Erős Vár, 1978 (48. évfolyam, 1-6. szám)
1978-12-01 / 6. szám
ERŐS VÁR 7. oldal Szeretet—öröm—reménység Lássátok, milyen nagy szeretettel volt hozzánk az Atya, hogy Isten gyermekeinek neveztetünk és azok is vagyunk. A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg őt. Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk őhozzá; mert meg fogjuk őt látni úgy, amint van. És mindenki, akiben megvan ez az ő iránta való reménység, megtisztítja magát, amint 0 is tiszta. Mindenki, aki a bűnt cselekszi, az Isten törvényét is megszegi; a bűn pedig a törvény megszegése. És tudjátok, hogy ő azért jelent meg, hogy a bűnöket elvegye; és őbenne nincsen bűn. (1 János 3:1-5.) Karácsony a szeretet ünnepe. A legnagyobb szeretet ünnepe. Ez a nap minden melegségével, bensőségével, derűjével Istennek az első karácsonykor megmutatott hatalmas szeretetére utal. Azért van karácsony, mert Isten szereti a világot. Ha sokszor elhomályosodik is előttünk ez a tény, ezen a napon emlékeznünk kell rá. Miben mutatkozott meg Isten szeretete a világ iránt? 1. A bűnök elvételében. A bűn ott feszül Isten és az ember között. Míg megvan, szüntelenül nyugtalanít és vádol bennünket. Igaz örvendezés ott van, ahol elvétetett a bűn. Jézus neve Szabadítót jelent és az angyal Megtartónak nevezte őt az első karácsony éjszakáján. Mindkét elnevezés arról beszél, hogy a karácsonyi gyermek azért jelent meg, hogy elvegye a bűnöket. Karácsony volt az első lépése Istennek, a következő a Golgotha keresztje, a befejező lépés pedig Krisztus második visszajövetele lesz. Az első karácsonytól a visszajövetelig folyamatosan történik a bűn elvétele. A bűn elvétele Isten és ember űj viszonyát teremti meg. Az Atya és gyermek meghitt, bensőséges, szeretetteljes viszonyát. Erre a viszonyra mutat nagy örvendezéssel János apostol: “Lássátok!” — Amit látni lehet, az valóság. így valóság Isten gyermekeinek az Atyával való kapcsolatuk a Krisztus által. Látható, tapasztalható. Miben látható? 2. Isten gyermekeinek magatartásában. Nem tökéletesek, de törekszenek rá. Megtisztítják magukat. Az ige és szentségek folytonos befogadásával tisztulnak attól, ami újra elszakíthatná őket az Atyától. Ennek a megtisztulásnak eredményeképpen folytonosan Isten szeretetéből élve valósul általuk az angyali üdvözlet: “Dicsőség a magasságban Istennek, a földön békesség és az emberek között jóakarat.” Isten gyermekei az őket körülvevő világnak is áldott emberei. Ha a világ, melynek ők is részei, sokszor nem is ismeri fel a hátteret, Isten kinyilatkoztatott szeretetét, Isten gyermekei útjára mégis ráhull az isteni dicsőség fénye, “ágaikon mégis vadgalamb búg és békesség terem”. (Reményik: Békesség Istentől.) Növekszik körülöttünk a megértés és jóindulat. Ilyen emberekké lehetünk karácsonyért. 3. Még többekké lehetünk. Karácsony nemcsak a földi életre tartalmaz ígéretet, hanem . . . “Tudjuk, hogy hasonlókká leszünk hozzá . . . meg fogjuk Őt látni.” Isten szeretete az eddigieknél nagyobb ajándékot rejteget a nagy kiteljesedésben. Ha jó Istennel igében, úrvacsorában, imádságban, Szentlélek vezetésében közösségben lenni, ha jó békességet munkálni, magunkat és másokat jóakaratra bírni, ennél biztosan még jobb Krisztushoz hasonlóan mennyei állapotban élni, zavartalan, teljes közösségben az Atyával. A sok ajándék közül, amit Isten a karácsonykor megjelent Fiúban nékünk adott, ez még hátra van, de már most is boldogabbá, örvendezőbbé, derűsebbé teheti nemcsak karácsonyi ünneplésünket, de hétköznapjainkat is. — i — y A jászolhoz Állsz és lihegsz. Elfárasztott az élet. Úsztál az árral. Azt hitted, lehet. Torkodszakadtából kiáltottad is - úgy mint a többi — a „Feszítsd meg“-et. Állsz és lihegsz. De forró testeden borzongás fut át, talán rettenet, mert látod: vége mindennek immár! Ott a kereszten „elvégeztetett“. S akkor egyszerre — leesel a porba. És feljajdul benned magad-vádolón: Ó, én vétkem! Én igen nagy vétkem! Van-e számomra, van-e irgalom? A kereszten lassan szivárog a vér... Piros patakja téged is mosott. S nézd: tiszta vagy már, tiszta, hófehér! — S ha jönnek új, meg új karácsonyok, a jászolhoz te is térdelj majd oda! Hogy meghaljon érted, azért született! Vétkeidet Ő vette magára, mert szeretett téged, nagyon szeretett! Lukátsi Vilma r Ajándék érkezett, fogadd, fény harmatozza arcodat, csillag derítse lelkedet: Valaki eljött, mert szeret! F. L.
