Erős Vár, 1987 (57. évfolyam, 1-5. szám)

1987-12-01 / 5. szám

SZABÓ JÓZSEF^ ÉN KARÁCS0NY0M 6. oldal ERGS ©VÁR Ez a cím most kettőt hadd jelentsen. Gondoljon közülünk ki-ki a maga el­múlt karácsonyaira. Talán segít mások em­lékezésében, ha elmondok egyet-mást az én karácsonyaimról. * Akkoriban még nem „import” volt a karácsonyfa. Csak amolyan saját vágású, néhány deciméter. Ágait nem húzta kiló­­nyi szaloncukor, csak piros alma függött rajta anyám fonta kender cérnán, aztán dió meg édesanyám házi süteménye. Tövében egy-egy sapka szerénykedett, harisnya, meg ami kellett és telett. Körülülte a csa­lád, elől a legkisebb s leghátul, szinte csak a háttérben apám, akinek dolgos paraszti tenyere Isten után mindezt megszerezte. Ma is megrendülök, mert szinte áthallom fél évszázad távlatán, ahogy az apám rákezdett: „Itt vagy, ó szent karácsony este, Kint reszketnek a csillagok, S a szívem örömtől repesve Vár, amíg amaz egy felragyog... ” Sohasem feledhetem el az első, családon kívül töltött karácsonyomat. A főnököm agglegény volt, nagy úr és száraz ember. Szegényes káplánszobámban búslakod­tam, lelki didergéssel, otthoni karácso­nyok melege híján. Akkor valaki félig meg­nyitotta az ajtót, s letett asztalomra egy kicsi karácsonyfát. Aztán elment, mint egy késői betlehemi angyal. Szemem megtelt könnyel, szívem meleggel. Azóta is ezzel a melegséggel gondolok karácsonyesténként azokra, akik árván ünnepelnek, s mély megbecsüléssel azokra, akik ezen az estén is családon kívül dolgoznak: a katonára, a rendőrre, a mozdonyvezetőre és másokra, akik dolgoznak azért, hogy másnak legyen karácsonya... * Háborús karácsony is volt. Sziréna üvöl­tött bele az énekünkbe, s bombarobajtól rezdült meg a gyertyánk, s mi a békesség ünnepén keserű szívvel átkoztuk a hábo­rút. Soha, soha többé ilyen karácsonyt! * Most olvassuk el újra a címet, s hadd jelentse másodszor azt, hogy karácsony az én karácsonyom. Persze: karácsony mindnyájunké. Senki sem sajátíthatja ki magának. Jézus Krisz­tus mindenkié. „ Minden népnek "örömére született, valamennyiünk üdvösségére. Már az ószövetségből „kollektive ”hang­zik át az ígéret: „Mondjátok meg Sión leányának: Imhol jő néked a te királyod... ” Sión leánya nem egyes személy, hanem a gyülekezet egésze. A betlehemi angyalok is többesszámban fogalmaznak: „Neféljetek ”, „született nék­­tek ma a Megtartó...” Karácsony nem az enyém, hanem a miénk. És mégis beszélhetek az én karácso­nyomról. Két nagy hibája van a keresztyénségünk­­nek: nem elég közösségi és nem elég szemé­lyes. Egyénieskedőnk és „saját fazon” sze­rint akarunk üdvözülni, ahelyett, hogy be­lesimulnánk az együttesbe; amellett úgy vagyunk, mint Luther favágója. Mikor kér­dezték tőle, mit hisz, azt felelte: „ Hiszem azt, amit az anyaszentegyház. ” S mit hisz az anyaszentegyház? „ Azt nem tudom ”— szólt a favágó. Holott nékünk a hívek gyü­lekezetével együtt azt kell mondanunk: „ Tudom, én tudom, kiben hiszek. ” Vala­mennyiünk karácsonyán közösen áldjuk azt, aki Mi Atyánk, de a személyes hitre jutott Tamással: „Én Uram, én Istenem!" * A villamos áram csak teljes körben fut­hat, de egy millimétert sem ugrik át, ha a ^DT^ietórisz^József^j Ismert név a magyar evangélikus egy­házban. Az apa: Vietórisz József, a nyír­egyházi gimnázium tanára és igazgatója, a klasszika-filológia doktora, író, költő, mű­fordító. Legnagyobb munkája a híres Tranoscius szlovák énekeskönyv magyar­ra fordítása. 