Erős Vár, 1994 (64. évfolyam, 1-6. szám)

1994-12-01 / 6. szám

60. ÉVFOLYAM EROS® VÁR 3. oldal BETLEHEMI ŰTINAPLÓ /hrT''---------^ “És történt azokban a napokban: rende­let jött ki Augusztus császártól, hogy az egész lakott földet összeírják” (Lukács 2:1). NEM LEHETETT halogatni a dolgot. Mint Júda törzséhez tartozóknak, József­nek és Máriának késedelem nélkül be kellett magukat jelenteniük Dávid városá­ban, Betlehemben, ahonnét származtak. Az országot megszállva tartó római hata­lom nem ismert tréfát. Aki a határidőig nem jelentkezett az adókivetéshez szüksé­ges összeírásra, törvényen kívül helyezte magát és súlyos pénzbüntetés, esetleg ki­végzés fenyegette. Másik okuk is volt a sietségre. Mária várandós lévén, a leggyorsabb utat kellett választaniuk, mely déli irányban halad; nem a tengerparti síkságot, vagy a ké­nyelmesen kanyargó utat a Jordán folyó völgyében, hanem az inkább 3000 éve fennálló kereskedelmi karavánutat, mely 70 mérföld hosszúságban halad át egy sziklaszirtekkel teleszórt, kietlen fennsí­kon. József résztvételi díjat fizet, s így csatla­koznak egy Mezopotámiából kiindult ka­ravánhoz. Ilyen nagy kereskedelmi kara­ván nyújt legbiztosabb oltalmat rablók és vadállatok ellen. 1. NAP Portenger... csaholó kutyák kórusa... hajcsárok ordítanak. A hosszú karaván nehézkes mozgással kígyózik a szűk ut­cákban, hogy elhagyja Názáretet. A jobb­módú utasok hintókban és hordszékeken, kényelmes párnák között, vagy díszesen felszerszámozott tevék hátán, a kereske­dők portékáikkal megrakott társzekere­ken, a szegényebbek szamárháton utaz­nak, vagy gyalogosan nyelik a port. Amint leereszkedtek a galileai magasla­tokról, Mária kelet felé a Tábor-hegy csúcsát látta. Ekkor még nem tudhatta, hogy egy napon az a Megdicsőülés szín­helye lesz(Máté 17:1-9), a Gyermeké, Akit méhében hordoz. 2. NAP JEZRÉEL (Bírák 6:33) dúsan termő síksága. Zöldelő erdők, csobogó patakok, vadvirágos rétek. Máriának máris honvá­gya van. És ugyancsak kényelmetlen az ő állapotában az út mentén, a földön fekve tölteni az éjszakát. 3. -5. NAP Fárasztó mérföldek követik egymást, múlnak a napok. A karaván utasainak beszédtémája a tíz mérföldre nyugatra fekvő MEGGIDO (lKirályok 9:15,19; 10:26,28), Salamon király raktárvárosa, ahol a király 1400 harci kocsiját és a lovakat tartotta. Megiddó mezején több vér omlott, mint bármely más csatatéren. Jelenések 16:16 szerint itt lesz a világ vége előtti utolsó nagy csata (Armageddon = Har-Megiddó = Megiddó hegye). 6. NAP A karaván megint hegyi útra kapaszko­dik. NAIN városa (Lukács 7:11), melynek neve azt jelenti: kedves, kedvező éghajlatá­ról és virágpompájáról ismert. Itt támaszt­ja majd fel Jézus egy özvegyasszony egyet­len fiát. 7. NAP Szombat. “Szenteld meg a nyugalom napját.” Ma nincs utazás. 8. NAP Mindig felfelé. Alig haladnak. József és Mária mégis felélénkül; most először jár­nak olyan helyen, amelyről a zsinagógá­ban tanultak. Ott látható GILBOA-hegye! Ahol Sault és Jonatánt lemészárolta a filiszteusok kardja (1 Sámuel 31:1-6). Ezért hangzott Dávid siratóéneke: “Gilboa-he­­gyei, ti áldozatot követelő mezők! Ne hulljon rátok se harmat, se eső” (2Sámuel 1:21). 