örömüket, szomorúságukat ... Most legtöbbjét az üres lakás várja, a szülők dolgoznak valahol, távol az otthontól. Mire hazaérnek, az élmények már megfakulnak, vagy el is felejtik. Már nem érdekes. Az utca fogadja be őket s ez sokszor nem jó nevelő. Mi van most, amikor új időknek új dalai szólnak? Afelelet nagyon összetett. Kiszabadult az üvegből a szellem. Érvényesülnek az ügyesek, értelmesek... Munkába álltak a modem gépek, melyek sok kéz munkáját képesek elvégezni. A tömeg számára megszületett a munkanélküliség, az infláció. Nehéz időben élünk. Azok az anyák, akik megtehetnék, mert féljük bőven megkeresi a szükséges mindennapi kenyeret, nem vállalnak gyermeket, vagy csak egyet, esetleg kettőt. Mert a régi szellem mélyen él még mindig a levegőben. Ismerem négy gyermekem családi életét. Tudom, hogy nem könnyű a két, sőt három gyermeket ma felnevelni, kenyeret a kezükbe adni. Ez áldozattal jár. Sok és nehéz munka árán kerül az asztalra a kenyér. Lemondás, szerénység — de vállalják. Nemcsak a küzdelemből, a verejtékből jut nekik, hanem a soksok örömből is. E kettő együtt teszi boldoggá, harmonikussá életüket. Csak az ilyen családok teszik reményteljessé hazánk jövőjét. “Hit, remény, szeretet” hassa át népünket! (Ev. Élet) —Hemád Tibor A Budapesten tavasszal tartott IV. Életvédő Konferencia megnyitásán Balczó András többek között ezeket is mondta: “... Ha egy nép úgy viszonyul Teremtőjéhez, mint a magyar nép, akkor az Isten, ha akarja, akkor sem tudja megállítani. Az átlag magyar ember, ha valami bosszúság éri, reflexszerűen Istent kezdi káromolni. Az a tény, hogy az utóbbi közel negyven évben hatmillió abortuszt végzett a magyar nép, a magyar nemzet, az ország lakossága, ez olyan mérvű bűn, hogy emiatt átok szakadt az országra. Ha nincs áldás, akkor törvényszerűen megnyílik a tér arra, hogy átok érje az országot. Ez alól az átok alól az embernek saját erejéből nincs kimozdulási lehetősége, nem tudja magát felemelni, mint Münchhausen báró felemelte saját magát. Ezért mindenképpen más utat kell keresni... “A medence fenekéhez értünk, és innen már csak felfelé fogunk menni. Ez előfordulhat, de csoda kell hozzá. A csodákhoz, hogy megtörténjenek velünk, szükséges az, hogy higyjünk a csodákban és a csoda gazdájában, Istenben... “A hatmillió abortusznál nagyobb bűn egy nép számára nem létezik. Ez hatmillió gyilkosság... “Tehát egyetlen lehetőség van, ezt a hatmillió • Rigneyné Szántó Ildikó végzős teológusunk a csikágói ev. teológia követelménye szerint e nyáron kórházlelkészi gyakorlattal van elfoglalva. Az 1995/96-os tanévben gyülekezeti gyakornokként szolgál majd. Tanulmányait, D.v., 1996 őszén fejezi be, hogy felszenteljék és lelkészi szolgálatra kibocsássák. • Az Északkelet-Ohio Ev. Egyházkerület püspöke, Kelley Róbert levélben köszöntötte fel Juhász Imrét, a Nyugatclevelandi Magyar Ev. Gyülekezet nyugalmazott lelkészét felszentelése 45. évfordulója alkalmából (1950. június 18), s már korábban Bernhardt Bélát, a clevelandi Szt. Tamás Ev. Gyülekezet lelkészét felszentelése 40. évfordulója alkalmából (1955. január 2). Az utóbbi felszentelési évfordulóját a kanadai Keleti Ev. Egyházkerület nemrégen bankett keretében ünnepelte meg, mi vei ő 1979 óta a Torontói Magyar Ág. H. Ev. Gyülekezet ügyvivő lelkészi szolgálatát is ellátja. • Szívből köszöntjük Aradi György V. éves ev. teológust, aki augusztus végén érkezik Csikágóba, hogy