Erős Vár, 1992 (62. évfolyam, 1-6. szám)
1992-02-01 / 1. szám
EROS® VAR 7. oldal AZ ÉLETET MENTŐ ISTEN "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (János 3:16.) Igénk Istennek a bűnös emberiség iránti mentő szeretetéről szól. Amikor az emberek bajba jutnak és úgy érzik, hogy szükségük van a mindenható Isten segítségére, az első gondolatuk, ha felületes a hitük, hogy valami úton-módon megnyerjék Isten kegyelmes jóságát. Egyesek böjtölnek, mások fogadalmat tesznek, van aki pénzadománynyal az egyháznak vagy jótékony célra igyekszik “megvásárolni" Isten segítségét; olyan is van, aki ígéretet tesz, hogy életét a jövőben igyekszik megjavítani. De már a mózesi időktől megfigyelhetjük, hogy Isten nem érdemet vár el az embertől, hanem hitet és a Tőle való függőség elismerését, engedelmességet és bizalmat. Amikor, például, Izráel a pusztában olyan helyre jutott, amely tele volt mérgeskígyókkal, és a nép Mózest kérte, hogy járjon közbe Istennél, mert a kígyók harapása megöli őket, akkor az Űr nem a kígyókat pusztította el, hanem azt mondta a prófétának, hogy egy rézkígyót csináljon és egy póznára tűzze. Akit pedig megmart a kígyó, ha arra feltekint, életben marad. (4Mózes 21:4-9.) Vagyis Isten hitet és bizalmat követelt, s aki ezt megadta, az életet nyert. Aki pedig az Úrnak ezt a szeretetét és kegyelmét megtapasztalta, az lelkesen adta tovább vándortársának a jó hírt: Nézz fel a fáraszegezett kígyóra és életet nyersz! Isten nem akarja népe halálát, hanem hogy hite, bizalma legyen Benne, és hogy éljen. Amikor eljött az idők teljességében egyszülött Fia, az Űr Jézus Krisztus, Ő is állandóan Isten szeretetéről és kegyelméről tett bizonyságot, hogy az emberek megtérjenek és életet, mégpedig örök életet nyerjenek. Elsősorban nem az önhitt, a törvényeket pontosan betölteni igyekvő papokhoz, írástudókhoz, farizeusokhoz közeledett Jézus, hogy nekik hirdesse Isten kegyelmét, hanem a bűnösökhöz, a kivetettekhez, a betegekhez, az elhagyottakhoz. Tehát nem azokhoz, akik a jók, a becsületesek, a társadalom számára értékesek voltak, hanem a megvetettekhez, akiket a becsületes és jónevű emberek azért zártak ki soraikból, mert őket bűnösöknek, a közösség számára inkább károsaknak mintsem hasznosaknak tartották. A farizeusok felháborodtak Jézus e tanításán és életvitelén. Elítélték Őt, mert megbocsátott a bűnösnek, mert bement az adószedő és az embereket kizsákmányoló Zákeus házába, mert megérintve őket meggyógyította a leprásokat és más betegeket, akik nyilván azért szenvedtek — vélekedtek a “jó" emberek —, mert bűnösök voltak. Isten megtartó kegyelmét hirdette a tolvajoknak, a csalóknak, a minden tekintetben lenézetteknek, az embertársaikat gáládul kiszipolyozóknak. Miért éppen nekik? Mert Jézus ismerte Isten akaratát, amellyel meg akarja menteni a bűnös embert, hogy váltsága, békéje, s reménye legyen. Azért is küldte Isten Egyszülöttét, hogy egyformán váltson meg minden embert. "Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt Krisztussal" (Efézus 2:6), írta az apostol. De nemcsak bennünket kíván megtartani az életben, akik már megtértünk, hanem azokat is, akik elfordultak Tőle, saját bűnös útjukra tértek, az egész társadalomnak nehézséget okoznak és szégyent hoznak mind családtagjaik, mind embertársaik fejére. Fontos tehát figyelembe venni ezt az Igét is: “Mert Isten alkotása vagyunk, teremtetvén Általa a Jézus Krisztusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk" (Efézus 2:10). Melyek ezek a jó cselekedetek, amelyekben járnunk kell az élet útján? Amint az Ige rávilágít, nekünk, akik megváltattunk, kell megmutatni a következendő időkben az Űr kegyelmének felséges gazdagságát és jóságát a Jézus Krisztusban minden ember iránt, bizonyságtétel útján, szóban és cselekedetekben. Ez oly nagy és nehéz felelősség, amelyet a saját erejéből és lehetőségei alapján senki sem tud betölteni. Ezt csakis Isten Szentlelke erejével tudjuk végrehajtani. Sok imádság, elmélkedés, őszinte megalázkodás, s a Lélek szerinti életvitel alapján lehetséges. Aki hittel tud felnézni a pusztában a rézkígyóra — vagyis immár a Jézus Krisztus golgotái keresztjére —, aki a mindennapi élet zűrzavarában meg tud állni, hogy elmélkedjék Isten Igéje felett, aki imában hálát tud adni a kapott javakért és kéri az Úr irányítását, erejét, szeretetét éppen azért, hogy bizonyságot tehessen mindenki előtt Isten kegyelméről a Jézus Krisztusban: az ilyen személyek tudják a kapott nagy felelősséget betölteni és azt a jót megcselekedni, amit Isten vár el tőlük. A legnagyobb jócselekedet, amelyet egy hivő lélek véghezvihet, éppen az, hogy céltudatosan egyre több személyt