Erős Vár, 1990 (60. évfolyam, 1-6. szám)
1990-02-01 / 1-2. szám
ERŐS® VÁR 3. oldal Beszélgetés Pósfay György lelkésszel Lapunk olvasói számára Pósfay György neve nem ismeretlen. Közel három évig a clevelandi Első Magyar Evangélikus Egyházban végzett lelkészi szolgálatot. Ezek voltak azok az idők, amikor az itteni magyar gyülekezetek igen sok olyan menekült magyar Amerikába való bevándorlását tették lehetővé, akiket a 2. világháború vége a szülőhazán kívül, főleg hadifogoly- és menekülttáborokban talált. Ebből a munkából, majd az Amerikába érkezettek pásztorolásából Pósfay lelkész kivette a részét. De nem csak Clevelandban végzett lelkipásztori szolgálatot. Már 1948 tavaszán, amikor először lépett az Egyesült Államok földjére, igehirdetéssel szolgált vagy látogatást tett a két clevelandi egyházközségen túl, a New Brunswick-i, Perth Amboy-i, a két bethlehemi, loraini, pittsburghi, detroiti és buffalói magyar evangélikus gyülekezetekben. Amikor azután 1952 őszén Clevelandból délamerikai munkára hívta el az Evangélikus Világszövetség, majdcsak két évtizeden át, szinte minden nyári szabadságát Amerikában töltötte és — ha erre alkalma volt — szívesen szolgált igehirdetéssel magyar gyülekezeteinkben. 1971-ben az Evangélikus Világszövetség genfi (Svájc) központjába hívták meg munkatársnak. Ettől az évtől kezdve ritkábban jutott el körünkbe, de az ERŐS VÁR hasábjairól olvasóink mindig hallhattak munkája felől. Legutóbb arról számolt be, hogy 1986. július 1-től kezdve nyugdíjba vonult, de ugyanakkor átvette a Monte Carlo-i Trans World Radio egyik magyar adásának a vezetését. Most, 1990. januárjában, amikor az ERŐS VÁR szerkesztőségében üdvözölhettük Pósfay Györgyöt, megkértük, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre. (Az alábbi beszélgetés néhány témájával már Kunos Jenő beszámolója is foglalkozott lapunk legutóbbi számában. — A szerk.) ERŐS VÁR: Legutóbb rádiószolgálati munkádról folytattunk párbeszédet és ezt a beszélgetést le is közöltük lapunkban. Mostani útad, amely elhozott Cleveland városába, összefüggésben áll ezzel a munkáddal, vagy valamilyen különleges megbízás miatt érkeztél az Újvilágba? PÓSFAY: Tulajdonképpen rádiószolgálati munkámmal kapcsolatos mostani utazásom is. Annak a norvég missziói szervezetnek, amely immár 26 és fél éve anyagilag támogatja ezt a különleges magyar evangélizációs munkát, van egy kiadványa. Tudva, hogy jól ismerem Latin Amerikát és beszélem, illetőleg értem az ott beszélt főbb nyelveket, e szervezet vezetői megbíztak, hogy legyek lapjuknak tudósítója az Evangélikus Világszövetség Brazíliában megtartandó nagygyűlésén. Ez az utazás lehetővé teszi számomra, hogy — útban Brazília felé — felkeressem Venezuelában volt gyülekezeteimet, és előzőleg eljussak Clevelandba, ahol még mindig sok kedves barátom és jó ismerősöm él. Külön öröme ennek a mostani útnak az, hogy 38 év után ismét Amerikában ülhettem meg Krisztus Urunk születésének az ünnepét. E lap olvasói között talán többen tudják, hogy idősebb, férjnél levő leányom a New Jersey-i Princetonban lakik, ugyancsak a keleti államokban élnek feleségem rokonai. így vele (feleségemmel) és kisebbik, Genfben velünk élő leányunkkal már az ünnepek előtt az Egyesült Államokba érkeztem. ERŐS VÁR: Rádiómunkádról olvasóink hallhattak a múltban. Ki tudnád egészíteni az elmondottakat újabb fejleményekről szóló beszámolóddal? PÓSFAY: A magyarországi változások eddig még nem szaporították meg