Erős Vár, 1981 (51. évfolyam, 1-6. szám)
1981-10-01 / 5. szám
4. oldal EROS ©VÁR ■piMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiHiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimiiiHiiiiiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHMMiiiiiiiiiiitinuiMMiiuqB LUTHER, MINT LELKIGONDOZÓ ERGS ©VÁR \MI BIKÁI MAO VA It tVAM,UIMISUK LAIM A "Lutheran Church in America" Magyar Konferenciájának lapja. Szerkesztő és kiadó: Juhász Imre Munkatársak: a magyar evangélikus lelkészek. "ERŐS VÁR (USPS 178560) P. O. Bo* 02148, Cleveland, Ohio 44102 Published by the Hungarian Conference of the Lutheran Church in America. Issued bi-monthly: February, April, June, August, October, and December. No. 5. (216) Vol. 47. OCTOBER 1981 Subscription: S3.00 a year. Second-class postage paid at Cleveland. Ohio. FONTOS! Minden szerkesztőségi anyag, kézirat, gyülekezeti hír, úgyszintén a lappal kapcsolatos minden levelezés, előfizetés és adomány erre a címre küldendő: “ERŐS VÁR P. O. BOX 02148 CLEVELAND, OHIO 44102 Az “ERŐS VAR” előfizetési díja belföldön egy évre 3 dollár. Kanadában és egyéb külföldön évi 4 U. S. dollár, vagy 5 kanadai dollár. Be nem jelentett címváltozás esetén a posta a kézbesíthetetlen újságot megsemmisíti, a kiadóhivatalnak pedig külön portót kell fizetnie. Erre a költségre különösen nem-előfizetők, késedelmező előfizetők, vagy többéves hátralékban lévők esetében nehéz fedezetet találni. Ezért kérjük olvasóinkat, hogy minden esetben pontosan adják meg címüket a “Zip Code" szám feltüntetésével együtt! Az újságot “Zip Code" szám nélkül nem kézbesíti a posta. Círtiközlésnél tüntessék fel az utca megjelölését is. pl. St., Rd., Ave. Ugyanis egyes postai zónákban azonos nevű utcákat csak így lehet megkülönböztetni. Printed by Classic Print mii, Corporation 9527 Madison Ave., Cleveland, Ohio 44102 Luther Márton a lelkigondozásról nem írt tudományos teológiai munkát, azonban személyiségének varázsával, életével és szolgálatával valósította meg az evangélikus lelkigondozó ma is vonzó alakját. Ebbéli szolgálatából közlünk az alábbiakban néhány példát. * Senkinek sem tartozunk semmivel, mint szerettei s szeretet által felebarátainkat szolgálni. * Karácsonyi ünnepek előtt történt, mikor Luther dolgozószobájában ült a könyvei mellett, hogy megjelent az ajtóban Kata asszony s így szólt férjéhez: Ugyan Márton, légy oly szíves és m enj a bölcső mellé s vigyázz a kis Jancsira, mert dolgozni akarok. Szó nélkül teljesíti Luther felesége kérését s viszi magával a Bibliáját. Oda ül a bölcső mellé s amint nézi kicsiny, tehetetlen gyermekét, arra gondol, hogy az Isten Fia is ilyen szegény gyermek volt. Fogja a hárfáját, énekelni kezd és megszületik egyik legszebb karácsonyi énekünk-. Mennyből jővén az angyalok . . . * Luthert, mint a haldoklók lelkipásztorát, ott láttuk ülni kislánya halálos ágya mellett. “Magdolnácska, kislányom — szól a haldoklóhoz —, tudom, hogy örömmel maradnál itt atyádnál, de örömmel mégy Ahhoz az atyához is.” “Igen, édesapám — válaszolt a leányka —, ahogy Isten akarja. ” Ez a válasz mutatja legszebben lelkigondozói sikerét. A gyászt is így viselte, hogy azzal mások épülését szolgálta. * 1533-ben nagy pestis járvány volt Wittenbergben, úgyhogy az egyetem is Jénába költözött. De Luther Wittenbergben maradt, mert azt tartotta, hogy mint lelkipásztornak, ott a helye. A betegeket szorgalmasan látogatta és vigasztalta. Egyik jóbarátja, dr. Sebald és a felesége szintén pestisbe estek s amikor őket egyszer meglátogatta-, apa és anya halva voltak már s a gyermekek siránkoztak a meghalt szülők mellett. Luther vigasztalta a szegény árvákat, imádkozott velük s azután kézen fogta őket s a házába vezette. Felesége hasonlóképp, szeretettel és bizalommal fogadta őket s úgy bánt velük, mint ha a saját gyermekei lettek volna. Sokan Isten-kísértésnek tartották, hogy Luther a gyermekeket a pestis bacilusokkal megfertőzve a házába fogadta. De ő azt felelte-. Hittel szeretetet gyakorolni a Krisztus parancsa szerint nem Isten-kísértés. Aki a Krisztus szava szerint cselekszik, ha meghal is él. * 1540-ben a szász választófejedelem a súlyos betegen fekvő Melanchton ágyához hívatta Luthert. Miután megdöbbenve látta, hogy “az ördög hogy elnyomorította ezt a jobbkezét”, hosszasan és elmerülve imádkozott az ablaknál, azután beteg barátjához fordulva, így szólt-. “Légy jókedvű, Fülöp, nem fogsz meghalni, Isten nem akarja a bűnös ember halálát, hanem hogy megtérjen és éljen. Életre és nem halálra van kedve. Ha Isten a legnagyobb bűnösöket, kik e világra jöttek, mint Adámot és Évát, ismét kegyelmébe hívta és fogadta, sokkal kevésbé akar téged, Fülöp, eltaszítani, sem azt nem akarja, hogy a bűnben romolj el. Ne hagyj ezért helyet a szomorúságnak, s ne légy a magad gyilkosa, hanem bízzál az Úrban, aki tud ölni, de eleveníteni is. ” Melanchton nem akarta tartóztatni Luthert s szerencsés utat kívánt neki. Luther azonban nem ügyelt rá, maga hozott be ételt s mikor a beteg nem akart enni, unszolta: “Enned kell Fülöp, az én kedvemért, vagy kiátkozlak!” Maga Luther úgy nyilatkozott Melanchtonért való imádságáról, hogy “az Úristennek meg kellett szenvednie tőlem, mert odadobtam neki az imádságos zsákot az ajtaja elé, az ima meghallgatásáról szóló összes ígéretekkel együtt, melyeket az írás csak megemlít, úgy, hogy meg kellett engem hallgatni, különben hogyan bízhatnék ígéreteiben?” * A vidám gondolatok ébresztésére Isten a zenét adta. Jóákhim fejedelemnek a lelki vigasztalásról beszélve, így szólt: “A lelki ingasz nélkül a külső kevés, a lelkit kell felébreszteni. Elizeus zsoltárral élénkítette magát, Dávidnak a hárfa volt szerencséje és öröme. Az ének és zene egészségünkre és a gonosz elűzésére szolgál. Ha szomorú vagy, szólj: Föl!