9. NAP DÓTÁN vásártere a város közepén. A Tóra első könyve szerint (lMózes 37:12- 36) Józsefet, Jákob fiát itt adták el rab­szolgaságba a saját testvérei. A házaspár egy pillanatra megáll, hogy zsoltárt és imádságot mondjon isteni oltalomért oly megpróbáltatások elhárítására, melyek Jó­zsefet sújtották. 10. —13. NAP Fele úton. SAMARIA—SEBASTE(lKi­­rályok 16:24), a kettészakadás korában Izráel erődítésekkel körülvett fővárosa. József mégis tisztátalan helynek tekinti, ahol a görög lakosság van többségben, idegenek, akik nem hisznek Istenben. Há­rom napot töltenek a város falai alatt. József türelmetlenkedik, de ez a hely nagy kereskedelmi központ, s a karavánt irányí­tó kalmárok jelentős hasznot remélnek az itt kötött üzletekből. SIKEM (Sikár), kb. 10 mérföldnyire délkeletre, fennhéjázóan gazdag samaritá­­nus lakosokkal. Mária, mint minden zsidó, szívesen ivott volna a Jákob kútja gyógy­hatású vizéből (1 Mózes 33:18-20); a kút azonban tiltott területen volt, a karaván elhagyása életveszélynek tenné őt ki a samaritánusok között. Jákob kútjánál be­szélget majd Jézus a samáriai asszonnyal (János 4:14) és örök élet ígéretét adja neki. 14. NAP Szombatnap, nincs utazás. Máriának szüksége van a pihenésre. József már aggódik miatta. 15. NAP József és Mária áthalad az új SILÓ városán és gyászolja a régi Silót, a régi dicsőség szomorú maradványait, a leron­tott oltárokat (1 Sámuel 14:1—7:12). Ott őrizték valaha a később elveszett Szövet­ség Ládáját, Isten jelenlétének magas tisz­teletben tartott jelképét. Máriát szinte meg­borzongatja az a gondolat, hogy ő hor­dozza méhében népe Megváltóját, Isten testté lett Új Szövetségét! 16. NAP BETEL. Mint kegyes zsidókat, buzgó hitük készteti Józsefet és Máriát, hogy alkalmi imádságot mondjanak itt, ahol egykor Ábrahám oltárt épített az ŰRnak (1 Mózes 18:22), és Jákob álmot látott (1 Mózes 28:10-12), melyben Isten angyalai fel- és lejártak egy mennybeérő létrán. 17. NAP Kisebb útmenti állomás: RÁMA (Ra­mallah; Józsué 18:25). Innen nyílik végre az első kilátás Jeruzsálem felé, a szent város panorámája 10 mérföldről. Napfény csillámlik aranyosan a tornyokon és kupo­lákon. Az utazók ajkán Dávid zsoltár­imádsága hangzik: “Ha megfeledkeznék rólad, ó Jeruzsálem...” (Zsolt. 135:5). 18. NAP JERUZSÁLEM. Tolongás az utcákon, római katonákat látni mindenfelé. Józse­­fék felkeresik Mária unokatestvérének, Erzsébetnek és férjének, Zakariás papnak az otthonát. Gyermekük, aki már félesz­tendős, egykor majd Keresztelő János néven lesz ismeretes. A két pár kölcsönös megilletődéssel és meghatódva köszönti egymást. Az egész világon egyedül nekik van tudomásuk egy kolosszális szenzáció­ról, de nem szólhatnak egyelőre semmit. 19. NAP József hivatalos dolgokat intéz Jeruzsá­lemben; a hatóságoktól tartózkodási en­gedélyt és úti okmányokat kell beszereznie, hiszen Galileából egy másik tartomány, Júdea területére értek. Jártában-keltében megcsodálja a kövezett utcákat, fedett piacokat, forgalmas üzleteket. Majd a nagyobb épületek között lát római katonai laktanyákat és öt fényes palotát, azután hatalmas római erődöt, melyet Marcus Antoniusról Antóniának neveznek. A leg-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents