Erős Vár, 1985 (55. évfolyam, 2-6. szám)

1985-02-01 / 1-2. szám

ERŐS® VÁR 3. oldal Fél évszázad betűi — Adalékok az ERŐS VÁR történetéhez — A korán leszálló októberi éjszaka sötét palástja borítja a hazelwoodi domboldalt Pittsburgh magyar negye­dében. Nem sok házban ég a lámpa e késó'i órában 1931 őszén, a depresszió kellős közepén. Az evangélikus papiak­ból is csak a szenespince ablakán szű­rődik ki világosság. Nagy dolog törté­nik ott: az Erős Vár születése! A pitts­­burghi gyülekezet fiatal papja, Leffler Andor, kézinyomdát szerzett és azon készíti a lapot. Vele együtt dolgozik a pincében felesége Erzsébet, fivére Sán­dor, valamint Turcsányi Gyula teo­lógus. Az első évfolyam első száma címlap­ján (melynek fejlécét Petrovics Milán pittsburghi magyar festőművész ter­vezte,) “Az Evangélikus Magyar Nép­hez” szóló felhívás olvasható. így kez­dődik: “A dátum: 1931. október 15. A név: ERŐS VÁR. Az alap: A Lutheri Pajzs (Luther-rózsa). Ez a három rö­vidke mondat sok mindent megma­gyaráz annak, aki evangélikus... Meg­született a Magyar Evangélikus Sajtó! Reménnyel teli forró imádságok köze­pette született meg. Nem nagy a ter­jedelme ennek a lapnak, csupán nyolc oldal az egész. De mi mégis büszkén szorítjuk a szívünkhöz, mert a miénk. A miénk minden gondolatában és be­tűjében. Célja ennek a lapnak csak egy van: szolgálni az Ágostai Hitvallású Evangélikus Anyaszentegyházat!” Idegen földön megjelenő magyar sajtótermék soha nem lehetett kifizető­dő üzleti vállalkozás, egyházi lap kü­lönösen nem. Ezt legjobban az Erős Vár mindenkori szerkesztői tudnák el­mondani, akiknél a lappal járó állandó ráfizetés rendszerint a saját szerény lel­­készi fizetésük rovására ment. Leffler Andornál sem volt ez másképpen. írni, nyomtatni, előfizetőket nyilvántarta­ni, postázni, a papírtól kezdve a posta­­költségig minden anyagi kiadást vala­hogyan fedezni a szerkesztő felelőssége volt. A kezdetnél az előfizetők száma: nulla, az alaptőke: zéró. A kilátásba helyezett évi 12 szám előfizetési díja: egy dollár. így indult meg, a hit merészségével, az akkor még mintegy 18 amerikai és kanadai magyar evangélikus gyüleke­zet és a szórványban élő evangélikusok országos egyházi lapja. A néhány héttel azelőtt létrejött és sűrűn gyűlésező Első Magyar Evangé­likus Konvenció, mely nemsokára a Magyar Luther Szövetség (az Ameri-Az Evangélikus Magyar Néphez. A ditum: 1931. oklóber 15. A név: ERŐS VAR. Az alap: A Lutheri Pain. Ex a három rö-. vidlte mondat »ok mindent megmagyaráz annak, aki evangélikut. Megmagyarázza azt, hogy az Egyeteme» Magyar Evangélikus Anyaszentegv­­ház, mely az elmúlt hét-nyolc esztendő alatt oly rohamos é» die»ő»égf» fejlődésnek indult, egy újabb tanujelét adja annak, hogy él. Megszüle­tett a Magyar Evangélikus Sajtó! Reménnyel teli forró imádságok közepette született meg. Nem nagy a terjedelme ennek a lapnak, csupán nyolc oldal az egész. I>e mi mégis büszkén szo­rítjuk a szivünkhöz, mert a miénk. A miénk minden gondolatában és minden betűjében. LESSßGßXEK NEM CSAK MEGRENDELNI EZT A LAPOT. HANEM AZT TERJESZTENI IS. Elsősorban az evangélikus eszmének a dia­dalra jutása ét csak másodsorban a lap létkér­dése az. mely ezt szükségessé teszi. Többet nem mondunk, csak még azt. hogy az, aki evangéli­kus. az tudja mi a kötelessége. Célja : egy v SZül-i Ágostai Hitvallású Evangélik szentegyházat. Ez a szolgálat az apai szeretet­nek a szolgálata lesz. mely nem mindég dicsé­retes vállveregetésekbcn. hanem igen sokszor ke­mény dorgálásban nyilvánul meg. De igv van ez helyén. így lehet csak épitcni. Bűneinket nem fogjuk elkendőzni, se evangéliumi tiszta hitünk­nek megnyilvánulásait véka alá rejteni. Evangé­liumi Egyházunk drága kincsét, az l'r Jézus Krisztusnak tiszta megváltó igazságát, minden ellenségeinkkel szemben készek leszünk minden­koron megvédeni. Evangéliumi Anvaszentegyhá­­zunknak történelmi elhivatottságát és jogait tudatot