Erős Vár, 1985 (55. évfolyam, 2-6. szám)
1985-08-01 / 4. szám
ERÖS0VÁR 5. oldal sedett kolostorban. Virágozzék Patak az evangélium dicsőségére! — Áldassál jó patrónusom Perényi Péter, vélem együtt Luther tisztelője, akit koholt vádakkal börtönbe vetettek, de hitedben mindhalálig hű maradtál. És áldjon meg az Űr téged Méliusz Juhász Péter, jeles prédikátora a kálvinistáknak, aki engem többször megpirongattál a pápás egyházzal való közös templomhasználat és az oltár, gyertya, ostya miatt Tolnán és itt is, Pápai ekklézsinánkban. A hagyományok megtartásában különbözünk néha, de az egy Ige szolgálata mindenütt áldott legyen! Elhallgat, levegő után kapkod. Az öregasszony ijedten figyeli, közelítene, de Mihály pap visszainti. Egy korty borral erősíti magát és lassan lecsillapodik. Arcát mosoly színesíti, áldó két keze délnek fordul. — Áldjon meg Téged az Úr, szolgálatom leggazdagabb termőföldje Tolna—Baranya, törökdúlta országunkban a lutheri reformációnak egykori első zsenge püspöksége. Köszönöm Istennek, hogy szuperintendensetek lehettem. Áldott légy Uram, hogy gyarló szolgálatomat 120 gyülekezet születésével jutalmaztad. Áldjon meg az Úr drávántúli Laskó, ahol majdnem mártírja lehettem az evangélium hirdetésének! Áldott légy te kemény harcok színtere. A ráncos vén arc már könnyektől harmatos. — Áldjon meg az Űr, drága Tolnám, nyolc éven át szívemhez nőtt népes evangéliumi iskolavárosom. Titeket is áldjon az Űr, jókedvű színjátszó diákjaim, akik harcos drámák megírására serkentettetek. Énekeimet harsogó gyülekezetek, énekeljétek az Úr dicséretét! Emléketek áldott legyen ugartörő szolgatársak, néhány elődöm: Tövisi, Eszéki, Siklósi és sok-sok utódom. És te is áldott légy Szegedi Kiss István, kedves tanítványom, majd később szuperintendens társam. Ugyan tövis lettél utóbb életemben, mert a reformáció másik hitvallásába terelted át ellenemben ottani gyülekezeteinket. De az öreg ember szívében már nincs keserűség, áldottak legyetek reformációnk gyülekezetei! Kiszárad a torka, aprót húz a kupából. — És megáldalak Dombi Péter, tolnai rektor testvérem, hogy végső napjaimat megörvendeztetted hívásoddal, házad oltalmát felajánlva. Neked hagyományoztam pecsétemet, amelyet középen Krisztus feszületé ékesít. Áldott légy szuperintendens testvérem, jó Bornemisza Péter, Ágostai Hitvallásomban gyakorta megerősítőm. Áldott légy soproni lutherána Ekklézsiánk, aki elfogadtál volna öreg koromban papodnak! Ránéz az öregasszonyra. Az kötényébe rejti már arcát és sírva hallgatja ezt a különös testámentom-áldást. Percekig csend van. Aztán az asszony felemeli arcát a kötényből és aggódva odalép a lehunyt szemű prédikátorhoz. Mire megszólal az agg. — Térdelj le, Jula. Most áldom meg Pápát. Kezei keresik a térdelő asszony és gyermek fejét. — Áldjon meg az Űr téged utolsó gyülekezetem, számkivetésemben befogadóm, támadásokban védelmezőm, öregségemben támaszom. Áldassál pápai eklézsiám és imádkozz értem. Tied legyen minden lejegyzett írásom, család nélküli életem minden kis ingósága. Csend. Hosszú szünet után csak enynyit mond: — Most menjetek szépen. Kezét összekulcsolja, hátradől a karosszéken és fejét lehajtja. Lábujjhegyen mennek el, hogy ne zavarják az imádkozásban. Az asszony visszajön egy fertály óra múlva a lugasba, kis tálcán hozza az ebédnek valót, de ugyanúgy viszi vissza a kunyhóba. Később megint próbálkozik, mert Sztáray atya elbóbiskolt. Ráteszi a kis asztalra az ételt, megérinti a száraz, öreg kezet, aztán sebesen hozza vissza az ételt. Kézenfogja a kislányt, aki egyre kérdi, hová mennek? — Fel nagyapád hoz, a legfelső égető boksához — mondja nagy sokára a hegy derekán az öregasszony —, hogy húzza meg a hegyi harangot, összehívjuk az erdei menekülteket. — Miért? — kérdi a kislány és bámulja nagyanyja kőmerev arcát, amiről nem tud leolvasni semmit sem —, miért? Az öregasszony nem néz rá, csak ennyit mond. — Mert Mihály püspök elköltözött. — Elköltözött? — kérdi a kislány álmélkodva —, hiszen ott ül a székben. Hova ment volna? Mire megáll az öregasszony és kibuggyan a könnye. Kötényéhez szorítja a kis csacsogó ártatlanságot, míg megtalálja a szavakat. — Hova ment, édes gyöngyöm? Hazament. Mondhatott-e ennél többet róla? H. Németh István I HÍREI 1 EGYESÜLT ÁLLAMOK • Kilenctagú ev. püspöki delegáció tesz szeptemberben látogatást II. János Pál pápánál, I. Dimitrios ökumenikus pátriárkánál, és Robert Runcie canterbury (anglikán) érseknél, s útjuk során megtekintik az Ev. Világszövetség és az Egyházak Világtanácsa genfi, meg az Ev. ökumenikus Intézet strasbourgi székházát is. A delegációt a “Lutheran Church in America” egyház 33 egyházkerülete közül a Nebraska, Karib-tenger, Vörösfolyó, Nyugat-Pennsylvania, Észak-Karolina, Ohio, Florida, Nyugat-Kanada és Wisconsin egyházkerület püspöke képezi. • 48 iskolaigazgató között elnöki kitüntetésben részesül Carl Eastvold is, a sacramentoi “Gloria Dei” ev. iskola igazgatója. Mindegyiküket kiváló nevelői és tanítói működésükért terjesztette együttesen kitüntetésre a Nevelésügyi Minisztérium és az Elemiiskolai Igazgatók Országos Szövetsége. Fehérházi fogadásukra októberben kerül sor. PERU • Ezer spanyolnyelvű Újszövetséget osztottak ki misszionáriusok a perui dzsungel aranyásói között. A Stuttgarti Bibliatársulat jelentése szerint csak egy volt közöttük, aki azt visszautasította; a többiek mind hálásan fogadták az ajándékba kapott Bibliát. LETTORSZÁG • Meghalt dr. Janis Matulis ev. érsek. 1969-ben került az ev. egyház élére, 26 évi lelkészi szolgálat után. Minthogy a szovjet hatóságok megtagadták a beutazási vízumot, az Ev. Világszövetség képviselői nem vehettek részt temetésén. ANGLIA • “Contact” néven indított hírlapot a Nagybritanniai Evangélikus Tanács. Ennek a lapnak Pátkai Róbert ev. esperes, a Tanács elnöke a szerkesztője. MAGYARORSZÁG • A június 8-án tartott képviselőválasztások során egyházak vezetői nevesebb pártfunkcionáriusokkal együtt a 35 nevet ellenjelölt nélkül tartalmazó ún. országos listán szerepeitek. A választások elé kibocsátott manifesztót, melyben a Szocialista Munkáspárt a marxista-leninis-
