Erős Vár, 1989 (59. évfolyam, 1-5. szám)
1989-12-01 / 5. szám
2. oldal ERŐS® VÁR KUNOS JENŐ „Életemben többet beszéltem kínaiul, mint magyarul. Többet beszéltem finnül, mint kínaiul és magyarul. Valamint többet beszéltem angolul, mint finnül, kínaiul és magyarul. ” Ez volt a talányos bevezetése Kunos Jenő beszédének, mely Szombathelyen hangzott el nemrégiben. Már egyháztörténeti tanulmányaink során hallottunk Kunos Jenőről, mint egyházunk Kína-misszionáriusáról. Ez teszi nevét egyedülállóvá az amerikai magyar evangélikus lelkészek között. (A cikk elején álló idézet a budapesti Evangélikus Élet által készített interjúból származik. Legközelebbi számunkban igyekszünk helyet szorítani e roppant érdekes beszélgetés teljes egészének.) Az alábbiakban kivonatosan közöljük Kunos Jenő beszámolóját hazai látogatásáról. Szeptembervégi magyarországi utamat Gyula öcsém súlyos betegsége hozta magával. Időm jórészét Győrött töltöttem, ahol Tekus Ottónál laktam és találkozhattam mintegy 50 lelkésszel, köztük olyanokkal, akikkel külmissziói témákról tárgyaltunk. Közben alkalmam volt megtekinteni Budapesten a Teológiai Akadémiát; résztvettem Répcelakon Smidéliusz Ernő évfolyamtársam temetésén, valamint istentiszteleten a Deák téren, Kelenföldön és a győri öregtemplomban; a Szeretetházban áhítatot, az Újtemplomban két bibliaórát és egy missziói előadást tartottam. Általános benyomásom, hogy nagy az egyházi munkaerők hiánya. Több szeretetintézmény valószínűleg visszakerül egyházi vezetés alá. Remélik, hogy megindul ismét a diakonissza munka is. Kelemen Erzsébet testvér e nyáron volt először diakonissza öltözetben odahaza. Nagy élményem volt, hogy résztvehettem a KÉMELM (Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközössége) és a magyarhoni lelkészek baráti találkozóján Szombathelyen, szeptember 30-án. Ezt megelőzte a KÉMELM ezévi gyűlése, melyet szept. 26 és 29 között tartottak a burgenlandi Őriszigeten. A gyű-AJÁNDÉK (Folyt, az 1. oldalról) eset, a kereszt gyengeségében az üdvözítő erőt. A hit számára feltárul Jézusban Isten hozzánk hajló nagy szeretete, mely bűnbocsánatot, új életet és örök életet ad. Boldog, aki elfogadja ezt az ajándékot, aki Jézust Megváltójának, legfőbb kincsének vallja, aki a szeretet továbbadását és Isten magasztalását tele szívből teszi. Bár célba jutna Isten ajándéka a mi életünkben és rajtunk keresztül mások életében! Joób Olivér (Zürich) lés utolsó napjára dr. Frenkl Róbert egyetemes felügyelő és dr. Harmati Béla püspök is hivatalos volt. Őszinte megnyilatkozásokat hallottunk, az eddigi bizalmatlanság szerteoszlott. A kölcsönös megbocsátás hangulata uralkodott mind Őriszigeten, mind Szombathelyen. Mint az Evangélikus Élet tudósít: „Leomlott a vasfüggöny egyházunkban is. Szolgatársak, akik néhány éve még haza sem jöhettek, nem léphették át az ország határát — most eljöttek, kicserélték gondolataikat és szolgáltak közöttünk." Szombathelyen a „külföldiek” együtt voltak a három nyugati egyházmegye lelkészeivel, akik mellett az egyetemes felügyelő, a két püspök és az országos intézmények vezetői adtak reális képet az ország és az egyház helyzetéről. Magyarországon ma divat a vallás. Megnőtt nemcsak a gyermek-, de a felnőtt-keresztségek száma is. (A keletnémet menekült-táborban végzett ev. lelkigondozói munka 20 kereszteléssel végződött, köztük 7 felnőtt.) A Teológiai Akadémia új épületét október 21-én avatják fel; 88 hallgató van, abból 30 elsőéves. Ezzel kapcsolatban avatnak tb. teológiai doktorokat, köztük dr. Vajta Vilmos professzort Svédországból, aki évtizedekig „nemkívánatos személy” volt a hazai egyházi vezetők szemében. Az új épület 40 millió forintba került, a régi épület átalakítása 20 millióba. A finn egyház évente 120 ezer finn márkával támogatja az Akadémiát. Beszámoltak továbbá a meghurcolt egyházi személyek rehabilitációjáról, a gyenesdiási ifjúsági konferenciákról, a MEVISZ sokoldalú munkájáról (kábítószerek elleni harc, cigánymisszió, résztvétel a siófoki templom építésében, stb.), valamint az egyházi kiadványokról és a Sajtóosztály működéséről. Kórházak és börtönök hivatalosan kérik istentiszteletek tartását. Szó van a tábori lelkészi szolgálat helyreállításáról is. A folytatódó államsegélyt az egyház jogos kártérítésnek tekinti, mint az állam által elvett egyházi vagyon „haszonélvezeti járulékát”. Gémes István elnök vezetésével a KÉMELM tagjai is beszámoltak nyugateurópai lelkigondozó és magyarságmentő munkájukról. Hallottunk az Útitárs és a nagyheti ifjúsági konferenciák 3 évtizedes szolgálatáról, a rövidhullámú rádióadások eredményes voltáról. A külföldön szolgáló lelkészek közül 13-an a következő napon, október elsején fővárosi és vidéki gyülekezetekben hirdettek igét. A testvéri találkozót este úrvacsorái istentisztelet zárta. Hála az Egyház Urának a lelketmelegítő szép napért! Temesvár... Lapzárta táján megdöbbentő, de ugyanakkor felemelő és csodálatos hírek jöttek Erdély felől. Ki gondolta volna, hogy egy elnyomott magyar református gyülekezet hite és bátorsága egy egész ország számá-Temesvár: gyertyák lobognak a halottak emlékére ra meghozza a szabadság gyümölcseit? Ügy érezték, hogy cselekedniük kell, saját testükkel védelmezték lelkipásztorukat, Tőkés Lászlót az állam és az őket kiszolgáló egyházi vezetők terrorja ellen. Egy maroknyi magyar hívő kiállásához csatlakozott a többi nemzetiség, megmozdultak Erdély városai, majd Bukarest is. Hisszük, hogy a temesvári vértanúk s a többiek áldozata nem lesz hiábavaló. Isten ma is küld prófétákat az ő népének. Tőkés László rendíthetetlen kiállása, az elnyomottak igazságának bátor hangoztatása szemünk elé idézi az Ószövetség prófétáit, akik életük kockáztatásával is hirdették: „így szól az ÚR, a Seregek Ura!”... SZOVJETUNIÓ • Az örmény-köztársaságbeli Spitak városban befejezték olyan 500 férőhelyes templom építését, melyet több keresztyén fele kezet felváltva használhat istentiszteleti és egyéb célokra. TÖRÖKORSZÁG • I. Dimitrios ökumenikus pátriárka hivatalosan tiltakozott az Egyházak Világtanácsánál, hogy az EVT vezetőségéből kirívóan hiányoznak ortodox vallású tisztségviselők. NIGÉRIA • Az Ev. Egyház tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a kormány bizonyos vallási közösségeknek mások kárára kedvezményeket biztosít. Megállapítják, hogy Nigériában vallásegyenlőséget és a vallásügyeknek az államtól való függetlenségét biztosítja az alkotmány.