a “Fuchs Frigyes és Irén Alapítvány” ösztöndíjasaként folytasson szaktanulmányokat az 1995/96-os tanévben. Aradi György egyéves katonai szolgálat után 1990- ben kezdte meg teológiai tanulmányait a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Eddigi tanulmányai során diakóniai gyakorlatot végzett Angliában anglikán szerzetesek között, s 1994 nyarán csoportvezetőként működött az “Evangelical Lutheran Church in America” egyházhoz tartozó “Lutheran Outdoor and Retreat Ministries of the South- West” intézményben, Texasban. Intenzíven kapcsolódott be az ifjúsági munkába, s teológus társaival könnyűzenei kamaraegyüttest alakítabortuszt az egyházaknak összefogva, az ökumenét megteremtve be kell vallaniuk, bűnnek kell minősiteniük, és miattunk bocsánatot kell kérniük. Akkor van lehetőség arra, hogy az átok, amely rajtunk ül, elmenjen rólunk. De ehhez még az is kell, hogy az az évi hetvenötezer abortusz, amely most is megtörténik, az is valahogy eltűnjön a bűn lajstromáról. A lakosságnak abba kell hagyni ezt a szörnyű folyamatot ahhoz, hogy meg tudja az Isten áldani ezt az országot. A hitetlenek helyett is ki kell mondani, meg kell vallani, bűnnek minősíteni... “Amikor Mózes apósának a juhait őrzi, akkor találkozik a csipkebokorban az Úrral. Mózes olyan helyre ment, túl a pusztán, ahol még nem járt. Valamitől felbátorodott, ismeretlen helyre ment és ekkor találkozott az Úrral. Erre van szükségünk, hogy olyan helyre menjünk, olyan döntéseket hozzunk, amelyeket eddig még nem hoztunk. Nincs veszítenivalónk. Lehet bátornak lenni. “Kérdés, hogy a mostani előadók, akik három napon keresztül itt előadni fognak, rendelkeznek-e nagyerejű szavakkal, van-e páncéltörő mondatuk. Mindenképpen bátran kell beszélni, elszántan kell szólni.” —In: “Űj Magyarország” va, zenekaruk az ev. gyülekezetekben az ifjúság javára koncertezik. Az 1994/95-ös tanévre megválasztották a teol. hallgatók önkormányzata elnökének. Papi család tagja. Édesapja, Aradi András békéscsabai igazgató lelkész és az egyik bátyja, ifj. András Pécsett végez lelkészi szolgálatot. Édesanyja, sz. Várkonyi Mária, kémiafizika tanár. Aradi Györgyöt szeretettel várjuk és kívánjuk életére, terveire, itteni tartózkodására és tanulmányaira Isten áldását. (Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia készségesen vállalta ennek az ösztöndíjnak a közvetítését is, immár a harmadikat a sorban. Előzőleg ösztöndíjasunk volt Jakab Béla 1992/93-ban, jelenleg simonyifalvi lelkész és Rigneyné Szántó Ildikó 1993/94-ben és 1994/95-ben, jelenleg a csikágói Evangélikus Szeminárium végzős hallgatója.) LELKÉSZNŐK: IGEN? NEM? Szinte világszerte folyik a teológiai és a szociológiai vita arról, hogy nők lelkészi szolgálata biblikusán igazolható-e? Persze, ez a vita már sok evangélikus egyháztestben eldőlt a nők javára. Érdekes azonban az, hogy a Lettországi Evangélikus Egyházban idén teológiai tusakodás nyomán elhatározták, hogy nőt többé nem bocsátanak lelkészi szolgálatra, vagyis az 1957- től folytatott gyakorlatot megszüntetik. Németországban pedig a Badeni Evangélikus Egyház és az önálló Evangélikus Egyházak Szövetsége közötti eddigi kapcsolat feszültté vált, mert az előbbiben most jóváhagyták nők lelkészi szolgálatát. Következésképpen megtiltották a lelkészcseréket, ill. azt is, hogy az egyik egyház lelkésze a másik valamelyik templomában kiszolgáltassa a szentségeket. Személyi hírek T