32 évvel apja halála után már a követ­kező generációt gyászoljuk... Vietórisz József 1900. május 27-én szü­letett Nyíregyházán. Pittsburghban halt meg 1987. szeptember 9-én, 87 éves korá­ban. Műszaki képzettsége mellett (gépész­­mérnök, v. műegyetemi tanár, az Árpád Akadémia tudományos főosztályának tag­ja), családi hagyományként ápolta a ma­gyar irodalom iránti szeretetét. Kivándor­lásuk után a családot pittsburghi egyhá­zunk fogadta be. A gyülekezet 1976-ban történt feloszlása előtt évekig mint annak felügyelője (gondnoka) munkálkodott nagy hűséggel. Teremtő Ura most hazahívta. Hamvait a nyíregyházi családi sírboltban helyezik el. Elmenetelét gyászolja hitvese, sz. Szesz­­tay Erzsébet, öt leánya, 13 unokája. A csa­lád és az egykori gyülekezet maradványá­nak részvételével szeptember 17-én tar­tott gyászistentiszteleten volt lelkésze, Markovits Pál hirdetett igét IThess 4:13— 14 alapján. „Ne szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. Mert ahogyan hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, úgy bizonyos az is, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt.” drót megszakadt. Ez a rövidzárlat. Én is okozhatok lelki rövidzárlatot. * A szomjas ember hiába ismeri a víz vegy­tani képletét, csak akkor múlik el a szomjú­ságom, ha én magam valóságosan iszom. Más nem ihatik helyettem. * A betlehemi pásztorok személyesen utá­najártak a dolognak. Nem is képviselet­ben, hanem egyenként — valamennyien: „Menjünk el mind Betlehemig és lássuk meg a dolgot, amelyet azúr megjelentetett nékünk. ” * Azt kérdezték tőlem, hogy ha más égi­testen is laknak emberek, mint ahogy fel­tehető, vájjon oda is elment Jézus megvál­tani az embereket? Én ezt nem tudom, de azt tudhatom, hogy erre a földre eljött, egészen „hozzámig”. Ahogy Pál mondta: „Igaz beszéd ez és teljes hitelre méltó, hogy Jézus Krisztus a világra jött megmenteni a bűnösöket, akik között első vagyok én". S ez az én karácsonyom! Balassagyarmat, 1959 Adományok az „Erős Vár”-ra (Előfizetések nyugtázása a címszalagon lát­ható lejárati év és hónap kijavításával törté­nik.) — Köszönettel nyugtázzuk az 1987. már­cius 15 és november 15 között az előfizetése­ken felül beérkezett alábbi lapfenntartó ado­mányokat: $110: Dr. Bándy László (Cleveland). — $100: Első Magyar Evangélikus Egyház (Det­roit). — $50: Czokoly Istvánná (Cleveland), Petrakovits Mária (Chicago), Relle Ferenc (Columbus, OH). — $35: Bruckner Ede (South Bend, IN). — $25: Búzás Imre (Detroit). — $20: Palatínus Józsefné (Knoxville, TN), Var­ga Lajosné (Chicago). — $15: Molnár Eszter (Highland Park, NJ). — $14: Horváth Sándor (Dearborn, MI). — $12: Dr. Rupprecht Pál (Minneapolis). — $10: Dusek Péter (Fort McMurray, AB), Érsek Lajos (Toronto), Gya­­pay Ede (Ste Anne de Bellevue, PQ), Győr Istvánná (Cleveland), Moldwin Mary (Cleve­land), Szabó Anna (Akron), Szabó József (Fairfield, CT). — $6: Zőhrer Erzsébet (Spring Hill, FL). — $5.: Dr. Gombocz István (Urbana, IL), Kató Antalné (Cleveland), Litauszky György (Haney, BC.). — $4: Dr. Hadházy Jó­zsef (Jamestown, NY), Markovits Pál (Carmi­chaels, PA), Menyhárt Sándomé (Cleveland), Prinner Ede (Poughkeepsie, NY), Rein Hen­rik (Brunswick, OH), br. Schönberger Ernőné (Cleveland), Seltenreich Emma (Cleveland) Szarka Lajos (Philadelphia), Szöllősi Jenőné (Denver, CO), v. Zerinváry Szilárdné (McKees­port, PA). — $3: Faragó Györgyné (Quincy, MI), Káló Vilma (Toronto). — $2: Cutietta Júlia (Cleveland). Az Amerikai Magyar Evangélikus Konferen­cia köszönettel nyugtázza Zöld Géza (Pitts­burgh) adományát, $30 összegben, dr. Vietó- I risz József emlékére.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents