Erős Vár, 1986 (56. évfolyam, 1-5. szám)
1986-04-01 / 2. szám
EROS ®VÄR 3. oldal 150 éve halt meg Berzsenyi Dániel “Ó, a szárnyas idő hirtelen elrepül!” — idézem egyik legszebb verse “A közelítő tél” gyönyörű sorát, amikor lélekben újra megállók niklai sírja mellett. 150 éve pihen már benne a “magyar Horatius”, Berzsenyi Dániel.1 Mennyit emlegette Édesanyám, “a niklai leány” azt a sírt! Elmondta, hányszor ült mellette az esti csenben, mi mindent gondolt akkor, és miért imádkozott. S életemben először, tizennégy éves koromban vele látogathattam el Niklára. Ott állhattam én is a sokat emlegetett, kedves sír mellett. így írtam akkor erről a nagy élményről: “Felhők lebegnek lépetten, szakadtán. Növekszik a setét, s már alig tudom kibetűzni lassan a kövön a nevét. De azt várom, hogy kitör a homályból, és magasabbra nő a fellegeknél. “A derék nem fél az idők mohától, a koporsóból kitör, s eget kér. ” Sokáig senki se tudta, hogy a birtokán csendesen gazdálkodó Berzsenyi Dániel nem csak hűséges olvasója a klasszikus költőknek, hanem titokban maga is verseket ír. Jóbarátja Kis János püspökünk2 fedezi fel a titkot, s biztatja versei kiadására. Időbe telik, mire a terv megvalósul. 1813-ban jelenik meg a Berzsenyi-versek első kiadása. Válogatott versei 1976-ban jelentek meg “A magyar irodalom gyöngyszemei” című sorozatban. Bár megbecsülné a ma nemzedéke is ezeket a gyöngyszemeket, ha nehezíti is megértésüket a sok idegen név! (Hat lapnyi szómagyarázat van a kis kötet végén!) Amikor gimnazista koromban főigazgatónk megkérdezte, melyik az a négy magyar vers, amelyiket minden magyar középiskolásnak tudnia kell, szerinte a Himnusz, Szózat, Nemzeti dal mellett Berzsenyi “Fohászkodás” című ódája volt a negyedik, Isten fenségének ez a csodálatos magasztalása: “Isten! kit a bölcs lángesze fel nem ér, Csak titkon érző lelke óhajtva sejt: Léted világít, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet. ” Berzsenyi Dániel “buzgón leomlik” ennek a dicsőséges Istennek a színe előtt. 1804-ben költözik át sömjéni birtokáról Niklára, ahol csendben, visszavonultan él és gazdálkodik. Kazinczyt maga kéri arra, hogy nevezze őt “Niklai Remetének”. Elégedettnek vallja magát, hiszen “Nem kér kínai pamlagot, Sem márványpalotát a Megelégedés.” Amin niklai magányában legtöbbet tépelődik, az drága magyar nemzetének a sorsa. Európán akkor zúgtak át a napóleoni háborúk viharai. Két ódát is ír “A magyarokhoz”. Egyikben a “romlásnak indult, hajdan erős magyart” szólítja meg. Félti, hiszen “egy gyenge szél” is földre terítheti a kevély tölgyet, ha “benne termő férgek erős gyökereit megőrlik”, ha megvész a “tiszta erkölcs”, amely “minden ország támasza, talpköve”. S amikor néhány éve újra Niklán jártam, ahol az ősi kúriából közben Múzeum lett, egy kedves múzeumlátogató diákcsoport érkezett éppen, s elkezdte énekelni “A magyarokhoz” írt másik dalát: “Forr a világ bús tengere, ó magyar!... Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!... ” Megilletődötten hallgattam. Zengve ölelt körül Berzsenyi Dániel üzenete hozzánk, mai magyarokhoz. Igen, Niklai Remete! “Forr a világ bús tengere” most is. Te a 18. századot búcsúztattad, húrjaid a “századok Istenét” csodálták, akinek lehelletétől “népek születnek, trónusok omlanak”. Most ismét “század hanyatlik”, útban vagyunk a 2000 felé! Hadd visszhangozzék magyar népünk szívében biztatásod: “Mindenható kar méri ki sorsodat... Bízzál, s virágzóbb századokat remélj!..." Túrmezei Erzsébet 1) Berzsenyi Dániel 210 éve, 1776. május 7-én született a kemenesaljai Egyházashetyén (Vas vm.). A soproni evangélikus líceum tanulója volt. 1836. február 14-én halt meg Niklán (Somogy vm.). 2) Kiss János püspök (1770— 1846) kiváltképpen a magyar irodalmi életben végzett jó szolgálatot. Élete második felében soproni lelkész volt, majd (1812-től) a dunántúli egyházkerület püspöke is. Az egyházi irodalom terén énekeskönyv szerkesztésével és nagyon sok ének magyarra átültetésével vált nevezetessé. Sopronban “magyarul tanuló társaság” névvel irodalmi kört szervezett, melynek tagjai hetenként jöttek össze egymás munkái barátságos megbírálására. A nemzeti irodalomban saját versein felül az irodalmi élet szervezésével, írók irányításával, az olvasóközönség lelkesítésével szerzett jóhírt mind magának, mind általában az evangélikus egyháznak. Berzsenyi Dánielt ő igazította rá a költői pályára. Káldy püspök állapota továbbra is súlyos Értesülésünk szerint a püspök állapota némileg javult, de továbbra is kétséges, hogy mikor tudná ismét átvenni kettős hivatala vezetését, mint a Világszövetség elnöke és a magyar egyház püspök-elnöke. Az EVSz március végén közölte, hogy a Végrehajtó Bizottság ezévi tíznapos ülését, melyet Pápua Űj-Guineában tartottak volna meg július elején, Münchenbe helyezték át, abban a reményben, hogy Káldy elnök így részt vehetne azon. Staalsett főtitkár szerint az EVSz 38 éves történetében még nem fordult elő, hogy a Végrehajtó Bizottság ülésén az elnök ne lett volna jelen. E 37-tagú szerv a Világszövetség legfőbb kormányzó testületé a nagygyűlések közötti hétéves időszakok alatt.
