Erős Vár, 1991 (61. évfolyam, 1-6. szám)
1991-06-01 / 3. szám
ERŐS ©VÁR 3. oldal FELŰJULÓ KAPCSOLATOK? Az “Evangelical Lutheran Church in America” egyház meghívására május 7—22-e között D. dr. Nagy Gyula ny. püspök, a Magyarországi Evangélikus Egyház volt püspök-elnöke és felesége látogatókörúton volt az Egyesült Államokban. Clevelandban interjút kért a püspöktől az “Erős Vár”. “Erős Vár”: Szeretettel köszöntjük Püspök Urat amerikai kőrútjuk, clevelandi látogatásuk alkalmából. Ritkán fordul meg magyar ev. püspök az amerikai magyar ev. gyülekezetek között, legutóbb talán húsz éve. Kérjük, ismertesse látogatókörútjuknak a jelentőségét. Nagy Gyula: Legelőször 1957-ben, Ordass püspök úrral és a magyar egyházi delegáció tagjaként jártam az Egyesült Államokban, a minneapolisi evangélikus világgyűlésen és Pittsburgh, New Brunswick, Csikágó magyar evangélikus gyülekezeteiben. Felejthetetlen marad ez az első találkozás! Azóta ötödször látogathatok el ide, most az ELCA egyház még tavaly kelt meghívására. Nagyon sokoldalú, hasznos megbeszéléseket folytathattunk egyházi vezetőkkel, lelkészekkel, gyülekezeti tagokkal, tizenhat gazdagtartalmú nap során. Fő úticélunk Csikágó volt, az ELCA országos egyházi központja, ahol Chilstrom püspök, Rush igazgató, az ökumenikus kapcsolatok vezetője, s a főbb osztályok vezetői fogadtak. Hiszem, hogy ez az út is továbbépítette eddigi jó és szoros kapcsolatainkat. Külön kértem, hogy meglátogathassuk az amerikai magyar evangélikus testvéreket, akikhez 1957 óta felejthetetlen emlékek fűznek. Csikágó, Buffaló, s főleg Cleveland voltak találkozási céljaink, ahol Igét hirdethettem és szólhattam hazai, megújúló egyházi életünkről. A csúcspont a Clevelandban töltött pünkösd volt; itt Igét hirdettem és köszöntöttem a két magyar evangélikus gyülekezetei ünnepi Istentiszteletek keretében. EV: Hálaadással és aggódással viseljük szívünkben a hazai eseményeket. Örülünk a nagy változásokból adódó lehetőségeknek, de félős, hogy sok alkalom siklik el a részleteken való huza-vonában. A társadalmi és politikai forrongásban miben látja az egyház, közelebbről az ev. egyház tennivalóját? NGy: Sokszorosan érezhettük feleségemmel együtt a magyar evangélikusok, lelkészek és hívek aggódó és féltő szeretetét a hazai egyház jövője iránt. Úgy látom, a legfontosabb tennivalónk az, hogy a hazai egyházak ma, a jelenlegi súlyos lelki-erkölcsi válságban Isten igéje mai üzenetére koncentráljanak; ezt hirdessék a lehető legszélesebb területeken. És életfolytatásuk, szavaik és cselekedeteik is a hitből fakadó krisztusi szeretetet prédikálják, képviseljék. Ugyanakkor — a közelmúlt objektív és igaz felmérése mellett — elsősorban a jövő egyháza építésére, sokoldalú lehetőségeire koncentrálják erőfeszítéseiket. EV: Feltesszük, hogy az ev. egyház berkeiben sem teljesen egyezőek a vélemények a jövő felé való lépésre nézve. Miben tér el egymástól az egyházi vezetés és akár a Testvéri Szó Körhöz, akár az Ordass Lajos Baráti Körhöz kapcsolódó megújulási mozgalom ebben a tekintetben? NGy: Hogy a mai korszakos átalakulásban erősen eltérő vélemények jelentkeznek a társadalom és az egyház életében, ezen nem szabad csodálkozni, örülnünk kell, hogy az egyházi reformirányzatok új javaslatai dinamikus mozgású, eleven vitákat hoztak magukkal. A Testvéri Szó, az Ordass Lajos Baráti Kör, az Evangélikus Közösség az Evangéliumért, a Magyar Evangélikus Ifjúsági Szövetség, a lelkészi munkaközösségek fontos segítői lehetnek — egyházunk egységének teljes megőrzésével — az egyházi élet dinamikus megújúlásának. Csak két dologra kell nagyon vigyáznunk. A viták módja sohase legyen indulatok rabja, hanem az igazság iránti feltétlen tisztelettel és keresztyénekhez méltó egymás iránti szeretettel történjék. Keressük “az igazságot szeretetben”! Ugyanakkor érvényesüljön — a saját vélemény fenntartása mellett is — vitás kérdésekben a többség közös akarata. Az eltérő vélemények küzdelmében csak a meggyőzés a helyes út, sohasem véleményeink minden áron való érvényesítése. Ebben még sokat kell tanulnunk, többek között az