Erős Vár, 1992 (62. évfolyam, 1-6. szám)
1992-06-01 / 3. szám
ERŐS® VÁR 7. oldal RÉGI SZÉP IDŐK [Lehet, hogy politikailag nem illő Trianont bolygatni, de lapunk évről évre, immár majd hat évtizeden át mindig hangoztatta annak az iín. békekötésnek a jogtalanságát és igazságtalanságát. Ezen a meggyőződésen a mai körülmények sem változtatnak. Sőt, ahogy hangok itt-ott felcsendülni mernek, Trianont nem lehet egyszerűen a szőnyeg alá seperni valamiféle álmegbékélés és mindent elnéző, 3—4 millió magyar meghurcolását is agyonhallgató szemlélet alapján. Ezért hozzuk az országcsonkítás hetvenkettedik évfordulóján Ruttkay Arnold köztiszteletben álló közírónk vonatkozó írását. —Sz.] Régi szép idők... amikor még szabadon, nyíltan lehettünk irredenták! Méghozzá ott, a saját hazánkban. Nem emigrációban. Mert nem szégyeljük bevallani, azok voltunk. Majdnem mindnyájan. Szinte kivétel nélkül — egyakarattal —, az egész ország. Amikor még nem féltünk senkitől és semmitől, és az elemi iskolai irkák hátlapjára a szétdarabolt történelmi Nagymagyarország térképe volt nyomtatva. Nem volt akkor semmiféle alakoskodó mellébeszélés. Sem meghunyászkodó, stréber bűntudat. A hatéves gyerek már az ábécével együtt megtanulta magyarul, hogy kik vették el tőlünk Kassát, Újvidéket, Kolozsvárt, Kismartont. A térkép fölött fogadalmunk háromszavas jaj kiáltása állt: NEM, NEM, SOHA! Megfogadtuk, hogy a megalázó, igazságtalan békeszerződésbe soha nem törődünk bele. Iskolai ünnepélyeken trianoni emlékművek előtt Végvári-verseket szavaltunk szerte az országban. De nem csak magunknak kiabáltunk. A két híres óceánrepülőnk törékeny gépe angolul követelte a világtól: JUSTICE FOR HUNGARY! IGAZSÁGOT MAGYARORSZÁGNAK! No persze, mindez az „átkos Horthy diktatúrában” történt. A „szájkosaras” időkben. Amikor „még nem szabadult fel” az ország. És most? A „demokrácia” végre meghozta számunkra a „szabad véleménynyilvánítás” mindenkit megillető jogát. A legmagasabb állam vezetés él is a joggal. Gyakorta jelenti ki 15 millió magyar nevében, hogy nekünk nincsenek területi követeléseink szomszédainktól. S a Hegyeshalomnál felemelt sorompó alatt a haszonleső nyugati tőke már régen hazasietett. Trianon kényes és égető témája ittmaradt velünk, az emigrációban. Ezért csak halkan és suttogva merem most megemlíteni. Nehogy otthon az érzékeny érintettek meghallják! Megfigyelte-e már valaki, hogy a két világháború között, amikor hivatalosan „irredenta” politikát folytattunk, mennyivel csendesebbek voltak szomszédaink? Most pedig, amikor egyre-másra jelentjük ki, hogy nincsenek területi követeléseink, most kiverik a Nagy író szemét! Süketen nézi a világ a tragédiát és nem történik semmi. Hacsak nem annyi, hogy maga az áldozat kéri figyelmeztetőleg: ,, Felelőtlenül ne hőbörögjünk itt kinn az emigrációban, mert azzal csak nekik és az ügynek ártunk. ” Szóval: Ne kiabáljunk, ha fejünkre gyúlt a ház. Megharagszik a gyújtogató!? Tudom, fedezékből szólok. Ezért talán nem is illenék. Mert igaz, itt a Csendesóceán partján nem suhognak fejünk fölött a Vatra fütykösei. Esküszöm, szívből sajnálom — és megértem — a szenvedőket. De logikám azt súgja, hogy TRIANON — és nem a hőbörgés — a gyötrődések igazi oka! Annak orvoslását kellene szorgalmazni. Ahogy lehet... Huszadik századunk haldokló éveiben bizony jól összekeveredtek bennünk a fogalmak. A tisztázást talán kezdjük el magával az irredentizmussal. Mi is az? A Tudományos Akadémia értelmező szótára szerint: “Más országok területeinek nemzetiségi vagy történelmi alapon való elcsa-Adományok az “Erős Vár”-ra Minden előfizetés a címszalagon jelzett év végén, a decemberi számmal jár le. Köszönettel nyugtázzuk a f. év február 1-e és május 3I-e között az előfizetéseken felül beérkezett lapfenntartó adományokat: $100: D. Brachna Gábor és felesége Nt. Markovits Pál emlékére (Fairview Park OH), özv. Markovits Pálné és családja Nt. Markovits Pál emlékére (Upper Sandusky OH), özv. Szántó Károlyné sz. Markovits Zsuzsanna Nt. Markovits Pál emlékére (Gaspe PQ). — $63: Ottenbacher Károly (Karlsruhe, Németorsz.). — $50: D. Fiiszár Ferenc Nt. Markovits