Erős Vár, 1979 (49. évfolyam, 1-6. szám)
1979-02-01 / 1. szám
ERŐS ©VÁR 3. oldal Mi lenne, ha ... ? Ha a "vallás szabad gyakorlatát” biztosító szovjet törvényeket ránk itt alkalmaznák, az egyházi, gyülekezeti élet a következőképpen alakulna (zárójelben az 1975-ös vallási törvény paragrafusainak a száma): Megszűnnék a vasárnapi iskolai és konfirmációs oktatás (17c). Fel kellene oszlatni a bibliaköröket, imaköröket, ifjúsági, női, és férfi szervezeteket, s vitaesteket nem lehetne tartani (17c). A gyülekezet könyvtárát, játszóterét használaton kívül kell helyezni (17c). A gyülekezet vezetését egy háromtagú bizottság végezné, akiket nyílt szavazással kell választani. E bizottság bármely tagját az államhatalom elmozdíthatja. Más bizottság, presbitérium stb. nem működhetik (13, 14). Szeretetszolgálat nem végezhető, s anyagi segítséget még a gyülekezeten belül sem lehet adni (17a-b). A gyülekezeti épület állami tulajdonba kerül, s csak államilag jóváhagyott szerződéssel használható továbbra is gyülekezeti célokra. S bár az államé, karbantartási költségeket a gyülekezetnek kell fizetni, sőt használati adót is (28, 29b). A gyülekezet nem jogi személy többé, s így gyülekezeti tagokat egyénileg tesznek felelőssé, hogy az épülethasználat és karbantartás megfelel-e az előírásoknak (28-32). Más könyvet, iratot, mint kizárólag az Istentisztelet megtartásához szükséges liturgikus és énekeskönyveket, nem szabad az épületben tartani (17). Mindenről pontos leltárt kell vezetni, mert államtulajdon. Csak engedéllyel semmisíthető meg használhatatlanná vált tárgy (25, 29e). Épületvizsgálat bármikor tartható, kivéve az Istentiszteletek idejét (29f). Az állam bármikor felmondhatja az épülethasználati szerződést, s az épületet állami célokra maradandóan kiigényelheti (38, 36). Lefoglalt épületből csak a kevésbé értékes tárgyak vihetők el, ha más gyülekezet esetleg használni tudja (40). Évi közgyűlést csak állami engedéllyel lehet tartani (12). Gyülekezetközi konferenciák megtartásához is engedély kell, méghozzá egyenesen Moszkvából (20). A lelkész csak súlyos beteget látogathat meg kórházban, s bármilyen vigasztaló szolgálatot csak akkor végezhet, ha a beteget külön szobába lehet helyezni erre az időre (58, 59). A gyülekezet épületén kívüli bármilyen lelkészi szolgálathoz (áhítat háznál, szabadtéri Istentisztelet) minden esetben külön engedély szükséges (58, 59). A lelkész mozgási területe pontosan meg van A névvel közölt cikkek írójnk egyéni véleményét fejezik ki és nem feltétlenül egyeznek a szerkesztőség álláspontjával. határozva. Ezen kívül szolgálatot végezni engedély nélkül, kihágást jelent (19). Minden gyülekezetét hatóságilag be kell jegyeztetni, amihez legalább 20 egyháztag aláírása szükséges. Csak bejegyzett gyülekezetek működhetnek; felettük az állami egyházügyi hivatal illetékes szerve gyakorol szigorú felügyeletet (2, 3, 64). Stb., stb., stb. (A “Lutheran Forum” nyomán — bbp) Köszönjük Káldy Zoltánt abból az alkalomból, hogy 20 éve a Magyarországi Evangélikus Egyház püspöke és évek óta püspök-elnöke. Kétségtelen, hogy Káldy Zoltán nehéz időkben vette át az Egyház kormányzatát, de 20 év alatt nemcsak az otthoni egyház és társadalom, hanem az egész világ egyházi szervezetei felfigyeltek alkotó munkájára. Az ő vezetésének