Erős Vár, 1978 (48. évfolyam, 1-6. szám)
1978-08-01 / 4. szám
ERŐS VÁR 3. oldal TORZSÁTÓL — FARKASRÉTIG 1901. február 6-án született a bácskai Torzsa községben, ahol édesapja az evangélikus iskola tanítója volt. Középiskolai tanulmányait a bonyhádi evangélikus gimnáziumban végezte, ahol 1920-ban érettségizett. 1920 és 1924 között teológiát tanult. Először Budapesten, s mivel a trianoni békeszerződés új határai elválasztották szüleitől, magának kellett megélhetéséről gondoskodnia. Közben ösztöndíjjal Németországba mehetett és ott a Halle-Wittenbergi egyetem hallgatója volt. Mivel az infláció elértéktelenítette ösztöndíját, mint bányamunkás kereste meg a tanulmányaihoz szükséges pénzt. Németországból hazajövet már a soproni teológián találjuk, mely 1923-ban nyílt meg, mint a pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Kara. Raffay Sándor bányakerületi püspök szentelte lelkésszé Budapesten, 1924. október 5-én. Első segédlelkészi állomása a pestmegyei Harta volt, majd Mezőberény, Budapest és Soltvadkert következett. 1927 — 28- ban Svédországban járt tanulmányúton: Lundban, majd Uppsalában, ahol közeli kapcsolatba került Söderblom érsekkel. Az akkor elsajátított skandináv nyelvtudásának később jó hasznát vette a nemzetközi egyházi diplomáciában. 1929-30- ban honvédségi lelkész volt, ezt követően a bányakerület másodlelkésze. 1931-ben a ceglédi gyülekezet megválasztotta lelkészének, 1941. november 1-ig szolgált ott. Akkor Budapest-Kelenföld hívta meg, melynek négy évig volt lelkésze. 1945-ben — Raffay Sándor utódaként — ő lett a bányai egyházkerület püspöke és a pesti egyházközség lelkésze. Ordass Lajos válságos időkben került a püspöki székbe. A második véres világháború befejeztével Európa romokban hevert, s legsúlyosabban talán Magyarország szenvedett. Az Egyház jövője emberi szemmel nézve nagyon bizonytalannak látszott. Elhagyatottságukban nyugati egyházi körökből jött a bátorító szó és a testvéri segítség. 1947- ben Ordass püspököt küldték ki, hogy képviselje a magyar egyházat a svédországi Lundban, az Evangélikus Világszövetség alakuló gyűlésén. Ordass Lajos személyében a szenvedő magyar egyházat tisztelte meg a világ 75 millió evangélikusa, amikor őt választották meg a Világszövetség egyik alelnökének. A lundi gyűlést megelőzően több hónapot az Egyesült Államokban tölthetett, ahol meglátogatta a magyar evangélikus gyülekezeteket, tárgyalt amerikai egyházi vezetőkkel, az egyik teológia pedig tiszteletbeli doktori címmel tüntette ki. Itteni körútja során mindenütt beszélt a magyarországi keresztyének szenvedésben megerősödött hitéről és sok barátot szerzett a magyar ügynek. Fellépése és mondanivalója nyomán az amerikai evangélikusok nemcsak emberi nagyságát ismerték fel, de úgy tekintettek reá, mint a hit óriására. Itteni látogatása idején tudta meg, hogy az amerikai evangélikus egyházak a következő két évben 10 millió dollárt szándékoztak gyűjteni az európai egyházak megsegítésére. Biztosították arról, hogy a magyarországi egyházról sem feledkeznek meg. Ennek megemlítése azért fontos, mert nemsokkal utóbb a kommunisták ebből koholták azt a vádat, melynek alapján börtönbe vetették Ordass püspököt. Amerikából való hazatérte után az egyház helyzete Magyarországon nagyon megromlott. Ordass Lajos hősiesen harcolt az egyház jogaiért és szabadságáért. Különösen ellenezte az egyház nagynevű ősi iskoláinak elvételét, illetve megszüntetését. 1948- ban a rendszer mondvacsinált vádak segítségével durván elhallgattatta Ordass püspököt. Azt mondták, hogy “valuta-üzérkedést” követett el azzal, hogy az amerikai evangélikusság jövőbeni segély ígéretét nem jelentette be előre, összegszerűen a Nemzeti Banknál, mint az evangélikus egyház jogos követelését, illetve esedékes bevételi forrását. Ez a “vád” volt az ürügy arra, hogy a bátor egyházi férfiút elítéljék és bebörtönözzék. A kommunista “igazságszolgáltatás” minden testi és lelki szenvedésén átment 20 hónapi fogsága alatt. Önmaga így írt erről: “A fogság ideje nemcsak megalázást és szenvedést jelentett. Jelentette azt is. De egyben a belső elcsendesedés ideje is volt, a hitközösség átélésének az alkalma. Mindig élt bennem az a bizonyos meggyőződés, hogy engem körülvesz a hittestvéreknek az imádsága. Ez nagy erőforrásnak bizonyult és a hitnek az örömével ajándékozott meg. ” (Ebben az időben — 1949-ben — a clevelandi Egyesült Magyar Egyletek tiltakozó népgyűlést tartott “Mindszenty József hercegprímás és Ordass Lajos evangélikus püspök ügyében”, melyen sokezres tömeg, magyarok és amerikaiak vettek részt.) Kiszabadulása után hat évig házi őrizetben tartották Márvány utcai lakásán és mindennemű papi tevékenységtől eltiltották. Időközben az államhatalom kényszerítésére az egyház is megfosztotta hivatalától. U. Ordas» Lajos püspök első Istentisztelete Buda hegyvidéken reiiabilitáeiőja utón 1956-ban, még a forradalom előtt (augusztusban), az állam beismerte, hogy annak idején jogtalanul ítélték el. Rehabilitációja nyomán visszakerült püspöki székébe is, mint az egyház rangidős, vezető püspöke. 1957 nyarán hattagú delegáció élén résztvett az Evangélikus Világszövetség Minneapolisban tartott harmadik világgyűlésén, ahol most már első alelnöknek választották
