Erős Vár, 1985 (55. évfolyam, 2-6. szám)
1985-06-01 / 3. szám
6. oldal EROS® VÁR >#»»##»######»»#####»»»»##»######################»######################^ < i i I <I j! j! i: <. «. A harmadik magyar ökumenikus konferencia Az elmúlt esztendőben közös konferenciára gyülekeztek össze azok az Európa nyugati részében élő magyar katolikusok, reformátusok, evangélikusok és szabadegyházak közösségeibe tartozók, akik a Szentléleknek az emberek közt végzett munkájáról szerettek volna többet tanulni. A konferencia résztvevői között néhányan a Kárpát-medence országaiban élő magyar keresztyéneket is képviselték. Amint e sorok olvasói közül többen tudják, az 1950-es évek végétől kezdve a nyugateurópai szétszórtságban élő magyar keresztyén fiatalok és problémáik iránt érdeklődő idősebbek felekezeti szervezeteket alkottak, amelyek évente egy vagy több találkozóra hívták meg hittestvéreiket, hogy ezeken hitük és sajátos helyzetükből folyó hivatásuk kérdéseivel együttesen foglalkozzanak. Több, mint egy évtized után ezek a szervezetek, amelyek mára kezdet-kezdetétől kapcsola-Vegyétek... ém az én emlékezetemre... Űrvacsora vételéhez térdepeltem le néhány éve egyik evangélikus gyülekezetünk templomában Nagypénteken. Próbálom gondolataimat a megfoghatatlan kegyelemről, Krisztus értünk hozott áldozatáról a magam emberi gyarlóságán mérlegelni. Nem megy. Méltatlanságom tudata, emberi gondolkozásom korlátái, mint függönyök homályossá teszik a választ. Visszatérnek kudarcaim. Istent sohase tudtam megérteni emberi értelemmel, s a nagypénteki szenvedés, Jézus irántunk való megváltói szeretete felül van minden emberi értelmen... A lelkész megállás nélkül beszél, a saját gondolatait tolmácsolja. Szavai zavarnak, mintha ő akarná átvenni Urának szerepét... Jó lenne, ha néhány másodperc szünettel adna egy kis alkalmat nekünk is a Vele való beszélgetésre. A liturgia sem egészen lutheri, talán az is bánt. A beállítása amolyan hatáskeltő, érzelmi világunkból kölcsönzött szavak. A hangjában is van valami szószéki, mintha prédikálna, túl hangos... Hozzám érkezik, ajkamra teszi az ostyát, mely érintésre is kemény és rágós, mintha az állásban kissé megdohosodott volna. A lelkész tovább megy s szemeim csak karjának mozdulatait látják. Szavai mintha halkabbak lennének s meszszi távolból hallanék visszhangot. Az em-HIBAIGAZÍTÁS A NŐK “LÁZADÁSA "{51. év}., 1-2. sz., 2. oldal) — az utolsó mondat helyesen: A nagygyűlés több későbbi határozata elítélte “a szexizmus bűnét", mely tagadja, vagy korlátozza a nők részvételét az egyházban és a társadalomban. berek áhítattal nézik mozdulatait, amint mondja: “Vegyétek... egyétek az én emlékezetemre.. .” S abban a pillanatban évszázadok képe jelenik meg előttem. Nemzedékek papjait látom, akiknek az elején maga Krisztus áll. Jézus osztja a kenyeret és bort: Vegyétek... az én emlékezetemre. A megszentelt kegyelmi eszközöket, az ostyát is, a bort is Jézus kezéből kaptam tehát. Ez az Űrvacsora soha nem szűnt meg. Soksok millió ember folytatta ezt az osztást. A kegyelem, mely testéből és véréből származik és jutott belőle azoknak, akik előttünk térdepeltek oltáraiknál, jut belőle gyermekeinknek, szeretteinknek, akik velünk egy időben térdelnek oltáraink előtt és jut majd unokáinknak éppen úgy, mint a mi szüléinknek. És így fog folytatódni nemzedékről-nemzedékre az ő emlékezetére. És így lesz a múlt és jövendő népe a Megváltó teste és vére árán az örök Isten családjává. A kegyelemnek, Isten Szendéikének ilyen szabálytalannak látszó úton kapott közlése nyomán külön is hálás vagyok ezért az úrvacsorái alkalomért. Nem lett érthetőbbé a kegyelem misztériuma, de megvilágosodott előttem az, hogy