Erős Vár, 1992 (62. évfolyam, 1-6. szám)

1992-08-01 / 4. szám

ERŐS# VÁR 3. oldal Emlékezzünk Tessedik Sámuel ev. lelkészre hazánk és egyházunk nagy fiára születésének 250. évfordulója alkalmából 1742. április hó 20-án az alberti evangé­likus parókián egy fiú született: ifjabbik Tessedik Sámuel. Kétéves korában a csa­lád Békéscsabára költözött és a kis Sá­muel mindössze 7 éves, amikor ott a Kis­­templomban édesapját eltemetik. Az öz­vegy papné Pozsonyba költözik és külön­féle segélykérvények írása helyett 8-10 is­kolás gyermeknek ad otthont és kosztot. S ennél még sokkal többet is: neveli az ott­honába került gyermekeket. így ír erről fia: “Az ő tanítása és példája folytán fo­­gamzottak meg az én lelkemben is a józan nevelésnek főbb elvei”. Egészen fiatalon házi nevelői szolgálatot vállal, nem pusz­tán pénzkereseti forrásként, hanem hogy megismeije a különböző társadalmi hely­zetű családok gondolkodásmódját, min­dennapi életét, szokásait. így tudja meg­ismerni a gyermeki lélek rezdüléseit, mire fogékony, hogyan lehet megközelíteni. Ké­sőbb külföldi útjain is nemcsak a táj szép­ségeiben gyönyörködött, hanem azt figyel­te, mit lehetne hazatérve, az itthoni körül­mények között megvalósítani, hasznosí­tani az ország és a nép felemelése érdeké­ben. 1767-ben lelkészi szolgálata második ál­lomásaként került Szarvasra. A falusi élet idilljét kereső lelkész mélységes csalódás­sal látta a hamis vallásosságot a cselekvő keresztyénség helyett, tapasztalta a sokféle babonát, mely az emberi szívekben aggo­dalmat és félelmet ébresztett és nyomort a mindennapi életben. A népiskolák siral­mas állapota nyomán nem is lehetett mást várni. Adott volt tehát a feladat és vendé­geskedések, társasági élet helyett, a lelké­szi szolgálat mellett főfeladatának tekintet­te népe értelmi szintjének emelését. Ehhez elsősorban iskolareformra volt szükség. Másik eszköze gyülekezete nevelésére a személyes beszélgetés volt, család- és be­teglátogatáskor. Az iskolareform megva­lósításához a tanítókat, illetve az egyház vezetőségét kellett megnyernie. Előbbiek között volt, aki elfogadta tanácsait, utób­biak minden tervét elutasították. “Ezért ismét visszatértem a parasztgyermekek­hez, vagyis azon osztályhoz, mely még kevésbé romlott. Készítettem a falusi gyer­mekek szükségeihez mért olvasókönyvet (a maga nemében elsőt a magyarországi evangélikus iskolákban), mely Pozsonyban a szerző és a szarvasi egyház költségein meg is jelent” — írja. Ez irányú tevékeny­ségében az ember teljes életét — testi és lelki szükségleteit — szem előtt tartva dol­gozott. Értelmes embert, hívő keresztyént, ugyanakkor ügyes iparost, jó gazdát, illet­ve gazdaasszonyt igyekezett nevelni. A leá­nyok, asszonyok nevelésében komoly se­gítséget jelentett felesége, aki jó anya volt a 20 (!) gyermek számára (T. S. első elhalt feleségétől, özvegyen elvett feleségének gyermekei és a közös gyermekek). 100- 200, sőt a keze alatt lévő tanulók segítsé­gével 300 facsemetét oltott be naponta, egy év alatt az általa nevelt salátafajokból 100-120 forintot állított elő (egy ház felépí­tése ekkor kb. 1000 Ft). így érthetjük meg, hogy ekkora család eltartása mellett hogyan tudott áldozni iskolaépítésre, fenn­tartásra, könyvek kiadására! Felesége ad­ta tovább a gyógynövény-felhasználás, a selyem-előállítás (selyemhernyó-tenyésztés és a gubó feldolgozása), az előbb már em­lített kertészkedés (pl. sárgarépából cukor­főzés), birka és kecskegyapjú felhasználá­sának módszereit. Még