Erős Vár, 1989 (59. évfolyam, 1-5. szám)

1989-06-01 / 2. szám

EROS ©VÁR 7. oldal „Ne félj te kicsiny nyáj” Ez a Lukács evangéliumának a 12. fejezeté­ben (32. v.) található jézusi mondás volt az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia 30. Nagyheti Találkozójának a főtémája. Ennek az alapján hirdette Kiss Sza­bolcs koblenzi református lelkipásztor az északbajorországi Bischofsheim városka evan­gélikus templomában, amelyet teljesen megtöl­tött a konferencia több mint 100 részvevője, 1989 virágvasárnapján az igét a találkozó meg­nyitóistentiszteletén. Ő az Isten ígéretére, a „Ne félj” szavakra helyezte a hangsúlyt, míg a nagyheti napok minden délelőttjén egy-egy elő­adás világította meg „a kicsiny nyáj”-hoz tar­tozók jellegzetességeit és életét. így hétfőn Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész a történelmi Magyarországon kívüli magyar szórványok keletkezését és életét ismertette és azok jövőjéről is beszélt. — Kedden Cseri Gyula giesseni egyetemi lelkész identitásunk kérdésével foglalkozott, majd szerdán Tüskiné Szabó Márta, Hollandiában élő magyar refor­mátus lelkész elmagyarázta, hogy miképpen él­het Isten szórványba került magyar keresztyén népe Neki tetsző életet. A nagycsütörtöki elő­adást András Imre, a jezsuita rend tagja, a bécsi Magyar Egyházszociológiai Intézet igaz­gatója tartotta és arról beszélt, hogy mit tehe­tünk mi, különböző hitvallású magyarok együttesen népünk jövőjéért. — Nagypénteken nem volt külön előadás: a konferenciai telep kápolnájában úrvacsorái előkészítő volt, majd a városka templomában úrvacsoraosztással egybekötött istentisztelet. Az előbbi szolgála­tát Pósfay György Genfben élő evangélikus lelkész, az utóbbiét Joób Olivér zürichi evangé­likus lelkész végezte Szigethy Sándor svédor­szági vallástanár és Cseri Gyula közreműködé­sével. Nagyszombaton Szente Imre stockholmi tanár az anyanyelvnek a szórványban való szerepéről szólt. Az előadásokat általában a nap délutánján csoportokban tartott megbeszé­lés követte. Minden reggel korai imaóra volt, ezeket lai­kusok vezették. A reggeli utáni bibliatanulmány a hét öt napján Isten szórványba került ótes­­tamentumi emberéről, Józsefről szólt, ezeket Gémes István stuttgarti evangélikus lelkész, Varga Pál heidenheimi református lelkipásztor, Tüski István utrechti lelkész és Pósfay György tartotta, majd a jelenlevők nyolc csoportba osztva próbálták megérteni az említett bibliai történeteknek a ma számára fontos üzenetét. — A kisebb gyermekek számára külön prog­ramot szerveztek a rendezők. Egy délutáni ki­rándulás keretében a Rhön hegység szépségeit és az ottani kis városok látnivalóit tekintették meg a résztvevők. Virágvasárnap többen felsé­táltak a konferenciai telep felett magasodó „Kreuzberg” („Kereszt-hegy”) csúcsára. A vacsora utáni időben kultúrális jellegű al­kalmak erősítették a megjelentek közti közös­séget. Virágvasárnap bemutatkozás volt, amelynek keretében a résztvevők előadtak va­lamit annak az országnak a jellegzetességéből, amelyből jöttek (Ausztriából, Dániából, Hol­landiából, Jugoszláviából, Magyarországról, Németországból, Norvégiából, Svédországból és Svájcból). — Ugyancsak ezen a napon nyílt meg az elmúlt konferenciákat megörökítő jubi­leumi kiállítás, amelyet Pósfay Klári készített elő. Hétfőn Pósfay György — több közreműkö­dő segítségével — megemlékezett az 1960-ban a norvégiai Trysilben tartott első konferenciá­ról, majd levetítette az azon és a későbbi talál­kozókon készült képeket. — Kedden Szigethy Sándor Körösi Csorna Sándorról tartott elő­adást és bemutatta legutóbbi indiai útján fel­vett képeit, amikor is az idegenben kutatásokat végző és halálát is ott lelő erdélyi honfitársunk útvonalát követte. — Szerdán Tollas Tibor költő (München) saját verseinek felolvasásával szólt a szórványba került magyar ember sorsá­ról. — Nagycsütörtökön Joób Árpád zeneta­nár (Debrecen) a magyar nép zenei anyanyel­vét ismertette, Nagypénteken pedig a bischofs­­heimi evangélikus templomban Gárdonyi Zsolt würzburgi