azokat az alkalmakat, amelyeket a Magyar Rádió az egyházak rádióadásai számára a múltban felajánlott, bár az utóbbi időben többször közvetített a Magyar Televízió templomi istentiszteleteket is. így a Monte Carlo-ból hetenként több napon kisugárzott magyar adások változatlanul fontos szolgálatot végeznek. Erre utalnak a hallgatóktól nagyszámban (évente 6-700!) érkező levelek. — De ezt erősítik meg azok a tapasztalatok is, amelyeket 1987 óta, évente egyszer vagy többször megvalósított látogató-kőrútjaim során szereztem. Ezeken az alkalmakon — legtöbbször egy norvég lelkész társaságában — felkerestem Magyarországon azokat, akik írtak és kérték látogatásunkat. De szolgáltam meghívásra, magyarországi istentiszteleteken és más egyházi alkalmakon is, amikor beszéltem a rádiómunkámról. Ilyen együttlétek után, igen sokszor egy sereg rádióhallgató szokott minket, látogatókat körülvenni, hogy találkozzanak velünk és megköszönjék fontosnak tartott szolgálatainkat. Hogy a hallgatóinkkal való kapcsolat ne csak futólagos találkozásokra szorítkozzon, 1988-ban megvalósítottuk a muravidéki — Jugoszláviához tartozó — Alsó marácon (Moravci) a magyar adások fenntartóinak, munkatársainak és meghívott magyarországi és jugoszláviai hallgatóinak az első találkozóját. Ekkor emlékeztünk meg az adások fennállásának a 25. évfordulójáról. — 1989-ben az ausztriai Őriszigeten volt hasonló találkozó, most a jugoszláviai hallgatók mellett ausztriai meghívottak is voltak a résztvevők között és a Magyarországról jöttek száma több mint kétszer annyi volt, mint az első találkozón. Ennek a második találkozónak az lett az eredménye, hogy gyermekek részére előkészített adásaink felvételei 1990 januárjától egy magyarországi gyülekezet gyermekóráján készülnek és, hogy a jövőben több magyarországi igehirdető is bele fog kapcsolódni a rádiómisszió evangélizációs szolgálatába. ERŐS VÁR: Említetted Őrisziget nevét, ahol tavaly megtartottátok a második rádiómissziói találkozót. Úgy emlékszem, hogy 1989-ben más csoportok is tartottak konferenciát Ausztriának ez egyetlen, Kékén András: Deáktéri esték | A Deáktéri gyülekezet bibliaóráin és szeretetvendégségein elhangzott előadái1 sok gyűjteménye 355 oldalas kötetben jelent meg az elmúlt év végén özv. Kékén Andrásné kiadásában. A könyv ára: $5.00, melyben a postai szállítás költsége is r benne van. Megrendelhető (az ár egyidejű beküldésével): Hungarian Conference — ELCA 9715 Lake Avenue, Cleveland, Ohio 44102 A csekket „Hungarian Conference” névre kell kiállítani, a bal alsó sarokra írjuk: Keken-könyv. Dr. Kékén András 27 évig volt a Deáktéri gyülekezet igazgató-lelkésze. Előadásainak méltatására álljon itt a kötetet sajtó alá rendező Bozóky Éva előszavának néhány megjegyzése: Ezekben az előadásokban a tanár Kékén A ndrás szólal meg, az igazi keresztyén nevelő, aki bármiről szól is, a mindenséget összefoglaló Egyre, Istenre mutat. Érdeklődése hihetetlenül sokirányú, tudása mégis alapos, biztos és mély, olyannyira, hogy minden témáról egyszerűen, közérthetően képes szólni — Einstein és Planck fizikai-filozófiai gondolatai épp oly világos tolmácsolásban szólalnak meg, mint a pszichiáter Jung vagy a skolasztika atyja, Aquinoi Tamás — mintha hirtelen napfényben fürdő tisztást fedeznénk fel, és csodálkozunk, miért nem vettük észre eddig?! Aki értő kíváncsisággal járta végig a középiskolát, az minden nehézség nélkül megértheti ezeket a kis tanulmányokat, miniatűr esszéket.
