Erős Vár, 1974 (44. évfolyam, 1-8. szám)
1974-04-01 / 3. szám
40. JUBILEUMI ÉVFOLYAM! AMERIKAI MAGYAR EVANGÉLIKUSOK LAPJA 40. ÉVFOLYAM 1974. ÁPRILIS 3. SZÁM Részletek egy lelkészt jelentésből: NEM A NÉGEREK ROMBOLJAK LE TEMPLOMAINKAT... Pénztárosunk jól jegyezte meg, hogy kevesebb, mint száz bevándorló, kisfizetésű és a család nevelésével küzdő emberek voltak azok, akik templomainkat építették és azokat fenntartották. Ezzel szemben ugyanazoknak a családoknak a jómódú gyermekei sokszor csak morzsákat juttatnak vagy még talán azt se. Az amerikai egyházaknál a hívek fizetésük 2 - 5, néha még nagyobb százalékát ajánlják fel gyülekezeteik fenntartására. Vájjon hányán kerülnének zavarba, ha ilyen alapon néznék meg adóbevallásukat?! Az elszomorító statisztikai képnél van egy még súlyosabb tünet is gyülekezeti életünkben: a gyérüló' templomlátogatás magyar híveink között. Akármennyire is próbáljuk ezt magyarázni azzal, hogy megváltozott környékünk az oka a szegényes templomlátogatásnak, a való igazság Húsvét után Húsvét eló'tt... nehéz, szomorú léptek. Húsvét előtt, . . zokogó, bús miértek. Húsvét előtt. . . ajtók, kemények, zártak. Húsvét előtt. . . arcok, fakóra-váltak. Húsvét előtt... szívek üres-szegények. Húsvét előtt... kihamvadott remények. Húsvét előtt... egy nagy: Minden hiába! Bús eltemetkezés az éjszakába. De húsvét lett! Feltámadott a Mester! Húsvét után el a gyásszal, könnyekkel! Húsvét után futni a hírrel frissen. Húsvét után már nem kérdezni mit sem! Húsvét után új cél és új sietség! Jézus él! Nincs út, amely messze esnék. Húsvét után. .. erő, diadal, élet! Csak azokért sírjunk húsvéti könnyet, akik még mindig húsvét előtt élnek. T. E. más. A valódi oka ennek az, hogy gondolkozásunk és otthonaink élete változott meg, züllött mélypontra. Nagyon szomorú látni azt, hogy annak az édesanyának, vagy nagyszülőnek, aki több gyermeket nevelt fel, nem akad egy kötelességet ismerő gyermeke vagy unokája, aki felajánlaná azt, hogy rendszeresen elhozza őt a templomba s maga is részt vesz az istentiszteleteken. Csak megdöbbenéssel kell tudomásul vennünk, hogy Amerika legnagyobb betegsége a magyar otthonokba is betört, mint a fekete-iiszök a kukoricásba és vasárnap nem használják a/, automobilt arra, hogy a családot a templomba vigyék! De nem csak magunkért vagyunk felelősek, hanem azokért is, akiknek nem mondjuk meg, hogy milyen nagy hálátlanság üresen hagyni vasárnapról-vasárnapra a templomainkat. Nem az legfőbb gondunk, hogy kihalóban vagyunk, hanem az, hogy kihalóban van a hála, mintha minket magyarokat nem mentett volna ki az Isten egy nagy nyomorúságból? Nem a környékünk megváltozása rontja le a templomainkat, hanem az a közöny, hogy a jó automobilok és jó utak és jó mód dacára sem tervezünk egy napot a hálaadásra. Pedig mi lesz velünk és gyermekeinkkel és utódainkkal és mind azzal, amit birtokunkba szereztünk, ha majd az ördögűzők, a javasasszonyok és dópokat áruló gonosz lelkek veszik át a Jó Pásztor és Megváltó Krisztus helyét a gondolkozásunkban?! Kik rombolják le a templomainkat ? Nem azok, akik előtte mennek el a maguk templomaiba, hanem azok, akik elfelejtették, hogy az Isten Igéjének a hallgatása és megtartása keresztyén kötelessége mindenkinek, aki Krisztus egyházához tartozik. Azok rontják el Amerikát és vele intézményeinket, akik akár el is dobhatnák énekeskönyveiket, bibliájukat és elégethetnék keresztlevelüket. Testvéreim, ne hagyjuk el Istenünket, ne hanyagoljuk el lelkünk ápolását. Mint a régi időben, ma is induljunk el újra Jézus követésére. Brachna Gábor EGYHÁZTÖRTÉNETI NAPTÁR ÁPRILIS 9. Kétszázhuszonöt évvel ezelőtt, 1749. április 9-én halt meg idősb Tessedik Sámuel békéscsabai — korábban alberti — lelkész, Tessedik Sámuel szarvasi lelkész édesapja. 13. Kétszázhuszonöt éve, 1749. április 13-án született Győrött Ráth Mátyás lelkész, a Magyar Hírmondó c. első magyar nyelvű hírlap szerkesztője (+1810). 15. Négyszáz éve ezen a napon járt meghívása ügyében Sopron városában — egy fennmaradt nyugta tanúsága szerint — Sztárai Mihály reformátor, akkor pápai prédikátor. 20. Kétszáz éve, 1774. április 20-án tar tóttá Pesten egyházunk az első egyetemes közgyűlést Zay Péter elnöklete alatt. 24. Kétszázharmine éve, 1744. ájprilis 24-én, Szent György napján települt le “az orosházi pusztán” az a 30 zombai árendás család, amely a ma közel 35.000 lakosú “legnagyobb magyar falu” ősi magva volt. 30. Háromszáz évvel ezelőtt erre a napra idézte be Bársony György’ római katolikus püspök, szepesi prépost különbírósága I. Lipót parancsára Szepesváraljára a szepességi evangélikus prédikátorokat. A megjelent 41 vádlottat összeesküvés vádjával száműzték az ország területéről. (Ev. Élet)
