Erős Vár, 1975 (45. évfolyam, 1-8. szám)

1975-01-01 / 1. szám

6. oldal ÚJÉVI IMÁDSÁG ERŐS VÁR Ma így eseng a gyermek és a felnőtt: “Uram! Adj nékünk boldog új esztendőt! Szebb, jobb időket, mint a múltak voltak, Amelyek annyi álmot elraboltak! A tervek, célok ne dőljenek össze, Szemünket ne a bánatkönny fürössze, És tépett szívünk, e megkopott óra A sok rossz után intsen már a jóra. A csüggedésnek múljék el az árnya, Csonka hitünknek nőj jön ki a szárnya. És szűnjenek a gyilkos tüzek, harcok, Szent égi fényben égjenek az arcok! Legyen békesség az öreg föld hátán, Győzzön a hit és tűnjék el a Sátán! Szemünkről űzz el minden hiú álmot, Ne kergessük a csalfa délibábot, Ne tévesszen meg láplidércek fénye, De tudjunk hittel nézni fel az égre. És bízva bízni, dacosan akarni, Jóságot vetni, sebeket takarni, Nem félni attól, hogy mit hoz a holnap, Feltépni, ha kell, ami összeforradt, Nem nézni vissza, menni csak előre, Ha kell, a völgybe, ha kell, a tetőre, Ha kél a nap, vagy tél borul a nyárra, De mindig a Te ösvényeden járva, Hogy tudjunk egyszer diadalt aratni, Tisztább, erősebb magyarnak maradni, S áldani Téged, az örök Teremtöt: Uram, Adj nékünk boldog új esztendőt!” (A néhány éve elhunyt hartai lelkész­költő, Palotay Gyula fenti versét először az 1973. januári számunkban hoztuk, a hazai Evangélikus Naptár nyomán. Nem­régen a szerző Kaliforniában élő fia fel­hívta figyelmünket arra, hogy a költe­mény lényeges szakaszait a nji forrásunk kihagyta, még pedig nem helyszűke miatt, mert hiszen a vers a naptár egy egész ol­dalának a közepén állt egymagában. Vagy talán más okok is voltak? Az odahaza elhallgatott szakaszokat vastag betűkkel szedte a nyomdánk. — A szerkesztő.) Száz éve született Schweitzer Albert 1875. január 14.—1965. szeptember 3. E két dátum között feszül hosszú, gazdag életútja. Életrajzi adatok helyett elolvasásra ajánljuk ,.Selbstzeugnisse” című könyvét, amelyben maga rajzolja meg útját az elzászi evangélikus parókiától — Lambareneig. Ki volt o igazában? Személyével, életével és tanításával parázs vitát váltott ki. Rövid összefoglalásunkban ezt is szeretnénk érzékeltetni. Korának kiemelkedő művésze volt. Az orgonamuzsikával, különösen Bach zenéjével, korán eljegyezte magát. Korának kiemelkedő Bach-in­­terpretátora lett, muzsikája mégis vitát keltett, különösen lassúbb tem­pója miatt. De nemcsak játszotta, értette is Bachhot. Több nyelven meg­jelent Bach-monográfiája mutatja ezt. Sőt, az orgonát is jól ismerte: az orgonaépítésről írt előadásai és könyve bizonyítja. „Afrikában öreg négereket, Európában öreg orgonákat mentett meg.” Különös orvos is volt. Filozófiai és teológiai doktorátussal, 30. évét el­hagyva ül be az orvosi egyetem padjaiba, mert egy missziói társaság füzetében azt olvasta, hogy Afrikában orvosra van szükség: Így jutott el Lambarenebe, ahol „tyúkólban” kezdte orvosi praxisát. Ezért is sok támadás érte: műtője primitív — mondták sokan. Azután mégis példa­kép és fogalom lett a kórháza, ahol megszámlálhatatlan gyógyult neki köszönhette az életét. Jelentős teológus és gondolkodó volt. Filozófiai és vallástörténeti munkáira nem térhetünk ki. Teológiai életműve („Von Reimarus zu Wrede”, 1906-tól 1950-ig 6 kiadást ért meg!) a Jézus élete kutatással foglalkozik. A legszenvedélyesebb vitát ez váltotta ki. Egyesek szerint nem is evangélikus, hanem unitárius. A történeti Jézus alakját akarta a dogmáktól megtisztítani, s valljuk meg: meghökkentő eredménnyel. A szolgáló Jézus a kozmosz megváltozását akarta halálával. Ezután lett az­zá, akit Isten az ítélet hatalmával megbízott. De: „Jézus ma is szól: kö­vess. Aki követi, az tapasztalja meg, kicsoda ő.” Egy mondat egyik lam­­barenei leveléből: „Afrikai utam Jézus iránti engedelmesség.” Az élet és az emberiség elkötelezettje volt. „Az élet tisztelete” — így foglalja össze gondolatait. Ezért tett meg mindent — rehabilitálni akarva az európait — az afrikai emberért. Ezért tett meg mindent az egész emberiség békéjéért. Erőfeszítéseinek jutalma 1953-ban a béke No­­bel-díj. ..Az őserdei öreg” hangja erőre kap, amikor a nukleáris verseny zsákutcájáról szól és az egyetlen lehetséges út, a leszerelés mellett foglal állást. „Minthogy az igazság és szellem erejében hiszek, bízom az embe­riség jövőjében.” A „kicsoda volt” helyett, kérdezzük meg, mit tanulhatunk tőle és hallgassuk őt: „A keresztyén teológusok vonakodnak azon az ajtón be­lépni, amit kinyitottam. Megkíséreltem a keresztyénséget minden élet szentségével kapcsolatba hozni. Ez alapvető része a keresztyénségnek, s nem lehet azt életformára korlátozni. Így hiányzik a lényeges, a min­­dent-átfogás, ami Jézus sajátja volt. Remélem, hogy a keresztyén teo­lógusok egyszer belépnek az ajtón.” Keveházi László ZAIRE • Az egykori Belga-Kongóból alakult független köztársaságban kormányrende­lettel mindennemű vallástanítást megtil­tottak, az ifjúságnevelés ügyét közvetle­nül az államelnök hatáskörébe helyezték, s köznevelési tantárgyakul tásadalmi és honpolgári ismereteket jelöltek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents