Erős Vár, 1974 (44. évfolyam, 1-8. szám)
1974-12-01 / 8. szám
6. oldal ERŐS VÁR M A EGY KIS TÖRTÉNELEM A KARÁCSONYI ÜNNEPRŐL "És történt azokban a napokban, hogy Augusztus császár rendeletet adott ki.. Mindannyian ismerjük ennek a mondatnak a folytatását, Jézus születésének a történetét. Arról van szó ami történt, de arra vonatkozólag, hogy mikor történt, ennél többet nem tudunk, csak ennyit: Augusztus császár uralkodása alatt. Többet nem. Napot sem. Hónapot sem. Karácsonykor tehát mi Jézus születését és n e m Jézus születésnapját ünnepeljük. A napot nem tudjuk, a hónapot sem, sőt még az év is bizonytalan. Annyi azonban bizonyos, hogy a naptári számításba hibák csúsztak bele. Voltak kijavítható és nem kijavítható hibák. Lehet tehát, mint sok tudós állítja, hogy Jézus tulajdonképen Kr. e. 4-ben született! Az Újszövetség s az abban elénk táruló apostolok korabeli egyház nem beszélnek Jézus születésének megünnepléséről. Az apostoli kor utáni keresztyénség először "Epifániát” (ma: Vízkereszt) ünnepelte, azaz "Krisztus megjelenésének, vagy kinyilatkoztatásának” az ünnepét. Ennek is megvan a maga története, mert együtt vagy külön-külön különböző földrajzi helyeken ehhez az ünnephez még más motívumok is fűződtek: a Napkeleti “Bölcsek” gyermekimádása, Jézus keresztelése, a kánai mennyegző csodája — mind magán a születésen kívül. Az örmény egyház a mai napig január 6-án ünnepli Jézus születését. Az ortodox egyházaknál január 6 Jézus keresztelésének az ünnepe a mai napig. Megáldják a vizet, benne a keresztet s az otthonokat a szentelt vízzel. A magyar "vízkereszt” szó minden valószínűség szerint azt bizonyítja, amit Szent István kettős koronája: a magyar kereszténységnek nem csak nyugati, hanem keleti gyökerei is vannak. Nem csak Róma, hanem Bizánc is szerepet játszott a magyar kegyesség kialakulásában! Ma sok helyen, a protestantizmuson s különösen is a luteránusságon belül is, Vízkereszt a világmisszió ünnepe lett. A nyugati keresztyénségben ezt az ősi ünnepet kiszorította Jézus születésének karácsonykor való ünneplése. De miért éppen december 25-én? Erre különböző magyarázatok vannak, de egyik sem egészen biztos. A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy kapcsolatban van a téli napéj-egyenlőséggel, mely a 4. században nem december 21-re, hanem 25-re esett. Aurelianus császár (270—275) tette ezt a napot a "legyőzhetetlen nap” (Dies invicti solis) ünnepévé. A legrövidebb téli nap után újból "életre kel” a nap és napról napra jobban legyőzi a sötétséget! Amikor a római püspök Jézus születésének megünneplését erre a napra tette, ezzel akarta kifejezni azt, hogy Krisztus az igazi "világosság-nap” s azt is szimbolizálta, hogy Krisztus győzedelmeskedett a Római Birodalom felett is. E rendelkezés ellen elég sok ellenállás mutatkozott keletről (Origenes, Alexandriai Kelemen stb.) de elég sok dokumentumunk EGYHÁZTÖRTÉNETI NAPTÁR DECEMBER Háromszáz éve, 1674. decemberében jelent meg Béesben Oxenstierna Benedeknek, XI. Károly svéd király bécsi nagykövetének Emlékirata (Memorial) “a magyarországi és sziléziai szorongatott evangélikusok” ügyében. A Gyászévtizedben Európa sok protestáns országa igyekezett közbenjárni a halálra, gályarabságra vagy várfogságra ítélt magyar protestáns prédikátorok és tanítók szabadulása érdekében. 6. Húsz évvel ezelőtt, 1954. december 6-án halt meg Nyíregyházán Vietórisz József evangélikus gimnáziumi igazgató, költő és műfordító, a Tranoscius magyar fordítója. Tőle való többek között Vergilius Aeneis-ének és Georgicon-jának első teljes magyar fordítása is (sz. 1868). 7. Ezerhatszáz évvel ezelőtt, 374. december 7-én szentelték ünnepélyesen Milánó püspökévé Ambrosius-t (333—397), az ókori egyház egyik legnagyobb tanítóját és lelkipásztorát. 8. Háromszázhuszonöt éve, 1649. december 8-án halt meg Martin Rinckart német archidiakónus és énekszerző (sz. van, ami azt mutatja, hogy hamarosan a 4. század közepétől kezdve nem csak nyugaton, hanem keleten is elterjedt. Általánosan kötelező ünneppé csak II. Jusztinus császár alatt (565—578) lett. S azóta egész nyugaton ez lett a legnépszerűbb keresztyén ünneppé a legtöbb nép- és egyéb szokással egybekötve. De a nyugati keresztyénség egy részénél is a vízkereszti hagyományok nagyon erősen megmaradtak, keleten pedig megmaradt a Feltámadás ünnepe a legfontosabbnak. December 25-én tehát valószínűleg nem született Jézus, de ez a nap választatott ki annak a megünneplésére, hogy megszületett Jézus. Nem dátumot ünnepiünk tehát, hanem világ- és üdvösségtörténeti eseményt. És hálát adunk Istennek azért, hogy még mindig ünnepelhetjük! Leskó Béla 1586), a “Jer, dicsérjük Istent” kezdetű, egyik legismertebb énekünknek a szerzője. 10. Négyszázötven éve, 1524. december 10-én halt máglyahalált a németalföldi reformáció egyik vértanúja, Möller (Zutpheni) Henrik ágostonrendi perjel, Antwerpen és Bréma környékének reformátora (sz. 1488). 10. Háromszázhuszonöt éve, 1649. december 10-én született Désen Pápai Páriz Ferenc orvos, tudós és szótáríró (f Nagyegyeden 1716-ban). 13. Háromszázhetvenöt évvel ezelőtt, 1599. december 13-án halt meg Réczés János csepregi esperes, hitvitázó, a helvét-ellenes irányzat egyik vezető evangélikus teológusa. 26. Harminc éve, 1944. karácsony másodnapján halt meg 47 éves korában a nagy kolozsvári evangélikus lelkész, esperes és nevelő, Járosi Andor (sz. a Torontál megyei Űjsándorfalván, 189-ben). 27. Hatvan évvel ezelőtt, 1914. december 27-én halt meg Budapesten a breznóbányai ev. szülőktől származó nagy magyar tudós, néprajzkutató, polihisztor és politikus, Herman Ottó (sz. 1835). Hamvai 1965 óta a Miskolc-hámori temetőben pihennek. (Ev. Élet)