varrásra és ruha­szabásra is tanította az iskolás leányokat! E nagy tudású, sokoldalú ember észre­vette, hogy rossz fűfajok vannak a réteken, ezért kevés a takarmány, hogy a széna so­káig rendeken fekve értékét veszíti, majd kis petrencékben hagyva tovább romlik a minősége. Könyvet ír a vetett fű (!) és a lóhere hasznosságáról. Utóbbiból több ezer mázsa vetőmagot termel és a szegé­nyebb gazdák között ingyen oszt belőle, de szállít a Felvidékre, Bécsbe, Horvátor­szágba is. Hogy taníthasson, ő maga is tanult. Ta­nulmányútra ment Kuppferzellbe, hogy lássa az ottani életet és gazdálkodást. “A kuppferzelli parasztok erkölcsössége oly nagy vagyon és folytonos foglalkozás mel­lett millionérek és mégis parasztok! Kol­dusok, részegesek és adósságcsinálók nin­csenek” — írja a látottakról a sok mező­­gazdasági tapasztalaton kívül. Ezt igyek­szik példájával megvalósítani idehaza is. Bevezette az egyház népiskoláiban a be­tegségek okairól és a gyógyítás lehetőségei­ről való tanítást, hisz sok betegség éppen a tudatlanság és a helytelen gyógymódok miatt lett halálos. Dr. Faust egészségi ka­tekizmusát, amelyet az egyszerű emberek számára írt, magyar és tót nyelvre lefor­dítva, bevezette tantárgyként a szarvasi iskolákban. Szólni kellene még a kétszer megindított s a rosszindulat által kétszer bezáratott tanintézetéről, a tantervről, mely évsza­konkénti változásával részben hasznosabb volt, részben pedig azzal a céllal alakította így a nagy pedagógus, hogy ne legyen egy­hangú a tanulók számára. Szólni kellene arról a Tessedikről is, aki a gyakori tűz­vészek miatt, azok kivédésén is fáradozott megpróbálva áttörni a rossz építkezési hagyományokat. S fejezzük be az ő gondolataival: “Én reméltem, az Isten megadja, hogy még sí­romon is kifognak kelni ama virágok, me­lyeknek magvait talán idő előtt, talán ter­méketlen földbe, jó remény fejében elve­tettem!" m k i r a. . — INobik Erzsébet, [Ev. Naptár] szarvasi ev. lelkész. * * * [Magyarországon Tessedik Sámuel Alapít­ványt létesítettek azzal a céllal, hogy segítsék a fiatal házaspárokat a gyermekáldás megbecsü­lésére és nemcsak az egyke, hanem az elvetélés ellensúlyozására is. Az Alapítvány ügyét a Nyugatclevelandi Magyar E vangélikus Egyház 3245 West 98th Street, Cleveland, OH 44102 címen képviseli. Az Alapítvány felkarolására kérnek és készségesen közvetítenek adományo­kat. —Szerk.] Hirtelen két evangélikus püspöknő Németországban és az USA-ban majd­nem egyidőben választottak meg nőjelöltet ev. püspöki méltóságra. Az Északelbai Evangélikus Egyház Hamburg Egyház­megyéje élére áprilisban Jepsen Maria ev. lelkészt 44-es szavazattöbbséggel választot­ták meg. Jepsen püspök így közel egymillió evangélikus személy főpásztora. Az Ame­rikai Evangélikus Egyházban (ELCA) a LaCrosse Zsinatban (Egyházkerületben) június elején Ulring-Larson April ev. lel­kész az ötödik választási menetben 58-as szavazattöbbséggel került ki győztesen a püspöki választásból. Ulring-Larson püs­pök lelkésznek a felesége. A wisconsinbeli Lacrosse Zsinathoz 80 gyülekezet tartozik, kereken 41,000 lélekkel. Itt az USA-ban nő püspökké választásának kétféle öku­menikus kihatása lesz. Az episzkopális vagy metodista egyház vonatkozásában pozitív, melyekben szintén szolgálnak püspöknők, de feltehetően negatív az or­todox, a római katolikus, s a Missouri Zsi­nat nevű evangélikus egyház felé, melyek élesen elutasítják nők lelkésszé szentelhe­­tésének mégcsak a gondolatát is. [EVHÍr]

Next

/
Thumbnails
Contents