amerikai egyházaktól is. EV: Az ev. egyház június elején nyitja meg zsinatát, mely lényegében a legmagasabb törvényalkotó fórum. A zsinatra való készülés vitái engedhetnek-e arra következtetni, hogy a megújulást akármelyik vonalon is inkább a zsinati döntésektől várják, mintsem az Ige és a szentségek általi szolgálatban rejlő erőtől? NGy: Az új törvényhozó zsinat jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. De minden otthoni egyházi megnyilatkozás egyetért abban, hogy egyházi megújulásunk útja az Ige és a szentségek teljesebb, sokoldalú és hűséges szolgálata. A zsinati törvények a nélkülözhetetlen külső keretet adják majd egyházunk mai, szabad életében az Evangélium legjobb és legsokoldalúbb szolgálatához. Nem a jó egyházi törvények újítják meg az egyházat, hanem Isten igéje hűséges hirdetése, teológiai tanítása, az ebből fakadó keresztyén életfolytatás. De az Ige egyházteremtő szolgálata korunk és társadalmunk mai viszonyait tekintetbe vevő, jó és hiteles egyházi rendet és törvényes kereteket tesz szükségessé. Hisszük, hogy új zsinatunk Isten igéjében járó, imádkozó, s a mai magyar társadalom szükségeire, legjobb egyházi szolgálatára gondosan figyelő zsinat lesz a jövő építésében. EV: Mint elöljáróban is említettük, ugyancsak gyér a hazai ev. egyház és az amerikai magyar ev. gyülekezetek kapcsolata. Látja-e annak a lehetőségét, módját, hogy a kapcsolatok közvetlenebbekké váljanak? NGy: A vasfüggöny korszakában érthető módon kevés lehetőségünk volt egyházaink és gyülekezeteink szorosabb kapcsolataira; azok inkább személyes jellegűek maradtak. Aktív egyházi szolgálatom alatt nemzetközi vonatkozásban a lehető legtöbbet próbáltam tenni a testvéregyházakkal — köztük az amerikai magyar ev. gyülekezetekkel — való kapcsolatok erősítéséért. Tudom, hogy ez egyházunk mai vezetőségének is egyik legfontosabb szándéka, s ebben továbbra is örömmel veszek részt, ha erre egyházam kér. Új fejlesztési lehetőségek? Egyházi vezetők, lelkészek, világiak gyakori tapasztalatcseréje, fiatal lelkészeink amerikai ösztöndíjas évei, fiatal magyarszármazású amerikaiak ösztöndíjas tanulmányai Budapesten, gyülekezeti tagok kölcsönös látogatásai, sajtó- és videotermékek cseréje, és sok más új lehetőség. Nagyon sok a tanulnivalónk az amerikai gyülekezetek életéből, lelki és pénzügyi szervezettségéből. — Az amerikai magyar evangélikusság rendkívül fontos híd lesz a nagy amerikai evangélikus egyházak és hazai egyházunk kapcsolataiban. Örülök, hogy ebben mostani útunk is valamit segíthetett. EV: Püspök Úr, köszönjük az interjút. További amerikai tartózkodásukra, hazatérésükre is Isten áldását kívánjuk.-BB. CÍMKÉKRŐL, ELŐFIZETÉSEKRŐL, ADOMÁNYOKRÓL 1. Kérjük az olvasót, szíveskedjék a nevét és címét feltüntető címkét a 8. oldalon szemügyre venni. A név fölötti négytagú szám az olvasó nyilvántartási száma. Emellett a szám mellett látható a) kétbetűs jelölés (az illető szerkesztőségi példányt kap valamilyen okból), vagy S) évszám (ez azt az évet jelzi, amelyik évre vonatkozóan történt legutóbbi előfizetése), vagy c) semmiféle jelölés (eddig még egyáltalán nem könyveltünk el előfizetést). Minden előfizetést naptári évre, ill. évekre könyvelünk el. 2. Előfizetés vagy adomány beküldésére ún. „buzdító” válaszborítékot többé nem mellékelünk a laphoz. Megköszönjük, hogy saját borítékukat használják erre a célra. Címünk: ERŐS VÁR, P. O. Box 602148, Cleveland, Ohio 44102. Csekket, pénzesutalványt ERŐS VÁR névre szíveskedjenek kiállítani. 3. Előfizetésre vagy adományként küldendő pénzt szíveskedjenek pontosan megjelölni, adomány-e vagy előfizetés, s ha mindkettő, milyen megosztásban. 4. Jelölés nélküli pénzküldeményt hátralékos előfizetés rendezésére, előfizetés meghosszabbítására, vagy új előfizetésül könyvelünk el. 5. Kérjük az olvasót, hogy a lap szűkös anyagi helyzetét jóakaratúan viselje szívén és javítson azon bőkezű adománnyal (elengedhetetlenül szükséges, hogy korszerűsítsük az ügykezelést s ehhez iroda felszerelésünket megfelelően kiegészítsük). Minden adományt előre is megköszönünk. — A szerkesztőség
