Erős Vár, 1974 (44. évfolyam, 1-8. szám)

1974-02-01 / 2. szám

6. oldal ERŐS VÁR egyház , hetilap 1974/7. száma — néhány, az USA-ra és Ausztráliára vonatkozó té­ves adat közlésétől eltekintve — jórész­letezésű, majdnem teljes címoldalas be­számolót hozott a “tengerentúli” magyar evangélikusokról. A cikk szorgalmazza a helyi gyülekezetek történetének feldolgo­zását. • Az 1974-es Kincses Kalendáriumban a tavaly elhúnyt közéleti személyek kö­zött felsorolták Mihályfi Ernőt is. Bár megemlítették, hogy apja ev. lelkész volt, a Magyarok Világszövetsége következete­sen elhallgatja, hogy haláláig jóideje az Ev. Egyház világi felügyelője volt. Vajon ezt a tisztét ki szégyelli igazán? VATIKÁN • A magyarországi kommunista kor­mány által a r.k. egyháznak kilátásba helyezett kellemetlenkedések elhárítására, VT. Pál pápa, engedve Ijjas József kalo­csai érsek és Cserháti József pécsi püspök közbenjárásának, Mindszenty bíborost megfosztotta mind esztergomi érseki hiva­talától, mind a Magyarországi Római Ka­tolikus Egyház prímása rangjától. A “Time” c. USA-beli hetilap szerint, “amit a kommunista kormány önmagában nem tudott elérni, azt elvégezte számára a ró­mai pápa”. Az esztergomi fó'egyházmegye élére Lékai László püspök személyében apostoli kormányzó került kinevezésre. • Pápai intézkedéssel lehetővé tették, hogy misére gyűlt hívek közös gyónásban vallják meg bűneiket és együttesen ve­gyék a papi feloldozást. A vonatkozó szer­tartás, melynek elemei igen közel állnak az evangélikus közös gyónás rendjéhez, rövidesen végleges kiadásra kerül. Mint­hogy a magán- (fülbe-) gyónás már nem kötelező, azt várják, hogy a közös gyónás gyakorlata széles rétegekben talál rend­kívüli népszerűségre. AUSZTRÁLIA • Kemény Péter magy. ev. missziós lel­kész az ausztráliai magy. evangélikusok ötgócú szórványa érdekében, valamint perthi (Nyugatausztrália) lakóhelyén né­met- és angolnyelvű szolgálatot is végez­ve, 1973-ban 58 ezer mérföldet utazott, 73 Istentiszteletet tartott és 26 lektori áhítatot készített elő, eltekintve a konti­nensméretű munkakör egyéb igényeinek a kielégítésétől. • Breglec Árpád ev. teológus 1975-ben a sydneyi (Újdélvelsz) térségben végez gya­korló lelkészi, vagyis kápláni szolgálatot, jobbára az ottani magy. ev. hívek gondo­zását látva majd el. U. S. A. • A “Lutheran Church Missouri Synod” egyházon belüli válság méretei egyre nö­vekednek. Mint ismeretes, évek óta folyik) mind hevesebben a vita a bibliai kijelen­tés értelmezése, valamint az ev. hitvallási iratok kötelezése felől. A tavalyi országos közgyűlésen ugyan jó többséggel konzer­vatív vezetőség került az egyház élére dr. Jacob Preus elnök és munkatársai szemé­lyében, a liberálisok mozgalma mégsem ült el. Ez utóbbinak a központja a Saint Louis-i (MO) “Concordia” ev. szeminá­riumban volt dr. John Tietjen szem. el­nökkel az élén. Illetékes felügyelő ható­ság “hivatali alkalmatlanság és tévtaní­­tás” eímén dr. Tietjent elmozdította állá­sából, ugyancsak vele szimpatizáló — diá­kokkal együttesen sztrájkba lépett — pro­fesszorokat. Újabban “Elim” (^‘Evan­gelical Lutherans in Mission”) meg “Se­minex” nevekkel kell megküzdeni. Az előbbi a dr. Preus orsz. elnök