Erős Vár, 1986 (56. évfolyam, 1-5. szám)

1986-04-01 / 2. szám

6. oldal EROS ©VAU OLE AND SVEN A kilenc milliónyi amerikai evangélikusig néprajzi szempontból számos gyökérből táplál­kozik. A német származásúakon kívül a skan­dináv lutheránusok még ma is nagy tömbben élnek az amerikai Középnyugat területén. Ké­met, svéd, norvég, finn, izlandi és dán hagyo­mányok élénkítik azt a sokszínű palettát, mely­nek színeihez a magyar és tót evangélikusok is hozzájárultak. Az egyházban egymás mellett létező népi sajátosságokat néha a humor szemüvegén át is szabad nézni. Ilyen könnyebb fajsúlyú írás je­lent meg a “Lutherans in Step” hasábjain (a Lutheran Council in the USA kiadványa az amerikai véderőben szolgáló evangélikusok szá­mára), melynek hőse a norvég Öle és a svéd Sven. Alakjukat adomákban figurázza ki, de gyengéd szeretettel, s nem felejtve, hogy ők is — velünk együtt — Isten országának részesei. Kivételesen nem hozzuk magyar fordításban ezt a rövid írást, egyrészt azért, mert mondani­valóját nem lehetne nyelvünkbe ültetve vissza­adni, másrészt pedig olvasóink többsége angol nyelven is megérti és élvezettel olvashatja. In Lutheran circles the two most talked about characters next to Martin and Katie Luther are a Norwegian named Ole and his Swedish hunting, fishing, churchgoing friend, Sven. Everyone knows that, unlike the rest of their Scandinavian relatives and fellow church members, Ole and Sven must have been at the end of the line when the Lord was passing out brains. Both ot them, for example, before they joined the Navy stayed up all night studying for a physical exam. Their pastor recalls that Ole and Sven were the only kids he had to give post-con­firmation instruction on things like not saying “Skoal!” at Holy Communion. He had to show them how to hold the hymnals right side up when singing. And that the Bible really doesn’t say. “If a man smite thee on the cheek, smack him on the other.” Then there was the later problem of convincing them that signing a pledge card didn’t mean they had to go on the wagon. And the time the church was celebrating the Augsburg Confession and Ole insisted, “Those guys were dumb. They shoulda pleaded ‘not guilty’.” They were visiting another church one day and saw one of those bronze honor boards in the vestibule with names on it. Sven asked, “Who are all those guys?” “Ah, yuh dummy,” Ole said, “Those are guys that died in the service.” So naturally Sven asked, “Vas it the early service or the 11 o’clock one?” Sven’s best man at his wedding to Lena says that when the preacher got to the point of saying, “Sven, will you take Lena for better or for worse, in sickness and in health, for richer or for poorer?” Sven decided it was multiple choice: “I’ll take better, healthy and richer.” Ole’s wife, Helga, will tell you he isn’t the most generous fellow in expressing his affection for her. She remembers the time the pastor asked Ole, “When did you last tell Helga you loved her?” He replied, “Ven ve got engaged six years ago. If I change my mind, I’ll tell her.” This little crisis in their marriage came to a head the day Helga was driving them to church just after she had gotten her first driver’s license. At the wheel she was so nervous, she kept asking Ole question after question: “How fast should I go? Where should I turn? What should I do now?” Finally in exasperation, he suggested, “Vy don’t you yust yump in the back seat, and it’ll all come back to you.” Then there