győz meg arról, ami az indító Igénkbe foglalt üzenet. Mert aki erről győzi meg embertársait, az életet ment és valóban az Úr kedves munkatársa, országa építője. —Dr. v. Hefty László, argentínai ev. lelkész. u • Lapunk 60. születésnapja alkalmából köszönettel vettük a következő adományokat is: $100: Asbóth Gyula szülei, Nt. Asbóth Gyula és felesége emlékére (Arlington VA). $25: Markovits Pál (Carmichaels PA). Eddig összesen $320.00. — “Születésnapi ajándék” beküldhető “60” megjelöléssel Hungarian Conference—ELCA névre 9715 Lake Avenue, Cleveland, OH 44102 címen. GYÜLEKEZETI HÍREK CLEVELAND - ELSŐ Beszolgáló lelkész: Juhász-Shepherd Ferenc Templom és lelkészi hivatal: 2836 Martin Luther King Blvd. (44104). Tel.: (216) 721-7074. Vasárnapi istentisztelet de. 10 órakor, angol—magyar. Mihály Ernő gondnok telefonszáma: 561-7316. A lelkész otthoni telefonszáma: 941-2212. * CLEVELAND - NYUGAT Beszolgáló lelkész: Lukácsi László Templom: W. 98 és Denison Avenue — Lelkészi hivatal: 3245 W. 98th Street (44102). Telefon: (216) 961-6895. — Istentisztelet minden vasárnap de. 9.30- kor angol, 10.45-kor magyar nyelven. Úrvacsoraosztás minden hó első vasárnapján és az ünnepnapokon. Vasárnapi iskola októbertől májusig 9.30-kor angol, 10.45-kor magyar nyelven. Januárban mindig egy kicsit még visszatekintünk, mivel a gyülekezeti évi közgyűlés jelentései az elmúlt évet idézik és vizsgálják. Ugyanakkor előre is kell vetnünk tekintetünket, mert új terveink és a költségvetésünk az új év előttünk álló egészére irányulnak. Ebben a kettősségben újítjuk meg Isten iránti hálánkat és felajánlásainkat. • A múlt évre visszagondolva hálát adunk azokért a felkínált lehetőségekért, melyekkel éltünk és jól sáfárkodtunk 1991-ben. Még nem halkult el szívünkben a glóriás dicséret, melyet karácsony Ünnepeltjének, a mi Urunk Jézusnak zengtünk. December 22-én délelőtt gyülekezeti szeretetvendégségen felnőttek és gyermekek együtt énekeltünk, magyar, német, s angol karácsonyi énekeket. Délután a Betánia énekkarral, szólóénekesekkel, hangszeresekkel, és szóbeli bizonyságtétellel ökumenikus magyar karácsonyt ünnepeltünk a Magyar Baptista Egyház imaházában. Szentestén 11 órakor tartottuk a hagyományos angol gyertyafényes Istentiszteletet Úrvacsorával. Az ünnepi Istentiszteletek és Úrvacsora karácsony első és második napján a nagylétszámú magyar gyülekezet közösségét hívták örömre, békességre. • Amikor mi így ünnepelhettünk, nem feledkeztünk meg azokról, akik üldözöttek, hajléktalanok voltak ezekben a napokban. Buzgó könyörgéseink mellett törődésünk jeleit is kifejeztük a Jugoszláviából Magyarországra menekültek iránt. Több mint 130 csomagban küldtünk ruhaneműt a háború miatt szenvedő testvéreinknek, s az őket befogadó magyar családoknak. Szívünk sajog az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, felvidéki magyarságunk veszélyeztetett helyzete miatt. Költőnkkel imádkozzuk: “Szánd meg Isten a magyart, kit vészek hányának, nyújts feléje védő kart tengerén kínjának!...” • Január 19-én került sor a gyülekezeti közgyűlésre. Pásztori jelentésemben kifejeztem, amit most is hálával említek: Egy szeretetben együttmunkálkodó nagy család ima és munkaközössége volt az elmúlt esztendő. Ezért a felbecsülhetetlen ajándékért itt, az amerikai magyarság zavargó tengerében nem tudunk eléggé hálát adni! Statisztikáink tükrében örvendetes a gyülekezet megélénkülése, számbeli növekedése, s a tudatos, áldozatos odaszánás, mely az egyéni és közösségi megmozdulásokban ezernyi jelben megmutatkozik. • Meg kell azonban fontolni a jövőt, a fiatalok bevonását, a passzív és elmaradó gyülekezeti tagok megszólítását. A mi egyházunk mindenkivel törődik, minden egyes ember érték, s nem mondunk le senkiről! Ha a közösséget ápoló, erősítő, másokat is ébresztgető evangéliumi ideál áthatja keresztyén életformánkat, akkor nem aggaszt majd a fennmaradás küzdelmes harca. Ahhoz, hogy anyagi életünk és jövőnk zökkenőmentes legyen, embereket kell megnyernünk. A mi egyházunk így kívánja építeni Isten országát. • Az elmúlt év utolsó szomorú alkalmán, Újvári Sándor (78) testvérünk temetésén Isten vigasztaló Igéje — “Elég neked az én kegyelmem!” — szólt hozzánk. • Január 26-án tisztviselőink tiszteletére gyülekezeti ebéden voltunk együtt közel 120-an. Ízletes füstöltsonkás bablevest és palacsintát készítettek szorgalmas asszonyaink. • Február 8-án ismét friss kolbászt készítünk, megrendelésre, 9-én pedig fánksütés és -árúsítás lesz. • Március 1-én Úrvacsora készít fel bennünket legdrágább egyházi ünnepeink méltó várására. • Minden magyar testvérünket igaz szeretettel köszöntünk és várunk. —Lukácsi László.