Pál emlékére (Bethlehem PA), dr. Rupprecht Pál felesége, Gréte emlékére (Minneapolis). — $38: Ecker Sámuel (Solon OH). — $25: Baltay János felesége, Hona emlékére (Lake Ronkonkoma NY), Bernhardt Béla és felesége Nt. Markovits Pál emlékére (Cleveland), Juhász Imre és felesége Nt. Markovits Pál emlékére (Hideaway Hills OH), Juhász Imre és felesége Nt. Buthy Dénes emlékére (Hideaway Hills OH), Teltsch Árpád (Pembroke Pines FL). — $24: Wágner József (Bradenton FL). — $20: Bacsek István (Cambridge ON), Dusek Péter (Fort McMurray AB), Markovics István (Spring Hill FL), tolására törekvő, nacionalista mozgalom. ” Ámen! Milyen igaz ez. Világos és érthető. Mostmár tudom, mi az irredentizmus és ki az irredenta. De sajnos azt még mindig nem tudom, minek nevezi a politikai zsargon az “elcsatolt területek visszacsatolására törekvő nacionalista mozgalmat”? Ez hiányzik az értelmező szótárból. Nos, ezen most ne rágódjunk. A békesség kedvéért hajlandó leszek a hőbörgést is abbahagyni. (Gyenge hangom úgysem ér messzire.) Sőt, továbbmegyek. A megértés jegyében igazságot követelek minden népnek. Igazságot a tótoknak, oláhoknak, s rácoknak is! Ne tessék ezen megütközni, mert az igazság az, hogy ezeknek régen ki kellett volna takarodniuk — elnézést kérek az európaiatlan kifejezésért! — elcsatolt magyarlakta területeinkről. De azokról a vidékekről is, ahonnan időközben elüldözték a magyarokat és helyükre betelepedtek. Mert ottani erőszakos politikájuk miatt már egy jövőben esedékes népszavazás sem lehet érvényes. Mert ez a meztelen igazság. Akár tetszik ez valakinek, akár nem. De hová lett az igazság? Tessényi Kornél (Milton FL), Tomaj Gusztáv (Chicago). — $19: özv. Pfeiffer Istvánné (Ligonier PA). — $12: Dr. Fabók Ferenc (Tecumseh MI). — $10: Kneffel Péter (Székesfehérvár), Kunos Jenő (Sebring FL). — $9: Dr. Déry Béláné (Lakewood), Gracza Erzsébet (Minneapolis). — $4: Dr. André László (Bulverde TX), Bertók Lajos (Rocky River OH), Csere Zoltánná (Cleveland), Havas Zsuzsanna (Buffalo), Kassay Erzsébet (Sarasota FL), Kiss Pál (Cleveland Heights OH), Mergl Éva (Linesville PA), Tóth Istvánné (Shaker Heights OH). — $3: Lipták János (Willow Grove PA), dr. Szent-Ivány Gábor (Bethesda MD). — $2: Dr. Lunzer István (Washington DC), Pannónia Books Ltd. (Toronto), Schönberger Ernőné (Cleveland), dr. Szabó Imre (Lake Piacid FL), Szőke Lajos (Cleveland), Zakar Imre (Brooklyn NY). — $1: özv. Knodel Jánosné (Fairview Park OH). Az “Erős Vár“ 60. születésnapjára küldött rendkívüli adományokat is köszönettel nyugtázzuk: $50: Dusek Péter édesanyja, Dusekné sz. Gyapay Mária emlékére (Fort McMurray AB); $30: Márkosi Ibolya (Colorado Springs CO); $15: Lipták János (Willow Grove PA) — Eddig összesen: $415.00. ŰJ MAGYAR EVANGÉLIKUS PÜSPÖK ERDÉLYBEN A kolozsvári székhelyű Magyar Zsinatpresbiteri Evangélikus Egyház megválasztotta új püspökét Mózes Árpád aradi lelkész, a Temesvár Egyházmegye esperesének személyében, az 1992. január 1-ével nyugalomba vonult és január 20-án elhunyt D. Szedressy Pál püspök utódául. Hivatalos beiktatása ünnepi közgyűlés keretében történik Kolozsvárott június 24-én. Mózes Árpád a brassómegyei Krizba (Rákospatak) községben született 1931. július 25-én. Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskolai tanulmányait a jubiláló brassói Római Katolikus Főgimnáziumban, majd ennek utódában, a Magyar Vegyes Líceumban végezte. Az Egyetemifokú Egységes Protestáns Teológiai Intézetben szerzett lelkészi oklevelet. Rövid püspöki titkárság után Székelyzsomboron lett lelkész. 1957-ben több lelkésztársával letartóztatták és államellenes tevékenység vádjával 18 évi börtönbüntetésre ítélték. A fogságból 1964-ben szabadult. 1983-ig a nagykároly—szatmár vidéki kicsiny egyházközségek lelkipásztora volt. 1978-ban az egyházmegye esperesnek választotta. 1983-ban az aradi gyülekezet hívta meg lelkészéül. Most a gyülekezetek nagy többségének a választása alapján veszi át a magyar evangélikus egyház lelkiszellemi vezetését, irányítását. Nehéz és felelősségteljes munkájában kísérje Isten áldása. [EVHír] —Ruttkay Arnold, Brighton-Le-Sands, Ausztrália.
