Erős Vár, 1993 (63. évfolyam, 1-6. szám)
1993-06-01 / 3. szám
POSTMASTER: DO NOT FORWARD! SEND ADDRESS CHANGES TO ERŐS VÁR, BOX 602148, CLEVELAND, OHIO 44102. NO. 3 (280) VOL. 59, JUN. 1993. USPS 178560 AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 59. ÉVFOLYAM 1993. JÚNIUS 3. SZÁM A SZENTLÉLEK MŰVE----------------Pünkösdi visszatekintés-----------------Hitünk tartalmának egyik alapvető jelentőségű mozzanata az a belátás, hogy az isteni szent szeretet nem csupán a történetitörténetfölötti síkon nyilatkozott meg, hogy Jézus Krisztus személyében és művében, döntően áldozati halálában és diadalmas feltámadásában megvalósítsa megváltásunk tárgyi feltételeit, hanem túláradó gazdagságával még továbbment, lebocsátkozott hozzánk egészen odáig, hogy mint isteni Szentlélek belépett keresztülkasul bűnnel fertőzött alanyi, lelki-szellemi világunk körébe. Belépett nem azért, hogy új kinyilatkoztatást hozzon, hanem azért, hogy a krisztusi megváltás művét a lelki-szellemi élet síkján véghez vigye: Azt eszközölje, hogy a megváltó kegyelmet bűnbánó hittel elsajátítsuk és így egészen új élet részeseivé legyünk. Ez a Szentlélek műve mibennünk. Ezt nevezzük megszentelésnek. Fontos hangsúlyozni azt, hogy a Szentlélek nem hoz új kinyilatkoztatást a Jézus Krisztusban történt kinyilatkoztatáshoz képest. És valóban a Szentlélek egész műve s annak jelentősége elválaszthatatlan kapcsolatban van a Jézus Krisztus által lett bűnváltsággal. Azt teszi hatóvá az alanyi, a lelki-szellemi élet síkján; mind mélyebben vezet bele annak megismerésébe és így vezeti Krisztus hiveit minden igazságra. (János 14:26, 15:26, 16:13.) Mindamellett a Szentlélek kiárasztása egészen új mozzanatot, új csodát jelent az isteni kinyilatkoztatás történetében. Mert Isten önkinyilatkoztatása ezzel valóságos önközléssé fokozódik, s ebben éri el a maga teljességét. Ennek köszönhetjük, hogy az isteni örök szent szeretet most valósággal lakást vesz a mi bűnös lelki világunkban, azt újjáteremtve megtölti Isten és az emberek iránti szeretettel. (Róma 5:5) Ez a Szentlélek csodája, a pünkösdi csoda. A történeti szemlélet is rávezet bennünket arra a belátásra, hogy a Szentlélek kiárasztásával valóban csoda történt. Jézus feltámadása után a tanítványok még mindig zárt ajtók mögött gyülekeznek a zsidóktól való féltükben. Ama pünkösd Ünnepén pedig egyszerre kilépnek a nyilvánosság elé és attól fogva nem törődve a világ gyűlöletével halálmegvető bátorsággal tesznek bizonyságot a Krisztusról. Honnét ez a csodálatos változás? A magyarázat csak az lehet, amelyet ők maguk adnak: A Szentlélek isteni ereje szállta meg őket. (Cselekedetek 2.) Azóta van az egyház és azóta működik a Szentlélek az egyházban. Itt felvethetjük azt a kérdést: Miért van szükség a Szentlélek működésére? Ami a megváltásból az alanyi élet területére tartozik, nem telnék az önmagunktól, a saját erőnkből? Ez nem más, mint az önmegváltás gondolata, mely alapjában véve hiábavaló, fölöslegessé tenné a krisztusi megváltás objektív valóságát. Pál apostol világosan megmondja: Az érzéki, vagyis a természetes bűnös ember nem foghatja meg az Isten lelkének dolgait, mert bolondságok néki; meg sem értheti, mivelhogy lelkiképpen ítéltetnek meg. (lKorinthus 2:14.) Azon szerint Krisztusra vonatkozásban : Senki sem mondhatja Jézust Úrnak, hanem a Szentlélek által. (1 Korinthus 12:3.) Ugyanígy Luther a harmadik hitágazat magyarázatában: Hiszem, hogy saját értelmemmel vagy erőmmel nem tudnék a Jézus Krisztusban, az én Uramban hinni, vagy Őhozzá eljutni, hanem a Szentlélek hívott engem az evangélium által, ajándékaival megvilágosított, stb. Nem bizonyítja-e ezt a mindennapi tapasztalás is? Saját erőnkkel hiába próbáljuk rendbehozni, helyreigazítani Istenhez való viszonyunkat, hiába erőlködünk, életünk megújulása után, amíg a Szentlélek meg nem könyörül rajtunk, létre nem hozza Istennel való kiengesztelődésünket s a Krisztusnak ama békességét nem plántálja a mi nyugtalanságunk helyébe. De már ez a lelki nyugtalanság is, boldogtalanságunk, lelki kielégítetlenségünk érzete, új élet utáni vágyódásunk — ez is a Szentlélek műve lelkünk rejtekeiben — csak ne nyugodnánk mindaddig, amíg a Szentlélek véghez nem viszi a bennünk megkezdett jó munkát! Keresztyénségünk gyöngesége, gyakorlati meddősége, a hit és a hitetlenség között ide-oda hányódásunk legnagyobb részt onnan ered, hogy hanyagságból, az egy szükséges dologgal való könnyelmű nemtörődömségből engedjük félbeszakadni a Szentiéleknek bennünk elkezdett jó munkáját. Ennek a kétes magatartásnak a vége aztán a legtöbb esetben a közönyösség, a lelki megkeményedés, ha csak Isten valamiképp fel nem rázza az embert a lelki halálból. Ugyanez áll a gyülekezetekre, az egyházakra nézve is. Hiába erőlködünk, hiába kapkodunk fűhöz-fához, hiába tanácskozunk, hiába hozunk új meg új törvényeket és szabályrendeleteket, hogy egyházunk szolgálatát hatékonyabbá tegyük és gyülekezeteinket kiemeljük aléltságukból, amíg a Szentlélek fuvalma nem megyen végiga lelkiek világán, az “egyházi élet” területe hasonló marad a megszáradott csontokkal tele mezőhöz. (Ezékiel 37.) — Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. (János 15:5.)'Ez Krisztus Urunk szava. Ez a Szentlélek szava is. — D. dr. Prőhle Károly: “A hit világa" c. művéből IMÁDKOZZUNK! Áldott légy, Úr Isten, mennyei Atyánk, hogy életet adtál nekünk, és üdvösségre hívtál el minket. Áldott légy, Úr Jézus Krisztus, hogy életedet adtad értünk, és bűnbocsánatot szereztél nekünk. Áldott légy, Szentlélek Úr Isten, hogy térítesz, és új életre keltesz minket. Áldott légy, Szentháromság egy igaz Isten, most és örökké. Ámen.