was the time the pastor gave Sven one of those basic English New Tes­taments so he’d be able to read it. Later when the pastor asked him how he liked it, Sven said, “Veil it’s OK, 1 guess. It says a lot about Saint Paul, but dere’s not ting in it about Minneapolis.” But the story we like best is the one that assures us Sven and Ole — and we too — are after all part of God’s kingdom. When they were little Vikings with the homsjust starting so sprout from their caps, Ole and Sven were sitting on the church steps look­ing bored. Selmer the sexton came by and asked, “Are you practicing the Christmas program today?” “Yah,” Ole said. “Is it a good play?” “Yah,” said Sven. “Are you in it?” “Yah,” they both replied. “What are you?“ “Oh, ve’re yust substitute sheep.” Adományok az “Erős Vár”-ra Köszönettel nyugtázzuk az 1985. október 1. és 1986. március 31. között az előfizetéseken felül beérkezett alábbi lapfenntartó adományo­kat (az előfizetések nyugtázása mindenkor a címszalagon látható lejárati év és hónap kija­vításával történik): $39.77: Ottenbacher Károly (Karlsruhe, Né­metország). — $20.00: Özv. Asbóth Gyuláné Nt. Asbóth Gyula emlékére (Ligonier, PA), N.N. (Cleveland). — $19.00: Sárkány Károly (Newfield, NJ). — $17.00: Czokoly Istvánná (Cleveland), dr. Róland Valér (Rolling Hills, CA). — $15.00: Nagy Ernő (Hinckley, OH). — $14.00: V. baksaházi Hangyássy Károly (Lake Elsinore, CA). — $12.00: Kótsch Lajos (Linken­­heim-Hochstet, Németország). — $10.00: Becker Jakabné (Chicago), dr. Lajtonyi Gyula (Santiago, Csíle), Madaras László (Boston). — $8.50: Baráth Jánosné (Pougkeepsie, NY). — $8.00: Szirmay József (Allen Park, MI). - $7.00: Horváth Sándor (Dearborn, MI), özv. Mergl Károlyné (Linesville, PA), dr. v. Tapol­­csányi Oszvald (Cleveland), Tóka Lászlóné (Colorado Springs, CO). $6.00: Palotay József (Newbury Park, CA), Simontsits Attila (Cleveland), Temesi László (Cleveland), Wág­­ner Istvánná (Chicago). — $5.00: Csépi Béla (Ludlow, MA), Kunos Jenő (Avalon Beach, FL), Zőhrer Erzsébet édesanyja özv. Zőhrer Józsefné emlékére (Spring Hill, FL.). $4.00: Lipták János (Willow Grove, PA), Ribárszky István (Cleveland), Soldos Irma (Painesville, OH), dr. Szent-Ivány Gábor (Bethesda, MD). $3.00: Dr. Konkoly László (Berwyn, PA). — $2.00: Győr Istvánná, Kató Antalné, dr. Tóth Istvánná (mind Cleveland), Ághy-Asbóth Zol­­tán(Muskago, WI), Baltay Jánosné(Lake Ron­­konkoma, NY), Egerszegi György (Vilié de Laval, PQ), Hadnagy Terézia (Calgary, AB), Havas Zsuzsanna (Buffalo), dr. Kispál József­né (Van Nuys, CA), Markovics István (Pitts­burgh), Markovits Pál (Carmichaels, PA), Mol­nár Béla (Turtle Creek, PA), Olchváry István (New Brunswick). — $1.00: Kálnoki Bedő Sán­­dorné (Clearwater, FL), Finn Katalin (Brook­lyn, NY), Gömöry Gyula (Cleveland), Halászi Lászlóné (Livonia, MI), Radó Kálmán(Pough­­keepsie, NY), Rein Henrik (Brunswick, OH), dr. Sass István (Iowa City, 1A), Sipos Lászlóné (Chicago), Tomaj Gusztáv (Chicago), Torday Egon (Clearwater, FL). Jézusban hinni ma könnyebb, mint ami­kor itt járt a földön, mert azóta a Szent­lélek adatott nekünk, aki feltárja előt­tünk, hogy Ő miért jött és miért halt meg. Lehet valakinek nagyon szép, tetszetős a vallásossága, s amellett semmit sem tud Krisztusról. Isten sohasem akarja a Jézust kővetők számát növelni olyanokkal, akikre nem számíthat majd a kritikus időkben. Az érzéseket nem tekintheted hitnek, meggyőződésedet nem tévesztheted össze a kegyelemmel.

Next

/
Thumbnails
Contents