tulajdonítható nagy mértékben, hogy az elmúlt húsz év alatt a szocialista Magyarországon az egyház mind kevesebb zökkenővel végezheti szolgálatát és azt is, hogy az ellentétes világnézetű kormány megbecsüléssel néz mind a püspökre, mind pedig egyházunkra. Tudvalévőén Káldy püspök országgyűlési képviselő is. Külön elismerést érdemel, hogy a szocialista kormány még ma is jelentősen kiegészíti az egyházak lelkészeinek fizetését és milliókat költ templomok, különösen műemlék templomok restaurálására, mint pl. a nemeskéri artikuláris templomra, vagy legutóbb az ágfalvaira. Hogy aztán ennek az állami támogatásnak milyen behódolás, vagy egyházi ellenszolgáltatás az ára — mint olvasóim közül bizonyára némelyek felvetik e kérdést — az sok szemszögből sokféleképpen vitatható. Azt gondolom, itt az ideje, hogy a külföldön élő magyar egyházak elsősorban azt keressék és lássák meg az otthoni egyházi vezetőkben és az egyházban, ami jó, ami összeköt és ami építi kapcsolatainkat. Ne feledje el egyikünk sem, hogy az otthoni egyház más körülmények között él, mint külföldön levő egyházaink. Erősen kétlem, hogy az ottani helyzetben bárki is közülünk hívebben szolgálná egyházát, mint azt Káldy püspök tette. Számtalan külföldi egyházi vezető és küldöttség kereste fel az óhazai egyházat az évek során és elsősorban az érdekelte őket, hogyan szolgálhatja az Egyház Urát a gyülekezet egy ellentétes világnézetű hatalom árnyékában. Krisztus egyháza szolgáló egyház tekintet nélkül arra, hogy milyen összetételű társadalomban van a helye. Szívből köszöntjük dr. Káldy püspököt húsz éves jubileumán és Isten áldását kívánjuk további szolgálatára. Buthy Dénes £ Az ÄEH igazi arca 1 Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének a Református Világszövetség és az Evangélikus Világszövetség genfi központjában lezajlott ünnepélyes fogadtatását nem csekély megdöbbenéssel méltatva, a Református Hírek c. New York-i lap az Állami Egyházügyi Hivatalról a következőket közli tanulságul: “Ennek a hivatalnak az a rendeltetése, hogy a magyarországi egyházi életet csendben felszámolja, antidemokratikus módon állítson vezetőket az egyház élére, az egyház mondanivalóit, misszióját, sajtómegnyilvánulásait, valamint a legkisebb egyházi választásokat is szoros ellenőrzés alatt tartsa és az egyházakat a marxizmus és a szovjet status quo fenntartásának a szócsövévé tegye. Ez a hivatal nem csupán a magyar kommunista egyházpolitika végrehajtó eszköze, hanem más kelet-európai egyházügyi hivatalok mintájára közvetlenül Moszkva alá van rendelve szervezetileg; nem is tartozik a budapesti kormány minisztertanácsának felelősséggel, hanem egyenesen a moszkvai Egyházügyi Hivatal szerve s az amögött álló szovjet szervek utasításait tartozik követni. így Miklós Imre tulajdonképpen nem más, mint Moszkva magyarországi egyházügyi népbiztosa.” Köszönöm! Harangszó hív zengőn és melegen. Benne a Te hívásod hallhatom, s oltáraidnál megtalálhatom fészkem fáradt madárként, Istenem. Testvérek énekével száll feléd, milliók énekével énekem. Irgalmadat velük dicsérhetem. Milliókkal borulhatok eléd. Szegényen, koldusmódra érkezem. Feléd nyújtom kérő, üres kezem. Tied a gazdag ajándékozón. Gazdagokat elküldesz üresen, de éhezőt-szomjazót sohasem. Terített asztallal vársz! Köszönöm!