a népek sokféle nyelvűsége és hitük gyakorlásának sokfélesége ellenére, mi mind egy családban vagyunk a Krisztus által. Együtt vagyok távol élő szeretteimmel, együtt vagyok azokkal a szentekkel, akik előttem, vagy utánam érkeznek majd a megváltottak országába, beleértve jámbor őseimet. És majdnem látom és hallom énekét azoknak, akik hitték és vallották a szentek közösségét jelentő egy örök Egyházat, Isten országát, ahol Krisztus uralkodik minden szívben. b. G. tokát tartottak egymással, 1971-ben a svájci Sión városában megrendezték az első Magyar Ökumenikus Találkozót, amelyen a magyar keresztyén egység kérdéseiről tárgyaltak. Ekkor elhatározták, hogy ezután nem csupán egymás munkáját fogják fokozott figyelemmel kísérni, hanem időközönként újabb találkozásokra is sort kerítenek. Ezt a határozatot végrehajtva, 1976-ban megrendezték a második ökumenikus konferenciát, amelynek Kicsoda Jézus? volt a témája. Erre az alkalomra a Salzburgtól nem messze fekvő Fuschl osztrák faluban gyűltek össze a Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom, a Magyar Protestáns Szabadegyetem és az Evangéliumi Ifjúsági Konferencia tagjai, barátai és sok érdeklődő is. A harmadik találkozót 1984 húsvétjának hetében a délbelgiumi Nassogne nevű községben tartották. A falu szélén a belgiumi Keresztyénszocialista Szakszervezetek Szövetsége által épített, nagybefogadású új üdülő és konferenciai központ igen megfelelő keretet biztosított egy 300 személynél többet összegyűjtő konferencia lebonyolítására. Április 23-án, húsvéthétfőn a Nassogne közepén álló, már 700 körül megépült katolikus templom volt a megnyitó ökumenikus istentisztelet helye, amelynek a liturgiáját (és az eukarisztia megünneplését) római katolikus lelkészek vezették, az igehirdetést Cseri Gyula frankfurti református lelkipásztor tartotta, majd — a befejező részben—evangélikus lelkészek szolgálatával folyt az úrvacsorái előkészítő és az úrvacsoraosztás. A hat nappal később tartott záróistentiszteleten dr. Békés Gellért bencés tanár prédikált, a liturgiát evangélikus lelkészek vezették, ekkor is volt áldozás a katolikusok részére és református lelkipásztorok (és lelkésznők) osztottak úrvacsorát a protestánsoknak. A délelőtti és — részben — délutáni előadások a találkozó főtémáját világították meg: A Lélek erőterében. Békés Gellért Miért éppen a Lélek? címmel a Szentlélek teológiájának az időszerűségéről beszélt. Bállá Bálint szociológus, berlini műegyetemi tanár Társadalmunk jövője és a Szentlélek címmel tartott előadást. Nagy érdeklődéssel hallgatták a megjelentek dr. Nyíri Tamásnak, a budapesti (katolikus) Hittudományi Akadémia tanárának az Intézmény és Lélek összefüggéseiről szóló fejtegetéseit. Dr. Zsindely Endre zürichi egyháztörténész Zwingli életműve és tanítása a Szemlétekről című előadásában a 400 éve született svájci reformátor teológiájának kevesek által ismert részével foglalkozott. Igen érdekes volt dr. Péterfalvy András pszichoanalitikus brüsszeli főiskolai tanár mondanivalója, aki A férfi és nő a Lélek erőterében témáról beszélt. Joób Olivér svédországi evangélikus lelkész előadása Közösségben egymással címet viselte és a Lélek és Egyház kapcsolatát világította meg. Maga a főtéma egy kerekasztal beszélgetés keretében került megtárgyalásra; Horváth Árpád luzerni filozófiaprofesszor vezetése alatt egy református lelkészből, egy orvosból, egy mérnökből, egy háziasszonyból, egy református lelkésznőből és egy katolikus teológiai hallgatónőből álló csoport folytatott egymással beszélgetést arról, hogy mit jelent a Szentlélek erőterében élni, amibe azután a résztvevők közül sokan mások is bekapcsolódtak. (Folytatás a 7. oldalon)
