Erős Vár, 1975 (45. évfolyam, 1-8. szám)
1975-01-01 / 1. szám
ERŐS VAR 3. oldal A BUDAPESTI TEOLÓGIAI AKADÉMIA FELAVATÁSA Legutóbb már röviden jelentettük, hogy magyarországi egyházunk és a világ magyar evangélikusainak nagy örömére elkészült Budapesten a Teológiai Akadémia és a Teológus Otthon új épülete. Az építkezés 20 hónapig tartott és mintegy 10 millió forintba került. A több mint négy évszázados múltra visszatekintő magyarországi evangélikus lelkészképzés viharos történelmünk során sokszor küzdött nehézségekkel. A trianoni országcsonkítás után a Pozsonyból Budapestre menekült Teológiai Akadémián, majd pedig több mint negyedszázadon át Sopronban készültek fel teológusaink a lelkészi szolgálatra. Ez utóbbi intézet a pécsi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem szerves része volt, mint annak (soproni) Evangélikus Hittudományi Kara és nemcsak pompás márványdíszes épülete, elsőrendű berendezése, hanem méginkább magasszínvonalú tanári kara révén a jelenkori lelkészképzés aranykorát testesítette meg a ma élő lelkésznemzedék számára. 1950-ben az állami intézkedések arra kényszerítették egyházunkat, hogy a lelkészképzést Budapestre "központosítsa”. Az ezt követő 25 év a hányattatás időszaka volt. Egyik kiöregedett épületből a másikba vándoroltatták a teológus ifjúságot, ahol sokszor primitív és meg nem felelő körülmények között, de továbbra is nemzetközi elismerést kiérdemlő színvonallal folyt lelkészeink képzése. Ezért volt örömünnep szeptember 25-e, amikor a XIV. kér. Lőcsei-út 32. sz. alatt, a zuglói templomunk melletti telken felavatták és ünnepélyesen átadták rendeltetésének azt az új épületet, mely immár saját, végleges és kényelmes otthont biztosított a magyar evangélikus lelkészképzésnek. Az amerikai teológiák épületcsodáihoz szokott szemünk talán szerénynek találja ezt az épületet, de gondoljunk arra, hogy egy szegény országban, egy Istennel és az egyházzal szembenálló rendszer kegyéből még megtűrt szegény evangélikus egyházunk 25 éves álma valósult meg most Zuglóban! D. Káldy Zoltán püspök-elnök, aki kezdeményezője és lelkes irányítója volt az építkezési terveknek, végezte a felavatás szolgálatát. Az építész átnyújtja a főbejárat kulcsát, a püspök továbbadja azt a Teológiai Akadémia dékánjának, miközben e szavak hangzanak el: Krisztus Urunk ezt mondja: "Én vagyok az ajtó ...” Az Ő nevében nyitom meg teológiai akadémiánk új épületének ajtaját. A szomszédos templom és gyülekezeti terem zsúfolásig megtelt az ünneplő gyülekezettel, az ország minden részéből és külföldről jött hittestvérekkel. Káldy püspök Jeremiás 4:3 alapján tartott igehirdetéséből néhány mondat: "Magyarországi Evangélikus Egyházunk történetének egyik legszebb óráját éljük, amikor felavatjuk új Teológiai Akadémiánkat és Teológus Otthonunkat . . . Tellett az egyház hitéből, reménységéből és szeretetéből, hogy külön épületet emeljen a lelkészképzés céljaira. Szerte az országban élő evangélikus gyülekezetek velünk együtt szívből jövő örvendezéssel mondják: "Áldjad én lelkem az Urat és egész bensőm az Ő szent nevét. Áldjad én lelkem az Urat és el ne feledkezzél semmi jótéteményéről” (Zsolt 103:1-2). Igen, elsősorban Istent dicsérjük és őt magasztaljuk azért a jótéteményéért, hogy azt a kegyelmet, amellyel atyáinkat hordozta és vezette, rajtunk megújította, adott Bennevaló élő hitet, készséget és bátorságot az építkezés munkájának véghezviteléhez. Nélküle sem kezdeményezni, sem véghezvinni nem tudtuk volna azt, ami most olyan szívet vidítóan áll előttünk . . . Köszönjük gyülekezeteinknek, hogy olyan áldozatosan adakoztak az építésre . . . Köszönjük a Lutheránus Világszövetségnek, azon belül a tagegyházaknak nagyon je-Befejezéshez közeledik az építés. A Teológiai Akadémia tanári kara az ünnepi tanévnyitón