kibuktatá­sára irányuló széleskörű mozgolódás fedő­neve, míg az utóbbi arra mutat, hogy a liberális professzorok és diákok a szemi­nárium munkáját “száműzetésben” foly­tatják más egyházi főiskolák épületeiben. A “Concordia” falai, néhány konzervatív professzorral és diákkal pedig konganak az ürességtől. Egyes megfigyelők szerint egyházszakadás bekövetkezése csupán —­­rövid — idő kérdése; ennek hatását mind az amerikai, mind a világevangélikusságra nézve előre felmérni alig lehet. • A Pittsburghi Magy. Ev. Egyház a budapesti új ev. teol. akadémia építkezé­sére 175 dollárt (kb. 4500 forintot) ado­mányozott és meghívta D. Káldy Zoltán püspököt pittsburghi szolgálatra, amikor netán Amerika felé venné egyik külföldi útját. Hírközlő: Bernhardt Béla. Énekeljük helyesen a 150 éves Himnuszt! Nemrégen volt másfél évszázada, hogy Kölcsey Ferenc, a szatmárcse­­kei nemesi kúria szülötte papírra vetette nemzeti imádságunkat, a Himnuszt. Mert imádság ez, még­pedig bűnbánó imádság, melyben a költő a magyar nemzeti sorsot ének­li meg s Isten áldó kezéből kéri a reményteljes jövendőt. Irodalomtörténészek a Himnusz létrejöttében nagy szerepet tulajdo­nítanak annak a szellemnek, amelyet Kölcsey a debreceni Református Kollégiumban töltött évei során szí­vott magába. Hangsúlyozzák, hogy a költő e művéhez forrásul szolgáltak nemcsak a magyar reformátorok írásai, hanem a 35., 65. és 67. zsoltá­rok, továbbá Ézsaiás 40:2 és 61:2 is. Illő tehát, hogy ezeket a drága sza­vakat hibátlanul vegyük ajkunkra. Amikor Erkel Ferenc 1844-ben megzenésítette a Himnuszt, akkor a harangok zúgására gondolt — külö­nösen az előjátékban — és a dalla­mot imádsághoz illően komponálta, nem pedig valami harci indulóként, mint sok más nemzet himnuszában. A Himnusz 6. sorát Kölcsey így írta meg: “Hozz rá víg esztendőt”. ffJr-Ji J ú m ré - gén tép, Hozz rá víg Ezt a sort azonban a nagyközönség majdnem kivétel nélkül így énekli: “Hozz re-á ...”. Kevesen tudják, hogy amikor a zeneszerző egy szó tagra (a “hozz” fölé) két hangjegyet illeszt, akkor nem szabad a szöveget megváltoztat­ni, hanem az illető szótagot (a "hozz”-t) hajlítjuk úgy, hogy két szótagnak énekeljük: HO-OZZ RÁ ... A harmincas években sok otthoni középiskola zene- és énekóráin már úgy oktatták az ifjúságot, hogy ezt az általános tévedést helyesbítsék. Azóta azonban ez a generáció szét­szóródott s a “hibás himnusz” ma­radt a régiben. Az emigrációban tudomásom sze­rint csak Erdélyi József tárogató­művész vív magános szélmalomhar­cot a Himnusz helyes éneklése érde­kében. Az persze nem sokat segít, hogy az eredeti szöveghez új dalla­mot komponált, mégpedig kettőt is. Nem hiszem, hogy Erkel 130 éves remekművét mással kellene pótol­nunk. De fordítsunk gondot arra, hogy a Himnuszt helyesen — szerző­je szavaival — énekeljük! (ze) 81 éves korában Kölnben elhunyt Köl­csey István, a Tiszán-túli ref. egyházke­rület v. elnöke, a Johannita Eend tagja, Észak-Rajna és Westfália Magyar Prof. Gyülekezetének presbitere, a Himnusz költőjének utolsó névszerinti leszármazott­ja-_______________________________________ A Johannita Rend magyar tagozata 50. évfordulóiét ünnepli 1974. áprilisában.

Next

/
Thumbnails
Contents