Erős Vár, 1985 (55. évfolyam, 2-6. szám)
1985-12-01 / 6. szám
5. oldal Hívők szívéből Ádventre Örökkévaló Isten, ígéreteidben változtathatatlan nagy Felség, ki az időket forgatod és a kegyelem világának szent napjait is előhozod egymás után, megadtad hát érnem ismét a napokat, melyek a megváltottakat arra serkentik, hogy midőn ismét közelget, szent készülettel menjenek elibe annak, aki született az idők teljességében: a világ Idvezítőjének. Óh Uram, azokhoz az évezredekhez képest, melyek epedve várták az időnek betelését, mily nagy boldogság jutott nekem, ki tudom, hogy meglett ígéreted és elbocsátottad egyetlen egy Szülöttedet, hogy mindaz, aki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Óh de hát ahhoz az időhöz képest, mely eltelt azóta, hogy a Megváltó született, aki engem a bűnnek hatalmából feloldozott, mutathatok-e fel lelki életemben méltó világosságot, hitet és erkölcsi megújulást, és inkább megnyitom-e szívemet Jézusomnak, mint az ő születése korának nemzedéke, melyhez mint övéihez jött, de az övéi be nem fogadták? Óh szent Isten, világosságnak örök forrása, bűnbánattal érzem, hogy a Nap még most sem támadt fel teljes fényben lelkemben, a hit melegsége nem árad el egész valómon és a kegyesség gyümölcseit még most sem érlelte meg életem fája; szégyennel érzem, hogy az út, melyen készül hozzámjönni Idvezítőm, még most sincs megegyengetve és szívem nincs eléggé megnyitva előtte. Ezért most hadd menjek elébe ama kiáltással: Áldott, aki jött az Úrnak nevében! Ámen. (Révész Bálint: Isten az én szívem kősziklája, Debrecen 1863.) Óévre Irgalmas Úristen, mennyei szent Atyám! Bújdosásom ez esztendejének utolsó napján felemelem szívemet Hozzád, napjaimnak és esztendőimnek fő Urához. Neked köszönöm ezt az esztendőt, amelynek végére eljutottam. Áldott légy, hogy ez esztendőben is életet adó beszédedet én nekem prédikáltattad, szent sakramentumaidat kiszolgáltattad, eklézsiádban megtartottál, édesdeden intettél és hívogattál, szent tiszteletedre és idvességem munkálására időt és alkalmakat engedtél. Áldott légy, hogy testemnek is adtál állapotomhoz illő eledelt és öltözetet és hivatásom betöltésére megkívánható erőt és egészséget, munkáimban áldást és előmenetelt. Másfelől sok bűneimnek meggondolása bánatra és töredelemre hív engem. Megalázván azért magam bűnös voltomban, Jézus nevében kegyelmet kérek Tőled. Töröld el minden álnokságomat és az én bűneimről ne emlékezzél meg soha örökké. Fogadd el azokért a Jézus Krisztus elégtételét. Ámen. (Szikszói György: Keresztyéni tanítások és imádságok. Pozsony, 1802.) Újévre Mennyei Atyám! E nappal új esztendő és ezzel életemet megtartó kegyelmednek újabb időszaka kezdődik. Tetszett az én életem Urának javamra életemet meghoszszabbítani. Van hát még időm napjaim megvizsgálására, melyekkel nem minden-Költők KARÁCSONYRA Minden teremtmény ujjong örömében, Nagy csoda történt éjszaka csendjében, ím a titkok titka: Krisztus született: Isten jön, mint kisgyermek. Megjelent az Úr. Igéje világol. Minden embert hív, szerte, közel s távol. Szegények királya vezesd népedet. Hogy megleljen tégedet. Szegény pásztornép és a gazdag bölcsek Jönnek nagy vígan hozzád: ifjak, vének Mind látni akarják a kedves arcodat, Áldani irgalmadat. Atya és Fiú, vezérlő Szentlélek, Dicső Háromság, magasztaljon ének. Te csodák csodája, örök szeretet Ég és föld dicsérjenek! Claude Rozier, Fordította: Dóka Zoltán SZIL VESZTERRE Megint temetünk. Most temettünk nemrég... és a legrégibb írott magyar emlék mondata járja át szívünk, agyunk: “Bizony por és hamu vagyunk!” Ősi örökség. Ránk testálta Isten. Halotti Beszéd, hogy élni segítsen, mást keresni, nem amit itt hagyunk! Hiszen por és hamu vagyunk. Nézem az urnát... Intsen ez az óra felfigyelni az Örökkévalóra! Meddig a mienk kincsünk, aranyunk, ha csak por és hamu vagyunk? Halotti Beszéd, ősi magyar emlék, bár figyelnénk rád, bár szívünkre vennénk, hogy múlandó itt örömünk, jajunk, hiszen por és hamu vagyunk. De élő Jézus, a Te tiszta fényed ragyogja át a Halotti Beszédet, legyen rá diadalmas felelet! “Bizony por és hamu vagyunk!” De aki hisz, örökre él veled! “Por és hamu vagyunk” Túrmezei Erzsébet kor az Istennek célja és akarata szerint éltem. Most a jelenvaló órát megbecsülvén, földi bújdosásom következő napjaival bölcsen élni szeretnék. Isten! Te előre jól látod, mint fogom én tölteni ezt az esztendőt. Te látod a bűnöket, a kísértéseket és a szenvedéseket is, amelyekkel küszködni fogok. Mindezekben a változásokban légy hozzám irgalmas. Ha vétkezem, ne büntess meg engem haragodban. Ha kísértetem, ne hagyj legyőzettetnem. Ha szenvedek, könyörülj rajtam. Légy segítségem, vigasztalásom és vezérem, légy Istenem életemben és halálomban és légy Atyám az örökkévalóságban is. Ámen. (Kármán József: Istennel való társalkodás. Pozsony, 1734.) szívéből Újévre Köszöntelek, új nap! Új fénnyel virradsz rám az éj után. Újra cserélhetem régi ruhám. Újra vehetek, újra adhatok. Uj kegyelem vár, új szolgálatok. Uj dicséretet mondhatok az Úrnak. Köszöntelek, új év! Ami mögöttem, megköszönhetem. A célt keresheti tekintetem. S indulva ismeretlen utakon, a vezetést Krisztusra bízhatom. Szeretete minden viharban új rév. Új ég és új föld! Köszöntelek. Feléd siethetek. Tefeléd hívnak az új reggelek. Minden új évem tefeléd vezet. Beragyog fényed minden nehezet, és ha csüggedek, új reménnyel eltölt. Tégy újjá engem, Jézusom, hisz Te vagy az út, a cél. Új reggel, új év Tér ólad beszél. Te adsz új szívet és új életet. Hadd szolgáljak új örömmel neked, s hadd szeresselek minden testvéremben! "Köszöntőm az újat” Túrmezei Erzsébet Az imádságokat és verseket Kemény Péter ev. lelkész, az ausztráliai'*Hitből Élünk"szerkesztője válogatta.
