Erős Vár, 1977 (47. évfolyam, 1-6. szám)
1977-06-01 / 3. szám
ERŐS VÁR 5. oldal ISMÉT EGYÜTT — EZÚTTAL SVÉDORSZÁGBAN Az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia 1977 nagyhetében a svédországi Tangagarde-i gyülekezeti otthonban rendezte meg 18. évi találkozóját, amelyen ismét szép számban vettek részt Nyugat- Európa különféle országaiban élő fiatalok. A konferencia főtémája egy bibliai Ige volt: " ... és más emberré leszel/” (1. Sám. 10-6). Az együttlét április 3-án virágvasárnapi istentisztelettel kezdődött, amelyet egy — a konferenciai hely közelében lévő — svéd evangélikus templomban tartott Terray László oslói evangélikus lelkész. Délután Gémes István stuttgarti evangélikus lelkész Isten pedagógiájáról szólt “Változzatok megl — de hogyan?” című előadásában, majd dr. Vajta Vilmos strassburgi kutatóprofesszor kerekasztal- megbeszélést vezetett. A hét következő napjait (szerda és nagypéntek kivételével) közös elcsendesedés és elmélkedés vezette be, amelyeket Cseri Gyula mainzi református lelkész irányított. Az esti áhítatok pedig — néhány kivétellel — általában olyan emberekről szóltak, akiket Isten Igéje új emberré tett (pl. Skrefsrud Lőrinc norvég misszionáriusról, Lewis C. S. angol íróról, Söderblom Náthán svéd evangélikus érsekről stb.). Ezeket Terray László, Pátkai Róbert (London), Gémes István, Szigethy Sándor (Lidköping, Svédország) és Pósfay György (Genf) evangélikus lelkészek, Kovács Árpád (Stuttgart) misszionárius, valamint a svédországi fiatalok (Kellner Ilona stockholmi evangélikus lelkész vezetésével) tartották. A témát továbbvivő előadások keretében Gémes István bibliatanulmánya mellett Pósfay György az emberek megváltoztatása érdekében végrehajtott kísérletekről szólt, felolvasták dr. Lőrincz Gábor (betegsége miatt távol maradt), mainzi orvos előadását, aki a megváltoztatás és az agymosás kérdéséről értekezett, dr. Vánky Anikó orvosnő (Stockholm) pedig “A megváltoztatás a gyermekpszihiátriában” témáról beszélt. Igen érdekesek voltak Szigethy Sándor és Koltai Rezső svédországi lelkészek egy délelőttöt betöltő és hosszú megbeszélésben folytatódó előadásai. Egyikük a “Tanítható-e a hit?”, másikuk a “Vallásos nevelés a családban” problémáiról beszélt. A fiatalabbak kerékasztal-megbeszélés keretében szóltak a témához, amely a “Neveletlenek nevelése” címet viselte. Ugyancsak sok hozzászólást váltott ki egy beszélgetés: “Magyar vagyok, magyarnak születtem, de külföldön élek”. A főtéma záróelőadását (“Az új ember”) nagyszombaton Cseri Gyula tartotta. Mint az elmúlt 17 konferencián, úgy az idein is voltak a témával nem szoros kapcsolatban álló, ismeretterjesztő előadások a találkozón. Szabó Mátyás, az uppsalai egyetem magántanára a magyar és skandináv néprajz párhuzamosságáról és sajátosságairól beszélt, Somogyi László lundi egyetemi előadó afrikai vendégprofesszori megbízatásának a tanulságairól számolt be egy Ethiópiáról tartott vetítettképes előadás keretében. A stockholmi magyar önképzőkör tagjai és meghívottjai Arany János költészetét mutatták be, egyik este pedig Bach János Sebestyén “Máté Passio”-jának az ismertetésére került sor, majd abból részleteket hallhattak a jelenlevők, miközben Dürer Albertnek a Jézus szenvedéstörténetét bemutató fametszeteit láthatták az előadóterem vetítővásznán. Egyik estén a svédországiak fogadott hazájuk történelmét, irodalmát, társadalmi életét ismertették, Koltai Rezső, a svédországi magyar protestánsok lelkipásztora pedig az ottani magyar lelkigondozás kialakulásáról és a Tangagarde-i gyülekezeti otthonról szólt. Egyik nap a jelenlevők megtekintették Svédország második legnagyobb városának, Göteborg-nak a nevezetességeit, valamint az ország egyetlen középkori eredetű fatemplomát. Nagypénteken a tangagardei templomban úrvacsorával egybekötött magyar istentisztelet volt, amelyen Pósfay György és Cseri Gyula szolgáltak, majd diákparlament keretében megbeszélték a konferencia tanulságait és javaslatokat tettek a következő esztendő nagyheti konferenciájának a helyére és témájára vonatkozóan. Az utolsó nap programjához sok éneklés tartozott, majd közös játék erősítette az egész konferenciát annyira jellemző családias érzést. Húsvét ünnepén a feltámadás örömét hirdető énekek, bibliai Ige és igemagyarázat, valamint hálaima hangjai voltak a szélrózsa különböző irányaiban fekvő otthonaikba visszatérők kísérői. Szinte mindannyian azzal búcsúztak: a viszontlátásra 1978-ban Németországbanl Az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia 1977-es találkozóját az emelte ki az előbbi konferenciák sorából és tette különlegessé, hogy az egy magyar gyülekezet saját otthonában bonyolódhatott le és pedig személyzet közreműködése nélkül. Annál hálásabbak voltak a résztvevők a svédországi Magyar Protestáns Gyülekezet lelkészeinek és Koltai Rezsőnének, valamint a gyülekezet sok tagjának, akik a résztvevők bőséges magyar ellátásáról gondoskodtak. Ugyancsak megemlíthetjük azt, hogy a konferencia megszervezésének sok munkáját Kelemen Erzsébet (Stuttgart) magyar evangélikus diakonisszatestvér végezte. A konferencia egyébként jellegzetesen svéd környezetben folytathatta munkáját: egy jéggel borított tó partján, fenyő- és nyírfák között álló múltszázadbeli udvarház helyiségeiben. Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a tájat hó borította és két hóember üdvözölte a ház előtt az első napok után érkezőket . . . Ez így is volt rendjén, hiszen messzi északon voltunk! ________________ —y—y SVÉDORSZÁG * Állítólag 1979 elején rendezik az állam és az (ev.) egyház viszonyát, a teljes különválást kívánván biztosítani. * VI. Pál pápa arra utasította a svéd r.k. püspököket, hogy az ev. püspökökkel minél szorosabb kollégiális és baráti kapcsolatot teremtsenek. FINNORSZÁG * Az ev. püspöki konferencia amellett foglalt állást, hogy megkeresztelt gyermekek is vehessenek Úrvacsorát szüleik vagy gyámjuk társaságában. Ebben a kérdésben véglegesen a finn (ev.) zsinat dönt majd, s ha kedvezően, akkor a vonatkozó egyházi törvénycikk kerül megváltoztatásra. KANADA * Az egy országos ev. egyházat előkészítő bizottság elfogadta tervül azt, hogy a létrejövő egyháztestben nők lelkészi szolgálata is megengedett lesz.
