Erős Vár, 1975 (45. évfolyam, 1-8. szám)
1975-08-01 / 6. szám
6. oldal ERŐS VÁR Jézus testvérét, a jeruzsálemi őskeresztyének egyik vezéralakját, megölték és a keresztyéneket kiűzték Jeruzsálemből. Ezek aztán elvitték az evangélium jóhírét mindenfelé, az akkori világ minden városába, becsatlakozva a helyi zsinagógákba, míg onnét is előbb-utóbb el kellett távozniok a Jeruzsálemből érkező nyomás hatására. A keresztyének, akár a zsidóságból származtak, akár a nem-zsidó népekből, úgy tekintettek magukra, mint akikben az Ószövetség ígéretei valósultak meg. Tehát "Isten népe” voltak. Innét van, hogy a kér. egyházra alkalmazott kifejezés, az "ekklezia” szó egyes és többes-számú formájában egyformán használatos volt. Az "ekklezia”, a "Kahal” mindenütt je-1902. február 14-én született Budapesten, majd 1914-ben Szegedre került mint diák, 1917-ben újra Budapesten folytatta tanulmányait. 1925-ben Bukovinába került, ahol elvégezte az evangélikus egyház missziós iskoláját és 1928-ban Argentinéba érkezett a magyar protestánsok lelkigondozására. 1929-ben kezdett Buenos Airesben bibliaórákat tartani a magyar evangélikusoknak és reformátusoknak. 1931. március 1-én a magyar protestánsok, főkép az említett bibliaórák résztvevői a Boca városrészben levő metodista templomban megalakították az első argentínai magyar protestáns közösséget “Magyar Evangélikus és Református Egyház” néven. Négy évvel később ketté vált a közösség és 1935 januárjában alakult meg az evangélikus gyülekezet, mely Tomonkó Lászlót hívta meg lelkészének. Még ugyanebben az évben, miután befejezte teológiai tanulmányait és levizsgázott, az evangélikus “Missouri Zsinat” elnöksége lelkésszé avatta és megbízta a magyarok és vendek lelkigondozásával egész Argentina területére. Az egyenlőség nem keresztény eszménykép; Jézus és Pál apostol is kifejezetten elvetette. Ha egy gyülekezet az egyenlőség ideálját meg akarja valósítani, állandó harc támad a tagok között. F. Schlatter Fát vágni, agyagot formázni, vasat kalapálni lehet szeretet nélkül; de emberekkel nem lehet szeretet nélkül bánni. L. Tolsztoj len van, ahol az Istenben hívő nép van jelen. Az egyes gyülekezet élő része az egyetemes egyház élő testének, Krisztusnak. Itt van az a pont, melynek nagy jelentőségét ma újra fel kell fedeznünk. Az egyes gyülekezetek ugyanis az elmúlt évszázadok során elszakadtak egymástól: minden gyülekezet csak magát nézi, csak magát tartja fenn, csak magára gondol és megszakadt a kapcsolat az egyetemes egyházzal egyes kér. hitfelekezeteken belül, nem is szólva azoknak határain túl. így megszűnt az az eleven kapcsolat, élet, mely anynyira jellemző volt az őskeresztyén egyházra. A másik ok, hogy olyan keveset tudunk az egyes keresztyén gyüle-Felkereste a magyar kivándorlókat Chaco, Formosa, Entre Rios és Santa Fe tartományokban. Missziós útjai tapasztalatairól rendszeresen beszámolt a magyar nagykövetségnek, mely Tomonkó Lászlón keresztül tartotta fenn kapcsolatait az ország belsejébe vándorolt honfitársainkkal. A magyarokkal való kapcsolat tartására kiadta a MAGVETŐ hitbuzgalmi havi lapot sokszorosított formában. Szórványútjai során ellátogatott évente háromszor Paraguayba és ITruguayba. E'z utóbbi országban 1939-ben megalapította a közös Magyar Protestáns Gyülekezetei. Háry Dániel református misszionárus 1938-ban érkezett Argentinéba, eddig az időpontig kizárólag Tomonkó László végezte az argentínai magyar evangélikusok és reformátusok lelkigondozását. Ettől kezdve jobban felkarolta az Argentínába kivándorolt vendeket és szlovákokat. Avellanedán megalakította a “Szent Kereszt” nevű vend gyülekezetét, míg Chacoban egy szlovák gyülekezetét. Mindkét közösség még ma is működik, az előbbi. megvásárolta Buenos Airesben a Vieytes utca 1721 alatti metodista templomot, míg a chacoi szlovák gyülekezetnek ma egy északamerikai misszionárius a lelkésze. 1946-ban Nt. Tomonkó László megbetegedett, és képtelen volt továbbra a lelkészi munkakört betölteni. Ituzaingoban levő kertes házában élt csendesen 1975. szeptember 19-én bekövetkezett haláláig. Temetésén magyar nyelven Nt. Hefty László szolgált. kezetek keletkezésével, szervezkedésével kapcsolatban, abban keresendő, hogy nem vagyunk már egészen tudatában annak, hogy az őskeresztyén időben minden egyes keresztyén apostolává lett Krisztusnak. Akár a zsinagóga közösségén belül, akár később kitaszítva annak kötelékéből, magánházakban gyülekezve mint Isten népe, ott volt jelen a kér. egyház, vagyis ott keletkezett, ahol csak egyetlen hívő keresztyén is megjelent. Ha arra a kérdésre keresünk tehát választ, hogy hogyan keletkeztek az első kér. egyházak, akkor nem tévesztjük el a helyes választ, ha azt mondjuk, hogy úgy akkor, mint ma is: ott és úgy jön létre egy kér. gyülekezet, hogy ott megjelenik egy, aztán kettő, három és így tovább kér. hívő, akinek szívében és életében jelen van Krisztus. Mert voltaképpen Krisztus maga hozza létre a Szentlélek által egyházát, egyházközségeit, gyülekezeteit. Ha ma újra nagy figyelmet szentelünk az egyházon belül a ún. laikusságnak, akkor ez csak annak furcsa, aki nem ismeri a kér. egyház történetét: nem hivatalos, egyházi személyek, lelkészek és püspökök, vagy hivatalos egyházi szervezetek plántálják, építik Krisztus egyházát, hanem a Krisztusban hívő lelkek, akár papok, akár laikusok. A hangsúlyt bátran a laikusságra szabad és kell helyeznünk, mert azokon keresztül terjedt el az evangélium drága üzenete szerte ezen a világon. Talán azért torpant meg a missziói munka, mert túlságosan a hivatalos egyházi szervezetekre támaszkodott Krisztus egyháza. Az őskeresztyén gyülekezetek tagjai testvéri közösségben éltek. Ma is testvéri közösségben élünk: ha szeretjük egymást és érdeklődünk egymás iránt, vágyódunk egymás után, szívesen vagyunk együtt Isten igéje körül. Nem csak saját lelki épülésünkre, hanem küldetésünkre is emlékezve, hogy továbbadjuk a Krisztusról szóló örömhír életet adó és életet fenntartó üzenetét. Az örömhír az, hogy Krisztus él és jelen van bennünk és körülöttünk és hogy egyedül őáltala van élet, lelki közösség és egyedül általa van reménységünk arra, hogy emberséges élet fog kialakulni a földkerekségen. Tessényi Kornél Meghalt Nt. Tomonkó László