zeneakadémiai tanár, orgona­művész, egyházzenei hangversenyt adott, amikor is Bach művei mellett édesapjának, dr. Gárdonyi Zoltánnak a műveiből tartott bemu­tatót, valamint saját szerzeményeiből is ját­szott. Ezen a napon a konferencia résztvevői­ből alakult énekkar és tehetséges szólisták közreműködésével házihangverseny is volt. — Nagyszombaton pedig a konferenciai központ munkatársai a 30. találkozó tiszteletére dísz­vacsorát rendeztek, amely után mind a ma­gyar, mind a német résztvevők, ének és zene­számok, jelenetek, bizonyságtételek valamint beszámolók révén adtak bepillantást egymás munkájába. Az esti áhítatokat mindig fiatalok tartották. A Jézussal találkozott személyekről szóló bib­liai történetekhez fűzték mondanivalójukat. Nagycsütörtökön éjjel vigilia volt, amikor is a konferenciai központ kápolnájában a résztve­vők meghallgatták Máté evangéliumából Jé­zus szenvedéstörténetét, amelyet a fiatalok hangjátékszerűen adtak elő, az egyes részeket pedig gyülekezeti ének választotta el egymás­tól. A szombati záróáhítatot a morzsaszedés után Kelemen Erzsébet diakonisszatestvér tar­totta, húsvét reggelén pedig Pósfay György igehirdetésének meghallgatása után indult a résztvevők nagyrésze vissza otthonába. Megemlíthetjük, hogy a szabadidőben vol­tak még egyéb alkalmak az együttlét számára, így bemutatásra került Rossini „A Messiás” című filmje, volt egy rögtönzött előadás a MEVISZ-rö\ (Magyar Evangélikus Ifjúsági Szövetség), egy vetítés Peruról valamint sok beszélgetés, séta, játék és közös éneklés. Ki­emelkedett ez a konferencia az eddig tartott 30 találkozó sorából a tekintetben is, hogy arra 12-en Magyarországról és 4-en Jugoszláviából jöttek. Több erdélyi testvérünk is résztvett azon, ők most főképpen skandináviai orszá­gokban élnek. — A tervek szerint a jövő évi konferencia a katolikus PaxvRomanával és az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem­mel közösen megrendezett ökumenikus talál­kozó lesz. -y -y Két gyülekezeti munkás kitüntetése Clevelandban A 65 éve fennálló clevelandi Magyar Klub tagságában vezető üzletemberek, orvosok, lelkészek, első és másodgenerá­ciós magyar értelmiségiek foglalnak helyet. Az egyesület célja a magyarság érdekeit előmozdító ügyek támogatása, a magyar kultúra ápolása és amerikaiak felé való propagálása. Minden évben kitüntetik „az év ma­gyar édesanyját”. Idén két evangélikus nőtestvérünknek jutott ez a megtisztelte­tés, a két clevelandi gyülekezetünkben vég­zett odaadó és kimagasló munkájuk alap­ján. Május 12-én díszvacsora keretében nyújtották át nekik a kitüntetéseket díszes ezüst-tálakra vésett dedikációformájában. A két ünnepelt: Bolla Tivadarné, Doroty­­tya (Első Magyar Evangélikus Egyház) és Juhász Imréné, Edna (Nyugat-Clevelandi Magyar Evangélikus Egyház). Gyülekezeteinkben sokszor észrevétle­nül munkálkodnak és elismerés nélkül maradnak, mert sokan természetesnek ve­szik, hogy vannak hűséges Máriák és szor­gos Márták, akik a többiek terhét is válla­ikra veszik. Ezért is örvendetes, hogy kívülállók észreveszik ezt, s egy ilyen álta­lános tekintélynek örvendő testület felfi­gyelt a két gyülekezeten belül folyó mun­kára. Egy-egy ilyen elismerés a gyülekeze­tek tagjait is serkenti, hogy megbecsüljék saját értékeiket. „Erdély” adományok Cserkészbarátok Köre (Cleveland) 238.96 Fröhlich János (Stamford, CT) 25.00 Könyves Mihályné (Cleveland) 40.00 Rein Sieghart (Cleveland) 20.00 Tomaj Gusztáv (Chicago) 25.00 A fenti adományok összege S348.96, a korábban nyugtázottakkal együtt ol­vasóink eddigi adományai az erdélyi menekültek megsegítésére: %2408.96. * * * Segítsük az erdélyi menekülteket! Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia készségesen fogad el adományokat az erdélyi menekültek megsegítésére és szívesen továbbítja azokat a magyarországi Evangéli­kus Egyház menekültszolgálatához. Csekket kérjük HUNGARIAN CONFERENCE-ELCA névre ki­állítani, „Erdély” szóval megjelölni, és 9715 Lake Avenue, Cleveland, Ohio 44102 címre elküldeni.

Next

/
Thumbnails
Contents