nevelni, kötelességünknek tartjuk. Min­den olyan evangélikut. egyházi, vagy egyleti y bárír ben van Anyatzcntegyházunk módon Ezen önszabta kötelességeinkkel szemben csupán egy kérelmünk van az amerikai magyar evangélikussághoz ét ez az. hogy MINDEN MAGVAR EVANGÉLIKUS TARTSA KÖTE­Eilenség nem érhet el a szivetekbe. Hogyha a Krisztussal vagytok szövctsi "Törjetek előre!" Biztosak lehettek minden léptetekbe Hisz- veletek Isten szerető kegyelme. Nem híztok már többé az l'r erejébe? "Törjetek előre!" Rázzon fel titeket a múlt dicsősége Álmatlan álomból cselekvő erőre. "Törjetek előre!" Meddig ültök csendbe, véka alá rejtve? Hiszen tiétek az IGE, az ESZME! "Törjetek előre!" kai Magyar Evangélikus Konferencia előfutára) megalakulásához vezetett, “örömmel veszi tudomásul”, hogy az Erős Vár megindul. Az országos egy­ház belmissziói tanácsa (Board of American Missions of the ULCA) pe­dig “engedélyezi” a lapot, sőt a követ­kező tíz évben csekély anyagi támoga­tást is nyújt. Kiadások és bevételek A 30-as évek elején a lap előállítási költsége 8-oldalas számonként 65 dol­lár körül járt. 1957-ig fokozatosan 150-re ment fel, majd egyre merede­­kebb emelkedés következik: 1975-ben 230, 1982-ben 412, míg 1984 végére megközelíti az 500 dollárt. — Az előfi­zetési díjak alakulása is érdekes. A kez­deti 1 dolláros évi előfizetést 1938-ban 50 centre (!) szállították le. 1941 közepé­től 75 cent, 1942 októberétől ismét 1 dollár. 1946-tól 1952 októberéig, ami­kor az Erős Vár “elbúcsúzott” olvasói­tól, 1.50. 1957 szeptemberétől $2 volt az évi előfizetés, majd 1959 októberé­től mind a napi napig 3 dollár. Szerkesztők és kiadók, tallózás a múltban Az Erős Vár története nem lenne teljes a szerkesztő-kiadó lelkészek fel­sorolása nélkül. Ahány név, annyi egész­ség-őrlő külön szolgálat, és egyben az anyagi áldozatkészségnek az a válfaja, melyet valaki egyszer “negatív munka­bérnek” nevezett el. Nem mintha az ilyesmi kizárta volna a vádaskodáso­kat, amikor nem volt újság, mert elfo­gyott a pénz, és nem tudták kifizetni a nyomdaszámlát. 1934-ben a lap nagy lendülettel és afféle amerikai merészséggel húszolda­las magazinná fejlődött. Akkor már Bethlehemben nyomták, s az ottani lel­készek, dr. Stiegler Ernő és Ormai Já­nos neve szerepelt, mint főszerkesztő, illetve szerkesztő-kiadó. 1937-ben az­után beállt a “szűkesztendő”. 1938 jú­niusában ismét megjelent az Erős Vár, mint írták “pünkösdi csodaként”, de jóval kisebb alakban, igen rossz pa­píron, viszont felére leszállított áron. Ekkor már Leffler Andor (Cleveland) és Rettmann Farkas (Pittsburgh) a szer­kesztők, Brachna Gábor (Cleveland) a kiadó. 1941-ben a lap impresszuma első helyen sorolja Rettmann Farkast, mint kiadót; szerkesztők: Leffler An­dor, Brachna Gábor, Rettmann Far­kas. Valószínűleg Pittsburghban nyom­ják. (A nyomda neve ugyanis évtize­dekig, a kezdettől egészen 1967-ig nincs feltüntetve a lapban.) 1942 őszén ismét változik a sorrend, kiadó: Leffler An­dor, szerkesztők: Brachna Gábor, Rett­mann Farkas. A karácsonyi szám 12 oldalon, piros és zöld színben nyomott fedőlappal jelent meg, s ez részben an­nak volt köszönhető — örvendezik a kiadó —, hogy a bethlehemi Szent Já­nos gyülekezet 182 új előfizetőt szer­zett az Erős Várnak. Az 1943 augusz­tusi számban viszont (3 hónap kiesés után) a kiadó elpanaszolja: “Jancsek János nyomdászunk meghalt, nyomdá­ját angol ember vette át, aki nem vál­lalhatta lapunk nyomását. A háborús viszonyok és a nyomdászhiány miatt sokáig tartott, míg másik nyomdát ta­láltunk, ahol most kétszeres árat fize­tünk”. Egy későbbi számban található az Amerikai Bibliatársulat nyilatkoza­ta, mely szerint elképzelhető, hogy a Biblia is a jegyre adagolt hiánycikkek közé kerül, mert a háborús papírhiány miatt a keresletnek csak 50%-át tudják kielégíteni. Nem tartják viszont jónak azt az ötletet, hogy akik nem olvassák, szolgáltassák be a Bibliájukat. t f

Next

/
Thumbnails
Contents