Erős Vár, 1987 (57. évfolyam, 1-5. szám)
1987-06-01 / 2. szám
6. oldal EROS® VAR Krisztusra hallgatni szükséges! A mikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony házába fogadta. Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. Mártát pedig teljesen lefoglalta a sok felszolgálás. Ezért előállt Márta, és így szólt: „Uram, nem törődöl azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen.'” Az Úr azonban így felelt neki ,JVIárta, Márta, sok mindenért aggódol és nyugtalankodol, pedig kevésre van szükség, valójában csak egyre. Mária a jobbik részt választotta, amelyet nem vesznek el tőle soha. ” (Luk 10:38—42.) Mária és Márta jólismert történetének olvasásakor az a veszély fenyegethet, hogy Mária és Márta alakján felejtjük tekintetünket s közben megfeledkezünk Jézus szaváról. Pedig itt nem arról van szó, hogy azt kell kideríteni, ki szimpatikusabb: Mária-e vagy Márta? Azt hiszem, a mi rohanó világunkban nem is vitás, hogy a legtöbben a szorgoskodó Mártára szavaznának. Nem is arról van szó, hogy azt kellene figyelni, hogyan értékeli Jézus a különböző típusokat, nemet mond a mozgékony, sürgő-forgó háziasszony típusára és igent a csendes, lassú asszonyok típusára. Nem is az a helyzet, hogy ez a történet csak asszonyoknak való és a férfiakat legfeljebb annyiban érdekli, hogy mit mond Jézus a feleségükről. Meggyőződésem, hogy e történetből Jézus szava mindenki felé szól. Itt arról van szó, hogy egy a szükséges dolog, vagy így: egy bizonyosan szükséges: Rá hallgatni. Ellenvetéseink sokfélék lehetnek: Jézus nem ismerte napjaink tempóját. Micsoda rohanás az életünk. Sietni, sietni, sietni muszáj! Nincs megállás, sürget az idő, sok a tennivalónk, mindenki szalad. Állandóan időzavarban vagyunk. Még Rá is hallgassunk? Jézus nem ismerte napjaink lármáját. Állandóan zajban él a mai ember, különösen városon. Bömböl a TV és rádió, elviselhetetlen az utcai forgalom zaja. Nincs csönd. Hallgatni kell Rá? Ehhez csönd kellene. Jézus nem ismerte korunk követelményeit. Napjainkban nem lehet meditálásból megélni. Jézusra hallgatni? Ehhez pihentebbnek kellene talán lennünk. Jézus nem ismerte körülményeinket. Állandóan Jézusra hallgatni? Az én elfoglaltságomban igazán elég, ha havonta egyszer talán eljutok a templomba! Lehet, hogy ezt az igét megértve, valaki így fordul Jézus felé: Hát tudod Te, Jézus, mennyit futok, rohanok én egész nap? Hát tudod Te, Jézus, milyen zajban élek, milyen lármás az életem? Hát tudod Te, Jézus, milyen fáradt vagyok? Hát tudod Te, Jézus, hogy nekem mennyi bajom van és mennyi számlát hoz a napi postám? Még Te is akarsz tőlem valamit? Jézus erre azt mondja a ma emberének: „Mindezt jól tudom, de én meg akarlak menteni, s megmenteni csak a szavam által lehet téged is. Segíteni Mária — Márta Levelet írtam, panasszal tele, Nincs az embernek, nincsen ideje, reggeltől estig a dolgom mennyi, van úgy, hogy néha nincs időm enni Elment a levél, megjött a válasz. —Miért rohansz, ha csendesen várhatsz. Nézd csak, az élet egyszerű, szimpla, mint fehér papír, halványkék tinta... te, ki az időt kergeted, űzöd, ezt a rohanást visszatükrözöd. Ülök szobámban bölcs, öreg módra, mellettem ketyeg, zenél az óra... emberek, dolgok eljönnek hozzám, köröttem minden tükrözi orcám. Bölcs dolog várni és bizton tudni, hogy minden eljön, kár érte futni... Mária, Márta két asszony bennünk, Mária, Márta, együtt kell lennünk. Mária is légy, csendesen várva, nem lehetsz mindig, mindig csak Márta. — így szólt a levél. Ketyeg az óra, ülök szobámban bölcs, öreg módra, olvasom újra, itt van leírva, fehér papíron, halványkék tinta, emberek, dolgok, új dolog tudni, eljönnek hozzánk, sohsem kell futni Pihen most Márta, Mária vagyok, behunyt szemmel a csendbe hallgatok, múlt, jelen, jövő, dalolnak tér eben, milyen sok idő lehet egy percben. Gyarmathy Irén rajtad is csak úgy tudok, hogyha hallgatsz rám. Szavam nem ráadást, új színt, új hangulatot, nélkülözhető luxust jelent az életedben, hanem magát az életet jelenti.” Nem arról van itt szó tehát, hogy Jézus Krisztusban mi olyannak ismerjük meg az Istent, mint aki megmosolyogná bajainkat, semmibevenné problémáinkat, kicsinyelné fáradozásainkat, s mintegy rögeszméhez ragaszkodnék: szava hallgatásához. Arról van szó, hogy Jézusban olyannak ismerjük meg Istent, mint aki éppen bajainkhoz, problémáinkhoz, nehézségeinkhez akar hozzászólni és segíteni akar rajtunk, erőt akar adni nekünk. Lehet mindezt gúnyosan lemosolyogni és azt mondani: „Ó, Te szegény Názáreti, Te, aki együgyű bölcsességedet egyszerű halászoknak tanítottad vagy kétezer esztendeje, mit ér a Te bölcsességed ebben a mai komplikált életben? Ó, Te naív nagy Gyermek, aki igazán sohasem ismerted az életet, minden romlottságával együtt, Te akarsz az élet ismeretére tanítani? Ó, Te jámbor imádkozó, azt hiszed még ma is segít valamit az imádság?” Igen! Ő azt hiszi — tudja! —, használ a szava, érvényes a bölcsessége, segít életismerete; igen, Ő azt hiszi, hogy Rá hallgatni ma is szükséges. Rá hallgatni szükséges Nem tudjuk, hogy Jézus akkor mit mondott Máriának, de azt tudjuk, hogy máskor mit beszélt. Hirdette, hogy halálos veszedelemben van az ember élete, ha nincsen Istennél. Hirdette, hogy keresi, mert szereti az Isten az embert. Nem nyuszik bele abba, hogy nincs az ember a helyén. Hirdette, hogy Isten bocsánattal várja a megtérőt. Hirdette, hogy Isten meg tudja újítani a megromlott emberi életet, azért mondja Máriának is, nekünk is: Rá hallgatni szükséges. Jézus arra figyelmeztet minket, hogy ne féltsük az időnket tőle, ne rajta spóroljuk meg perceinket. Ha elmulasztjuk Őt hallgatni, a legszükségesebbet mulasztottuk el. Nem időveszteség Rá hallgatni Azt kéri itt Jézus, hogy ma is fogadjuk el szolgálatát. „Az Ember Fia nem
