Erős Vár, 1987 (57. évfolyam, 1-5. szám)

1987-06-01 / 2. szám

POSTMASTER: DO NOT FORWARD SEND ADDRESS CHANGES TO ERŐS VÁR, Box 02148 Cleveland, OH 44102 EROS # VÁR AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 53. ÉVFOLYAM____________________________1987. JÚNIUS 3. SZÁM A LÉLEK SODRÁBAN „Akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek/ia/7”(Róm 8:14) Ezt a különbséget teszi a Szentírás az ember és ember között: Vannak, akik Isten Szemléikétől en­gedik magukat vezetni és vannak, akik erre nem hajlandók. Akik Isten Leikétől engedik vezetni magukat, azok a legnagyobb kitünte­Bódás János: Pünkösdi Lélek Talárt ősi tűz szállotta meg, mert pünkösd reggelén, első harangszóra kertünkben mámorosán ünnepelt kigyújtva lángját a pünkösdi rózsa. S ahogy a ballagó népekre néztem, amint a templom-domb tövéhez értek, kerestem, hogy az arcuk bús ugarján kigyújtotta-e rózsáit a Lélek7 A Lélek, melytől megszépül a rút is, s ami nélkül az angyal-arc is lárva, az Isten Lelke, mely szent egyetértést hozhat az önző, széthúzó világba? Szemem kutatva arcról arcra szálldos, míg fáradtan a világot bejárja, s pünkösd reggelén, első harangszókor a Lélek jelét, jaj, alig találja. Pünkösdi Lélek, gyújts hát lángra minket, melegítsd át a dermedt sziveket, a lég beszélő hullámát, a Bábel zsivaját, olvaszd szét az érceket, miket ágyúkká vétkezett az ember s velük önnön lelkét a földre gyűri, taníts meg, mit jelent szín józanul az Isten Leikétől megrészegülni, és szórni mámorosán, boldogan magunkat, szerteszét, szívünkbe nyúlva, míg arcunkon a tékozló öröm tüzes pünkösdi rózsáit kigyújtja! A nemrég elhunyt református pap-költőre emléke­zünk ezzel a versével. tésben részesülnek, amelyet az írás is­mer. Isten fiainak, Isten gyermekeinek nevezi azokat. A Szentírás nem ismer ennél magasabb kitüntetést, de egyút­tal magasabb elköt élezést sem. Isten gyermekének lenni két dolgot foglal magában. A felülről lefelé nyúló kezet és az alulról felfelé nyúló kezet. Hogy az ember Isten gyermeke lehes­sen, ahhoz először arra volt szükség, hogy az Isten cselekedjen, hogy az Is­ten kijelentse, sőt bebizonyítsa azt a felfoghatatlan és hihetetlen tényt, mely az egész Szentírásnak örvendetes üze­nete és amelyet Szent Ágoston így fog­lal össze tömören: Te teremtettél min­ket Isten — magadhoz! Isten nem azt akarja, hogy az Ő világa külön világ legyen, elérhetetlen messzeségben az ember világától. Isten azt akarta és azt akarja, hogy az Ő világa az ember vilá­ga is legyen. Szándékának hirdetői és harsonásai a próféták, kijelentésének pecsétje pedig az Űr Jézus Krisztus. Krisztus testvérünk lett, hogy bizonyo­sak lehessünk, Isten Őbenne gyerme­keivé tett bennünket. Krisztus előt­tünk áll és azt mondja: Ezek az én testvéreim, én közösséget vállaltam ve­lük. Isten pedig az Ő Fián keresztül lát bennünket, a testvéreiért kiontott vé­rén keresztül lát bennünket és azt mondja: Akiket testvéreidnek vállalsz és vallasz, azokat én gyermekeimmé fogadom. Ez a lefelé nyúló kéz. A felfelé nyúló kéz pedig azoknak a keze, akik boldogan elfogadják Isten­nek leereszkedését, hiszen ez nem meg­vető, fitymáló leereszkedés, mint ami­lyent Istentől elrugaszkodott emberek (Folytatás az 4. oldalon) DR. KÁLDY ZOLTÁN 1919-1987 Május 17-én, 68 éves korában Bu­dapesten elhunyt Káldy Zoltán, a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház püs­pök-elnöke, országgyűlési képviselő, az Evangélikus Világszövetség elnöke. 1985 decemberében súlyos szélhű­­dést szenvedett, amelyből nem gyó­gyult ki teljesen. Néhány hete tüdőgyul­ladással ismét kórházba vitték, de az orvosi tudomány már nem segíthetett. Az EVSz 1984-ben, a Budapesten megtartott nagygyűlésén választotta meg elnökévé. Ez volt az első eset, hogy egy keleti blokkhoz tartozó or­szágból való elnök állt a 104 tagegy­házzal rendelkező világszervezet élén. Mivel az EVSz alkotmánya nem érinti az elnöki utódlás kérdését elhalálozás esetére, az erre vonatkozó döntés a Végrehajtó Bizottság hatáskörébe tar­tozik, annakjúliusban, a dániai Viborg­­ban tartandó ülésén. Káldy elnök 17 hónapi betegsége idején az öt alelnök közösen végezte az elnöki teendőket. Káldy Zoltán evangélikus lelkész­családban született 1919. március 29- én a Somogy megyei Iharosberény­­ben. A soproni Ev. Líceum elvégzése után az ottani Hittudományi Karon készült fel a lelkészi pályára. D. Kapi Béla dunántúli püspök szentelte fel 1941-ben. A pécsi gyülekezet segédlel­készeként ifjúsági- és kórházmunkát végzett. 1945-ben a pécsiek meghívták rendes lelkészüknek. Ottani működése kezdetén az evangélizációs mozgalom nagyhatású igehirdetője volt. Ezért is várakozással tekintettek további szol­gálata elé, amikor 1954-ben a T olna— Baranyai Egyházmegye esperese, majd

Next

/
Thumbnails
Contents